Oké, én tévedtem. Azt hittem, hogy ezek a béna spotok, amikben különböző emberek kapnak pénzt azért, hogy többnyire valamilyen HP-laptoppal távozzanak a boltból, szóval hogy ezek hatástalanok lesznek. Sőt, közös vélemény volt ez, hiszen bár a kommentekben voltak, akik szerint igenis a Microsoft a jó arc és az Apple a béna, abban többnyire konszenzus volt, hogy ezek a hirdetések meglehetősen rossz úton járnak.

Ehhez képest a BrandIndex felmérése szerint a Laptop Hunters-ek sugárzása óta számottevően romlott az Apple megítélése az Egyesült Államokban, ezzel párhuzamosan a Microsofté meg sokat javult.

A változás döbbenetes, márciusban még 70 ponton állt az Apple az ár-érték-arányt vizsgáló mutató szerint, ami mostanra 12 pontra csökkent. Közben a Microsoft meg 28-ról 46 pontra nőtt.

Ezek a számok nem azt mutatják, hogy a vásárlók mennyire elégedettek a márkával, pusztán csak azt a változót figyelik, amire a Microsoft reklámjai hatni próbáltak: hogy a piac szerint egy dollárért mennyi értéket adnak a cégek. A jelek szerint a tömegek meglehetősen könnyen befolyásolhatók, hiszen pár hónapja még mindenki azt hitte, hogy az Apple értékben jóval többet ad, mint amennyivel többet kell fizetni érte, most meg már a többség túlárazottnak érzi a márkát.

Ennyi lenne?

Meghallgatunk egy nem különösebben sikerült érvelést, aztán máris átkattan az agyunkban valami? Nem azzal van bajom, ha valaki szerint túlárazott a Mac, az zavar, amikor a véleményt ilyen könnyű befolyásolni.

De hát ez nem új jelenség, pont az ilyen tapasztalatok miatt mondta Platón, hogy a demokrácia a létező legrosszabb államforma, bár más kutatások szerint meg 2500 évvel ezelőtt egyáltalán nem is mérték az Apple megítélését az Egyesült Államokban.