Van ez a pár napos hír, hogy az Axel Springer teljesen átáll az Apple cuccaira. Ez 12 ezer számítógép beszerzését jelenti, lesznek köztük asztali gépek és laptopok (gyakorlatilag a teljes palettát megveszik, Mac minitől iMacen át a Mac Próig, és persze ugyanez a helyzet a hordozható Macekkel), sőt, vesznek iPhone-okat is, szóval a kiadóvállalat tetőtől-talpig Apple-be öltözteti az újságíróit, szerkesztőit. Ezzel a beszerzéssel az Axel Springer lesz a kaliforniai cég legnagyobb európai partnere, sőt, világszerte is csak a Google rendelt több gépet tőlük.

A vállalat vezetője egy videóüzenetben tájékoztatta a jó hírről alkalmazottait, és abban bízik, hogy az új gépekhez nagyobb kedvvel érkeznek majd be reggel a munkatársak és a kreatív munka is gördülékenyebben megy majd.

Több dolog is eszembe jutott. Egyrészt érdekelne, hogy a döntés érinti-e a magyar dolgozókat. Az Axel Springerhez tartozik többek közt a Popcorn, a Kiskegyed, egy rakás TV-újság, rejtvények, a csodás Harlequin-kiadványok, a Világgazdaság, a megyei lapok többsége, elképesztő mennyiségű újság és magazin. Elvileg kábé tízezren dolgoznak világszerte a cégnek, szóval ha csak nem kapnak kettő Macet a német újságírók, jut Magyarországra is.

Másrészt csodás látni, hogy egy ilyen nagyvállalat vezetősége is belátja, hogy minimális pluszpénzzel jelentős előrelépést lehet elérni a dolgozók munkamoráljában. Hogy a számítógép nemcsak arra kell, hogy elvégezze a kötelezőt, időnként meg érthetetlen okokból belassuljon, hanem lehet bizonyos értelemben társ is, partner, amitől jobb kedvvel dolgozunk. Sokan persze most a fejüket fogják, de az AS-nél nyilván elvégezték a kutatásokat, mielőtt meghozták a döntést.

Jó lenne hasonló céltudatosságot látni a hazai vállalatoknál is. A legtöbb helyen úgy kezelik nálunk a kreatív dolgozókat, mintha az tökéletesen függetlenül létezne a környezetétől, és nem határozná meg alapvetően a munkája minőségét a világ, ami körbeveszi (persze ez nemcsak a kreatívokra igaz, de rájuk talán még inkább). Itthon senki nem törődik a dolgozó környezetével, eszközeivel, hangulatával, hacsak nem valamelyik nemzetközi cég nemzetközi szabályai határozzák meg a munkateret. Ilyenkor viszont többnyire sikerül valami olyasmit létrehozni, ami a legkevésbé sem felel meg a hazai közegnek, testidegen.

Azért azt nagyon tudnám értékelni, ha a munkahelyemen hoznának egy ilyen macesítési döntést, de lássuk be, a magyar valóság fényévekre van attól, hogy Apple gépeket vegyenek, csak hogy a dolgozó jobban érezze magát.