A Fortune magazin a héten megválasztotta az évtized CEO-jának Steve Jobsot. Aki a tíz év legnagyobb dobásaira kíváncsi, itt talál egy erre a célra kinevezett díszes koordinátatengelyt. Engem azonban jobban érdekel, hogy ebből az alkalomból a Fortune magazin összeválogatta néhány közeli kolléga korábbi interjúkban elhangzott véleményét a vezérről. Ezekből, valamint a Cult of Mac interjújából készítettem egy válogatott fordításcsokrot. Enjoy.

Andy Grove, Intel, korábbi vezérigazgató

Ha Steve-ről beszélsz, különbséget kell tenned Jobs 1 - a fiatalember, aki elindította az Apple-t - és Jobs 2 - a fickó, aki visszatért, és mindent megváltoztatott - között.

A Jobs 1 időszakban meghívtak néhány szilícium völgyi vacsorára Palo Altóba. 1983-et írtunk. A vacsora egy pontján Steve felállt, és ezt üvöltötte: "30 fölött senki nem érheti, miről szól a számítástechnika." … Mennyi is volt, amikor kijött az iPod? 46?

A Jobs 2 időszakban azonban az évtized művészévé vált.

Larry Ellison, Oracle, alapító és vezérigazgató

Emlékszem, amikor Steve nem messze lakott tőlem Woodside-ban, egyáltalán nem voltak bútorai. Az volt az érzésem, hogy nincs a világon olyan bútor, ami megfelelne neki. Inkább semmit sem vett, ha az nem lehetett tökéletes.

És ha látod, hogyan fog neki megépíteni egy telefont vagy egy laptopot, látod, hogy teljesen beleéli magát ebbe, a technológiai és esztétikai tökéletesség keresésébe. És egyszerűen nem ismer ebben kompromisszumot.

Bob Iger, Disney, vezérigazgatója

Most, hogy megkértük őt, segítsen a Disney üzletek újratervezésében, a folyamat legelején nyilatkozatot kért tőlünk. "Mit akartok, hogy a boltok közvetítsenek az emberek felé, amikor azok belépnek az ajtón?" Nem mondta meg, mi legyen, de azt mondta, fontos, hogy legyen egy elképzelésünk erről.

A másik értékes tanácsa az volt, hogy építtessek egy prototípust, a leendő üzlet modelljét közel az otthonomhoz.  Elég közel ahhoz, hogy gyakran meglátogathassam, alakítgassam.

Ken Segall, i

Ken Segall neve sokaknak valószínűleg nem ismerős, de az Apple szempontjából azért érdekes figura, mert neki köszönhető az iMac elnevezés, amit - mint kiderült - Steve Jobs nem igazán szeretett kezdetben. Később aztán minden termékre ráragasztotta a magánhangzót.

Jobs a TBWA\Chiat\Day csapatát kérte fel, hogy emlékeztesse a világot, miről szól az Apple. 1997-ben az Apple-t fél év választotta el a csődtől. Jobs a cég megmentésén dolgozott. "Mit tegyünk, hogy visszaszerezzük a vállalat szellemét?" - kérdezte.

Az volt az első következtetésünk, hogy az Apple nem olyan, mint a többi cég. Nem követi a szabályokat. Másképp gondolkozik. A szlogen, a Think Different, Craig Tanimoto művészeti vezetőnek jutott eszébe.

Egy nap a csapatot egy titkos szobába vezették, ahol valami le volt takarva az asztalon. Jobs néhány szót követően elhúzta a ruhát, az asztalon az első iMacet láttuk. Jobs azt mondta, kell neki egy jó név. Azt mondta, a gép egy Mac, ami a Macintosh brandre utal.

Öt nevet ajánlottam neki, ezekből négy áldozati bárány volt, és egy, ami igazán tetszett: az iMac. Az i az internetre utalt, de ugyanúgy lehet individual vagy imaginative is. Jobs visszautasította. "Nem utálom, de nem is szeretem" - mondta.

Kétszer visszautasította, de azért ráíratta a gépekre. Soha nem fogadta el formálisan.