Nemcsak nagyszerű és kevésbé nagyszerű termékek szegélyezik az Apple és a Macintosh útját, a cég történetében igen sűrűn találkozunk különféle bírósági ügyekkel is. Hol az Apple perelt be másokat szerzői jog megsértéséért, vagy szabadalom engedély nélküli használatáért, vagy mások mentek neki a cupertinóiaknak ugyanezek miatt. Meg persze ott vannak azok a vevők, akik becsapva érezték magukat, mert nem azt kapták amit elvártak. Ők is pereltek.

A Gizmodo úgy gondolta, hogy érdemes átfutni időrendben a legnagyobb bírósági ügyeken, egyetértek velük, és megosztom veletek a listát. A Mac-hét utolsó részeként lássuk, hogy a topmérnökök mellett miként teljesítettek a szakmai berkekben biztosan nagy elismerést kivívó titulussal büszkélkedők: az Apple jogászai.

Apple Computer vs. Apple Corps - 1978-2007

A csaknem harminc évig tartó csata csak nemrégiben ért véget, az Apple ugyanis ekkor szerezte meg végleg az Apple név feletti uralmat. Addig ugyanis licencelte ezt a nevet a Beatles kiadójától, hiszen nekik előbb volt almalogójuk, mint a cupertinóiaknak.

Az Apple Computer először 1981-ben fizetett ki 80.000 dollárt a gombafejűek helytartóinak, ekkor a cupertinóiak meg is ígérték, hogy távol maradnak a zenei biznisztől. Most azt gondolnánk, az Apple Corps az iTunes Store megjelenésekor perelte be a cupertinóiakat, de nem egészen így van. Persze akkor is volt bírósági ügy, de a zenekiadó már 1989-ben is követelte a jussát, mivel az Apple számítógépei alkalmasak voltak MIDI-dallamok lejátszására, és zenehallgatásra is. Akkor 26,5 millió dollárt tettek zsebre a korábbi megállapodás megszegéséért.

A Beatles-zenegyűjtemény egyébként a mai napig nem jelent meg online üzletekben. Van, aki makacsul a hagyományos utakban hisz.

Apple Computer Inc vs. Franklin Computer - 1982

A Franklin az Apple II-eshez nagyon hasonló számítógéppel jelent meg a piacon, a ROM-ot és az operációs rendszert is az Apple gépéről másolták. Ezt a Franklin el is ismerte, de mint a cég képviselője elmondta, a szoftver nem volt meg írásos formában, és számos része le sem volt védve, ezért azt szabadon felhasználták. A bíróság nekik kedvezett.
 

Apple Computer vs. Microsoft, Xerox - 1983-1997

A Microsoft első operációs rendszerének egy korai verzióját 1983-ban tekintette meg John Sculley, a kólás Apple-vezér, aki kísérteties hasonlóságokat fedezett fel a készülő Mac OS és a Windows 1.0 között.

És nemcsak az UI volt gyanús, aminek alapjait az Apple a Xeroxtól szerezte meg, hanem a készülő MacWrite és MacPaint is visszaköszönt ezekkel a fantázianevekkel: Write, Paint. Megegyeztek Bill Gates-szel, hogy egy bizonyos díj fejében megkapja tőlük a jogokat az Apple-t illető UI-elemek használatára. Nem vették komolyan a Microsoftot. 1984-ben kiadták a Mac OS-t, Bill Gates 1985-ben kiadta a Windowst.

Két évvel az első megjelenése után jött a Windows 2.0, és az Apple újabb hasonlóságokat fedezett fel, az átméretezhető ablakok és a ikonokkal borított desktop gondolata is szerepelt mindkét operációs rendszerben.

Ekkor már a Xerox is beszállt a buliba, ők pedig az Apple-t támadták, hogy elvették az ötleteiket. A per négy évig tartott, a bíróság végigment mind 189 ponton, ami az Apple szerint a Mac OS-ből átvándorolt a Windowsba.

1992-ben kihirdették a Microsoft győzelmét. A megállapodás az volt, hogy a Windows marad úgy, ahogy van, a Mac OS alapértelmezett böngészője az Internet Explorer lesz, a Microsoft folytatja az Office fejlesztését a Mac OS-re, valamint kedvezményes áron vehet Apple-részvényt.

Apple Computer vs. eMachines - 1999

Egy évvel azután, hogy Jobs visszatért az Apple-höz, kiadták az első olyan Macet, ami külsejében újszerű és izgalmas ízlésről árulkodott: az iMacet. Az eMachinesnak is megtetszett a kicsike, és egy évre rá kiadta az eOne elnevezésű, az eredetire kísértetiesen hasonlító iMac-klónt, Windows 98-cal előtelepítve. Az Apple jogászai seperc alatt lerendezték az ügyet, az eOne gyártása megszűnt.

Apple vs. Creative Technology - 2006
 
Itt már az iPod került terítékre, a Creative beperelte az Apple-t, mivel a zenelejátszó menüjében az évekkel korábban levédett szabványukat látták viszont, egy hierarchikus mp3-rendszerezési elvet. Az Apple visszatámadt arra hivatkova, hogy a Zen nevű lejátszóban a Creative az ő szabványukat lopta el, és így tovább. Végül a Creative 100 millió dollárt kapott, és csendben maradt. Ez az összeg az aktuális negyedév iPod-bevételének csupán 6 százaléka volt.

Apple vs. Cisco Systems - 2007

Ezt a rövid, de heves harcot már az iPhone elnevezésért folytatta a két vállalat, ugyanis a Cisco birtokolta a nevet 1996 óta. Már akkor is volt ugyanis iPhone, ami egy VoIP-kompatibilis készüléket takart. A Cisco rögtön beperelte az Apple-t, mihelyt Steve Jobs bejelentette az Apple iPhone-t 2007-ben. A dolognak gyorsan vége lett, megegyeztek.

Apple vs Psystar - napjainkban

Az ügy még mindig tart, a Psystar nem fogy ki ugyanis a hülyébbnél hülyébb keresetekből. A Psystar 2008 áprilisában kezdte árusítani Mac-klónjait, vagyis az Apple számítógépeinek megfelelő hardverkonfigurációkat standard PC házban. A Psystar operációs rendszereket is kínált a gépek mellé, köztük a Mac OSX  egy általuk megbabrált verzióját.

Az Apple hosszú ideig egyáltalán nem nyilatkozott a dologról, azonban amikor a Psystar már egy módosított Leopard update-et kezdett el terjeszteni a vásárlói között, a jogászok úgy érezték, eleget láttak. Hat fő pontban indítottak támadást a Psystar ellen, amire ők egy fő pontban ellenkeresetet nyújtottak be a cupertinói cég ellen: az antitröszt törvényekre hivatkozva kivizsgálást kértek a bíróságtól. Ezt elutasították, de Pedrazáék nem adják fel. Az Apple szerint nemcsak a kis cég áll a háttérben, talán egyszer majd az is kiderül, ki ellen is folyt ez a per tulajdonképpen.