Itt vannak a legújabb számok a harmadik pénzügyi negyedévről, ez a legjobb, nem ünnepi időszak a vállalat történetében.
A bevétel 8,34 milliárd dollár volt, a profit 1,23 milliárd, ami nem rossz válság idején négy három hónap alatt. Főleg, hogy tavaly ilyenkor még csak 7,46 milliárdos forgalomról és 1,07 milliárdos nyereségről volt szó.
A vállalat 2,6 millió Macintosht adott el az említett időszakban, ami négy százalékos növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva. A 10,2 millió iPod ugyan hét százalékos visszaesést jelent, ezt azonban némiképp ellensúlyozza az 5,2 millió iPhone, ami meg 626 százalékos növekedés után jött össze.
Nagyon durva történet, ráadásul igaz: a Foxconn egyik kínai munkatársa valahogy elkavarta a a 16 iPhone 4G egyik prototípusát. A 25 éves Sun Danyong valószínűleg eleve megzavarodott az esettől, ám a helyzetet súlyosbítja, hogy a rossz hír jelentése után néhány Foxconn-alkalmazott felkereste otthonában, ahol röviden megverték.
Ja, Kínában így megy ez.
A mérnök érezte, hogy a hiba után gyakorlatilag minden esélye megszűnt a normális munkára, ezért július 16-án, hajnali három körül kivetette magát lakása ablakából.
Sun szörnyet halt.
Az esetet azóta számos híroldal megírta, és a legtöbb megemlíti, hogy lám, idáig vezetnek az Apple szigorú titoktartási előírásai: hogy távol-keleti a partner verőlegényeket küld a munkatársai lakására, ha azok valamilyen hibát követnek el, és hogy van, aki az öngyilkosságban látja a kiutat a helyzetből.
A kaliforniai cég természetesen közleményt adott ki, amiben leszögezte, hogy sajnálja a történteket, és várja a vizsgálatok eredményét, egyben emlékeztet rá, hogy azt várja partnereitől, hogy azok kellő tisztelettel bánjanak alkalmazottjaikkal.
A Foxconn is sajnálatát fejezte ki, és segítséget ígért Sun családjának.
A kaliforniai útról meglehetősen sok élménnyel tértem haza, köztük néhány olyannal, amit idáig még nem meséltem el nektek. Most viszont, hogy Ádám valami vízparton mereszti a seggét, miközben én a kánikulában robotolok, úgy döntöttem, hogy megosztok veletek néhányat.
Az egyik nem is sztori, csak egy kép, ami viszont némi előjátékot igényel.
Történt, hogy ellátogattam a Computer History Museumba, Mountain View-ba, ahová mindenkinek érdemes bekukkantani, ha a környéken jár: összegyűjtöttek itt minden izgalmas gépet az informatika kezdetétől, a kiállítótér 95 százaléka a régi szuperszámítógépekkel foglalkozik, parádés hely, komolyan mondom.
A maradék öt százalék inkább csak két polcos szekrény, ezekre dobálták rá az utóbbi két-három évtized legfontosabb személyi számítógépeit. Köztük jó néhány Macet.
Mindenesetre sokkal többet, mint amennyi indokolt lenne a cég piaci részesedése szempontjából, de hát a múzeumban nagyon jól tudják, hogy az Apple apró cégként is meghatározó tudott maradni és gyártott néhány olyan Macet, amik aztán alakították saját koruk trendjeit.
Bár a körbevezetést tartó szakállas nő valamiért következetesen Windowsnak nevezte a világ első, széles körben elterjedt grafikus operációs rendszerét, az 1984-es Mac OS-t, a túra attól még érdekes volt.
Főleg, mert élőben láthatjuk az első Apple-számítógépet, az Apple I-et, amit még maga Woz készített a saját kezével.
És mert ha szerencsések vagyunk, elcsíphetjük a pillanatot, ahogy a közös őst fotózza az evolúció csúcsán álló legújabb Mac, ami valójában egy telefon:
Haha, ezt a poént már én is elsütöttem korábban: hogy az Apple munkatársainak valójában baromi könnyű dolguk van, hiszen csak meg kell várniuk a rajongók ötleteit,fantáziaképeit, aztán a listát átbogarászva kell megvalósítaniuk a legjobb koncepciókat. A 9to5Mac posztjában található kép rajzolója viszont tovább ment, mert komplett képregényt rajzolt annak elmagyarázására, hogy miért kell rendszerint egy évet várni a pletykák felbukkanásától a termék megjelenéséig. Íme:
Pedig azt hittem, hogy ennek már vége. Hogy az én gyomromat semmivel sem lehet felkavarni. Kiskoromban minden évben elmentünk a szüleimmel egy hónapra nyaralni, többnyire valamelyik nyugat-európai ország volt az úti cél, például Sevilla, hogy igavonó állatokat kínozzak, ahogy az a képen is látszik.
Egy Skoda S105-össel mentünk, ennek az autónak volt egy luxus változata is, ami abban különbözött a mienktől, hogy le lehetett tekerni a hátsó ablakát.
A mienkben nem lehetett, az ülés felső műbőr borításra többnyire elviselhetetlenül forró volt a napsütéstől, oldalról nyomtak az egy hónapra pakolt konzervek, na és így, hőgutában, telepakolva, egy manőverezésre képtelen harmatgyenge autóval vágtunk neki az Alpok szerpentinjeinek: végighánytam a nyarakat. Aztán olyan 15 körül ez elmúlt, azóta itathatnak, pörgethetnek, fejjel lefelé lógathatnak, akkor sincs semmi bajom, de ez a videó kikészített:
Hogy mit látunk pontosan? Pár őrült fogta az Apple legújabb mobilját, ráragasztotta azt egy modellrepülő aljára, aztán megjáratták a gépet a festői, autópályákkal és aszfaltparkolókkal tarkított tájon.
Na pont az ilyen ötletekre van szükség ahhoz, hogy az emberiség sikeresen átmentse a felhalmozott civilizációs tudást a következő évezredeknek.
A blogon található valamennyi írás, valamint a fényképek egy része a szerző saját tulajdonát képezik, amelyek másolása, terjesztése kizárólag előzetes engedéllyel lehetséges.
