Különösen kedves szívemnek, hogy bejelenthetem: utazónk eljutott Portugáliába is, Porto városából jelentkezett be legutóbb, ahol csillagász olvasónk, Marton Gábor zsebéből kukucskált ki.

A 2009-es YERAC-on (Young European Radio Astronomers Conference) jártam, amit a portugáliai Porto városában tartottak. Természetesen velem tartott két éve hűséges társam, az általam már classic jelzéssel ellátott 2G iPhone-om is. A képen az látható, ahogy a híres Ponte dom Luís I. elnevezésű híd lábánál található egyik kis utcában heverészve élvezi a portugáliai napsütést.

Én magam négy éve jártam a városban, itt értem földet egy húsz órás utazás után. A terv az volt, hogy megkeresem a központi buszpályaudvart, és nekiindulok Lisszabonba. A reptéren sikerült beszereznem egy fasza kis térképet, amin be volt jelölve nem egy, de vagy tíz buszpályaudvar. Hát ez remek, gondoltam, még válogatni is lehet.

Arra azonban nem gondoltam, hogy Portóban _nincs_ buszpályaudvar. Én legalábbis két óra alatt nem találtam.

Eközben azonban csodálatos templomokat és a hanyag szépségük teljes tudatában sétáló hölgyeket láttam. Mindegy, koncentráljunk a buszra. A térkép egyik jelzése helyén nem volt semmi, a másik egy koszos mélygarázst jelölt (imádtam), ahol egy szál busz állt, ami mellett egy sofőr cigizett. Lisboa? Bólint. Mikor? Hát amikor összegyűlnek annyian.

Mivel nem tudtam, hogy a türelmem koordinátatengelyén milyen beosztások mentén képzeljem el a jövőnket, továbbálltam. Egy taxi a kérésemre elvitt a legjobb buszlelőhelyhez, ami egy iroda volt. Itt viszont nem volt egy szál busz se. A jegyet a kezemben szorongatva vártam az iroda előtt, ahogy mondák, egyszer csak befutott a sokkerekű.

Portugália zseniális. Még csak ennyit akartam mondani.