Ha választanom kéne, hogy melyik Apple-szolgáltatás hiányzik legjobban Magyarországról, én a music store-t mondanám. Nézzetek hülyének, de szívesen fizetnék azért, hogy gyorsan, egyszerűen, jó minőségben megkapjam a zenét, hogy ne kelljen torrenteket túrnom, vadásznom, kétszáz forintot egy-egy dal nekem megér.

De nincs Apple music store, trükközni kell. Vajon miért? Az Apple a hibás? A kiadók? Az Artisjus? Megpróbáltam utánajárni a dolognak.

Először természetesen az Apple-nél próbálkoztam, nulla eredménnyel. Az amerikaiaktól nem kaptam választ, a hazai forgalmazó vezetője, Majoros Miklós meg készséges volt, viszont kiderült, hogy nem tud semmit: Cupertino titkolózik.

Az Apple után az örök bűnbaknál, az Artisjusnál érdeklődtem. Kiderült, hogy a szerzői jogvédők semmilyen akadályt nem gördítenének egy online zenebolt elé. Ugyan a kiadók mellé az Artisjus engedélyét is meg kell szerezni, ez azonban korántsem megoldhatatlan feladat, hiszen már több szolgáltatóval is sikerült megegyezni, mondta el Dr. Szinger András főigazgató, aki még hozzátette, hogy tudomása szerint az Apple még csak nem is érdeklődött Magyarországon.

Mindenesetre az Artisjus már tíz éve elkészítette a letöltött dalok után fizetendő díjtáblázatot, az összeg nyilvános, és nem is különösebben magas, dalonként 22-28 forintról van szó, ami nyilván nem lehet akadálya egy szolgáltatás beindításának.

Nem is az, a UPC például már most is kínál ilyesmit. Szűcs László, a szolgáltató sajtókapcsolati igazgatója mesélt nekem kicsit az online modellről, gyorsan el is mondta, hogy a UPC Music Go azért nem egy iTunes-jellegű bolt, mert nem önálló tevékenységről, hanem egy kiegészítő szolgáltatásról van szó. A feltételekről az Artisjusszal és a kiadóval, a Universallal kellett megállapodni, jelenleg havi 1200 forintért adnak 50 szabadon másolható dalt netelőfizetőiknek, művenként tehát 24 forintos költségről van szó. De vannak azért más szolgáltatók is, például a T-Online-nak is van zeneboltja, ahol 340 forintos áron juthatunk egy-egy dalhoz.

Gyorsan felkerestem egy kiadót is, hogy kiderüljön, mennyire lehet nehéz velük az alkudozás, de a híresztelésekkel ellentétben egyáltalán nem tűnt úgy, mintha éjjel-nappal kisgyerekeket evő szörnyetegek lennének. Pap Ferenc, a Universal Digitális részlegvezetője elmondta, hogy az Apple megállapodhat úgy is a kiadóval, hogy egy előadó dalait világszerte terjeszti, amennyiben ez elmaradt, az egyes országokban külön-külön kell tárgyalnia a leányvállalatokkal. Mindenesetre a Universal nem állna ellen egy Apple-től érkező felkeresésnek, hiszen a cégnek is az az érdeke, hogy minél több piaci szereplő árulja a zenei tartalmakat, ezért igyekszenek mindenkivel megállapodni.

Azzal kapcsolatban persze nincsenek kétségeim, hogy az Apple feltételeit nehezen nyelik le az érintettek, és hogy Magyarországon például nehezebb megállapodni, mint az Egyesült Államokban, ahol nincs Artisjus vagy EJI, viszont számos példa bizonyítja, hogy az üzleti modell nálunk is életképes.

Az Apple Music Store jelenleg 22 országból érhető el, jól láthatóan nincs olyan tagállam a listán, amelyik ne régi európai vagy amerikai demokrácia lenne. Az egyetlen kivétel Japán, talán nem kell magyarázni, miért került a listára.

Görögország és Portugália, a két, Magyarországhoz talán leginkább hasonlító állam ugyan ad némi reményt, de jól látszik, hogy az Apple még nem tette be a lábát a volt keleti blokkba, és az is egyértelműnek tűnik, hogy ennek semmi köze nincs a helyi viszonyokhoz. Legalábbis nem a jogi környezethez.

Azért nincs Magyarországon Music Store, mert az Apple nem akar nyitni.