Ebből már biztosan nem lesz idei megegyezés, sőt, ha a kiadók komolyan ki akarnak állni az álláspontjuk mellett, hónapokig is elhúzódhatnak a tárgyalások. Kiszivárgott ugyanis, hogy a három nagy kiadó, akivel az Apple most kötne megállapodást a DRM nélküli zenék forgalmazására, három különböző igénnyel hozakodott elő. Ebből nehéz lesz egy mindenkire érvényes modellt kialakítani, pedig Cupertinóban biztosan erre számítottak.

Az Apple néhány hete kereste csak fel a kiadókat, hogy az iTunes Store-ban másolásvédelem nélküli zenéket forgalmazzon, és az EMI után a Warner, az Universal és a Sony BMG-vel is megtalálja a közös hangot. A nagy szabadság nyilván az Apple bevételeit is megkurtítaná, de a döntéssel nem lehet tovább várni, mert a versenytársak már régóta DRM nélküli zenéket árulnak, ráadásul egyre nagyobb nevek szállnak be az online zenebizniszbe.

A kiadók tudják, hogy az Apple-nek miért van szüksége a másolásvédelem megszüntetésére, és ki is használják a helyzeti előnyüket. A Warner azt javasolja, hogy az Apple szakítson a korábbi árképzési stratégiájával, és a zenéket ne egységesen 99 centért, hanem különböző áron adja el. Ez azt jelenti, hogy leginkább drágábban.

A Sony BMG is az Apple üzleti modelljét támadja. Ők azt szeretnék, ha az iTunes mint ügynök árusítaná a zenéiket, vagyis egy teljesen más típusú szerződést akarnak kötni a cupertinóiakkal. Az Universal egy másik védelmet szeretne bevezetni az iTunes-dalokra, a javasolt digitális vízjellel lekövethető lenne, hogy az adott dalt ki vásárolta meg, így a torrent-, és warezoldalakon megosztott tartalmakat ellenőrizhetné a kiadó.

Ha ez így folytatódik, tényleg versenyt lehet hirdetni, melyik lesz előbb: magyar iTunes Store, vagy csak DRM-mentes zenék az iTuneson.