A barátnőmnek jutott eszébe néhány hónapja, hogy az egy éves évfordulóra torta kellene. Egy laptopot képzelt el almalogóval, persze az ehető fajtából. Azt mondtam, oké.
A cukrász egyből értette, mire gondolunk, az Apple szónál már bólintott, mintha mindennap Cupertinóba szállítana iPod alakú krémest Mac mini alakú dobozban. Sajnos azonban az Apple-nek nincs olyan vastag notebookja, amiből egy torta-tulpát készítve jól lehetne lakni. Úgyhogy csak az ezüstszín és az almalogó maradt az eredeti koncepcióból.
Csabáék pedig átjöttek, és megettük.
Gondolom érzitek, hogy a történetben nem volt meg a tetőpont lassú felvezetése, de ez már csak a torták sorsa. Egyszer még ott vannak, a másik pillanatban meg már nem.
Egyik ismerősöm, Viktor időközben felhívta a figyelmemet, hogy az Apple-torta, mint jelenség már közöttünk él. Ezen a linken a miénknél jobban és kevésbé jól sikerült marcipán Maceket is találunk.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.