Na, hát ezt nevezik ördögi körnek. Az Apple bejelentette, hogy nem lesz több biztonsági frissítés minden idők talán legjobban sikerült Mac OS X-éhez, a Tigerhez. Aki tehát megbízható operációs rendszert akar használni, az kénytelen lesz átállni Leopardra vagy Snow Leopardra.
Az inteles gépeket használó maceseknek ez nem is jelent problémát. Csakhogy. A Snow Leopard nem hajlandó felmászni a régebbi, PowerPC-s gépekre, ezekre tehát csak a 10.5-ös rendszer lehet felrakni. A Snow Leo megjelenésével azonban az Apple beszüntette a Leopard forgalmazását, hivatalosan tehát csak egyetlen lehetőség maradt a júzerek előtt: az új Mac vásárlása.
Szerencsére van itt azért más opció is, a net tele van használt Leo-telepítőlemezekkel, csakhogy ezek ára a keresleti-kínálati-viszony megváltozása miatt igencsak megemelkedett: manapság már nem ritkán 250-280 dollárt is elkérnek a rendszerért, ami azért elég nagy pofátlanság. Ilyen körülmények közt tényleg a nem teljesen jogtiszta válaszcsapás tűnik az adekvátnak a júzerek részéről.
Több hetes tépelődés után végül meghoztam a döntést: lecserélem a laptopom. Október végén kérdeztelek meg titeket arról, mit tegyek: tartsam meg az egyébként kiválóan működő fehér MacBookomat, vagy engedve a fogyasztói társadalom nyomásának, meg az Appleblog szerzőjeként rám nehezedő kényszernek, inkább váltsak.
A legtöbben azt tanácsoltát, maradjak a hűséges és hibátlan MacBookomnál, én azonban az elmúlt pár hétben arra jutottam, mégis váltok. Megmondom miért: mert ahogy most megfelel a laptopom, ugyanúgy megfelel majd három év múlva is. A Mac többnyire elkényezteti az embert, nem nehezedik rá a váltás kényszere, de az egyik legfontosabb hazai Apple-oldal szerzőjeként egyszerűen nem engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy fél évtizedekre leragadok egy gépnél. Hogy csak a tesztek során ismerkedjek azzal, amit a kaliforniai cég mostanában gondol a számítástechnikától. Szóval beruházok egy 13,3-as MacBook Próra, még nem tudom, hogy a legkisebb, vagy a középső modellre, de az elhatározás már végleges.
Ennek megfelelően eladom a mostani kis szépségem, aminek óriási szerepe volt abban, hogy elmerültem a Macintoshok világában, ami megszerettette velem a platformot, és amin megírtam körülbelül 800 bejegyzést az Appleblogra. Jelentős darabról van tehát szó.
A paraméterek:
2 GHz Intel Core Duo
2 GB 667 MHz DDR2
250 GB HDD
Intel GMA 950
DVD-író
FireWire
Az akkumulátor kikapcsolt wifivel a mai napig bámulatos módon négy órán keresztül bírja. A gép egyébként a korának megfelelő állapotban van, leszámítva a topcase-t, tehát a billentyűzetet, tapipadot, szemünk előtt található burkolatot, mert az tökéletesen új, tehát karc- és repedésmentes.
Irányár: 140 ezer forint.
Ahogy mondani szokták, igényesnek eladó. Akit érdekel, ide írjon levelet.
Esküszöm, a visszavonulás mindenkinek csak jót tesz. Nincsenek többé kötelező körök, az ember saját véleményének az ura és nem kell attól tartania, hogy a felettesek, vagy a részvényesek megszólják majd egy-egy kinyilatkoztatás miatt. Amíg Bill Gates vezette a Microsoftot, ő is azokat a kötelező bullshiteket nyomta, amik most Steve Ballmer száját hagyják el. Aztán a nyugdíjba vonulás környékén valami megváltozott: Gates egyre jobb fej lett, vicces videókban vállalt szereplést és meglepő őszinteséggel kezdett el nyilatkozni cégéről és a konkurensekről.
Ez történt most is. A CNBC műsorában az látható, ahogy a Columbia Executive Business School egyik hallhatója Gatesnek szegezi a kérdést: mit gondol Steve Jobsról. A Microsoft volt vezére baromi szimpatikus módon csak jókat mond egyik legnagyobb ellenfeléről, miközben vállalataik évek óta gyepálják egymást: elmondja, hogy Jobs nagyszerű munkát végzett, hogy annak idején ő mentette meg a csőd szélére került Apple-t, és hogy bár sok mindenkivel dolgozott együtt az évek alatt, mégis Steve mutatta fel a legtöbb inspirációt.
Majdnem háromhetes kihagyás után gondolhatjátok, hogy Ádám minden munkát rám testált, szóval a következő pár napban az én híreimmel kell beérnetek, amíg ő gondolom valami Microsoft-termékkel orvosolja az elmúlt időszak Apple-túladagolását.
Na de vágjunk a dolgok közepébe: várhatóan decemberben megérkezik a Google Chrome a Macre. Nagy adósságát törleszti ezzel a cég, hiszen bár a böngésző már tavaly szeptemberben megjelent, az hivatalosan csak Windowson működik. Vannak ugyan félkész verziók, de akik stabil böngészőre vártak, rövidesen azok is örülhetnek, a Google ugyanis bejelentette, hogy decemberben megjön a maces verzió.
Bár még ez sem lesz végleges Chrome, csak afféle béta, de egyrészt ennek a kifejezésnek nincs nagy jelentősége a Chrome-ot leszámítva mindenből csak bétát készítő Google-nél, másrészt meg a 4-es verziónak is lesz készre csiszolt változata, szóval mindez már csak idő kérdése.
Szerintem megírtam már, hogy egyik böngészővel sem vagyok elégedett, a Firefox maces verziójában sokat csalódtam, és a Safari sem a stabilitás csimborasszója, úgyhogy ha megjön a Chrome, mindenképp kipróbálom. Már csak azért is, hogy meglássam, mire képes egy Apple-platformon a böngésző motorja, az Apple-fejlesztette Webkit, ami egyébként a Safarit is hajtja.
Utazó iPhone-unk tehát munkába állt múlt héten, sok volt már a parti, meg egyébként is, aki nem dolgozik, ne is egyék, vagy valami ilyesmi.
Miután kiélvezte a potyaautózás előnyeit, komolyabb karrier után nézett, végül a külügyminisztériumban kapott egy kommunikációs asszisztensi állást. Ennek keretében a szomszédos országokkal kell jó kapcsolatot fenntartania, ami valljuk be, egy kozmopolita telefon számára nem jelent különösebb kihívást.
Gábor épp az oszták-magyar határon kapta lencsevégre a kis dögöt, ahol a schengeni határnyitás örömére felállított dizájnos fémpadon örült annak, hogy lecsökkent a környék behajtani tilos tábla-igénye.
A blogon található valamennyi írás, valamint a fényképek egy része a szerző saját tulajdonát képezik, amelyek másolása, terjesztése kizárólag előzetes engedéllyel lehetséges.
.jpg)
