Na kérem, még egy bizonyíték arra, hogy Cupertinóban szeretnék elfelejteni, hogy Power PC-s Macek egyáltalán léteztek valaha, teszik ezt abból a gyakorlati megfontolásból, hogy a töküknek sincs kedve mindent erre is fejleszteni, optimalizálni. És persze szeretik a szoftvereket olyan erőforrásigényűre megírni, amilyen nekik tetszik.
Noha az iLife bemutatásakor még az volt az álláspont, hogy a program támogatja a Power PC alapú Maceket 867 megahertzes G4 felett, most az a hivatalos, hogy az iMovie és a Garage Band Learn to Play funkciója csak Intel alapú rendszereken indul el. Szűkülnek a lehetőségek az öreg motorosoknak.
De most komolyan, Learn To Play? A sztárok nem lépnek fel kopott színpadon, vagy mi? Ha jól tudom, ez két közepes méretű videót jelent, meg egy alsó, a hangszert ábrázoló képet, amin a hangokat és az ujjrendet láthatjuk. Arra nem foghatják, hogy túlságosan erőforrászabáló lenne a mutatvány, szerintem még az iPhone is képes lenne rá.
És úgy tűnik, nem is arról van szó, hogy az alkalmazások nem készültek el a másik platformra. Az OSXHints-en találunk egy lehetőséget arra, hogy akár az iMovie-t is elindítsuk egy G4-es Macen. Állítólag csak be kell menni az alkalmazás mappájába, ott a Contents - MacOS könyvtárba, ott pedig egy hex editorral három címzést kell átírni, a 15fb9c, 15fc7c, és 15fe00 nevűeket: minden 7C 08 02 A6 nevű címet 4E 80 00 20-re kell változtatni, és elvileg menni fog a dolog (továbbra is mindenki a saját felelősségére buheráljon, nem tudtam leellenőrizni a dolgot).
Ma újabb példát láttunk tehát a piacszűkítő magatartásra, még ha ez esetben félig-meddig érthető okok miatt is.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.