Ez a típus kapta meg a WWDC legunalmasabb és legizgalmasabb update-jét. Kezdjük a legunalmasabbal: az alapgép annyira csak a kötelezőt hozza, mint amikor belépünk egy üzletbe és szájba vágás helyett csöndesen köszönünk a bent lévőknek. Senki sem fog elájulni attól, hogy mennyire jó fejek vagyunk.

Nézzük, hogy mink volt és mit kaptunk:

Nem is akarom túlragozni, nézzük felsorolásszerűen:

• 15 százalékkal erősebb processzor
• Gyorsabb integrált, dedikált gpu
• A csúcsgépben több memória

Értékelés: az Apple egyszerűen nem merte megölni a gépet. A Retina-modelleknél látjuk majd, hogy miért. A technológia még nem tart ott, hogy az alap 15-ös MacBook Pro meghaljon, de ott már igen, hogy ósdinak, kicsit túlhaladottnak érezzük a típust. Persze az alapmodellre nézve gyászos helyzetet maga a Retina-verzió teremtette meg, csak annak az árnyékában tűnik öregnek ez a konfiguráció, de attól még tény, hogy a 15-ös Prót elsősorban profi felhasználók vették eddig is, és nekik már nincs sok okuk ezt a konfigurációt választani. Azért, mert itt van a

MacBook Pro 15 Retina display

Az Air, a 13-as és a 15-ös MacBook Pro frissítése valójában azért nem érdekel senkit, mert az Apple végül mégis megcsinálta, amiről mindenki pletykált: a forradalmi laptopot, igaz, csak egyetlen méretosztályban, és komoly kompromisszumokkal.

Lássuk csak, mi a helyzet: a laptop hardverének teljesítménye több mint elég. Gyakorlatilag ugyanazt a processzort és grafikus gyorsítót kapjuk, mint amelyik a sima, jóval nehezebb 15-ös gépekben is dolgozik, és ezek tökéletesen alkalmassá teszik a Retina Display MacBook Pro laptopokat a profi munkára. Akár Aperture, akár Photoshop, akár Final Cut X kerül a kijelzőre, ez a hardver elbánik vele.

És ott van az ssd is, ami miatt egészen varázslatos élmény lehet az új Próval dolgozni: a háttértár gondoskodik arról, hogy a sebességérzet utánozhatatlan legyen, míg a hardver többi része meg arról, hogy a valódi sebesség is. Gyilkos kombó. Az ssd-vel csak egy baj van: kicsi. Az alapgép 256 gigabájtos egységet kínál, a nagyobbikba 512 gigabájtos kerül, de még ez is csak alulról verdesi az elfogadható méretet.

A potenciális vásárlók valószínűleg kénytelenek lesznek a 768 gigabájtos ssd-re bővíteni, ami elég komoly felárat jelent, és amivel már egymillió fölé kúszik az új Pro ára: brutálisan drága lesz tehát, és valószínűleg pont emiatt nem merték kinyírni a hagyományos 15-ös Prót. Egyszerűen nem tart még ott az ssd-technológia, hogy elfogadható áron tudja kielégíteni a profi alkalmazások merevlemezigényét, és hiába jobb vétel minden szempontból a Retina MacBook Pro, mint a hagyományos, hiába áll tökéletesen arányban a kapott érték és az ár, végül mégiscsak az van, hogy brutálisan sokat kell fizetni a gépért.

Persze csak addig töprengünk az áron, amíg meg nem látjuk az új kijelzőt. A 2880x1800 pixel 5 millió képpontot jelent, ez HÁROMMILLIÓVAL több, mint amennyit egy hdtv-n látunk. Mindezt 15,4 colon. Egy kevésbé tükröződő, szebb színeket és több kontrasztot mutató panelen, mint amit eddig használtunk. A RetinaDisplay az igazi killer feature, amit azonban élőben kell látni, mert a puszta specifikációk nem sokat mondanak.

Azt viszont azonnal lehet értékelni, hogy a gép milyen vékony és könnyű lett: 2,4 centi helyett 1,8 centi vastag, szóval a 13-as és a 15-ös Próhoz képest is karcsúnak tűnik majd. És mindössze 2,02 kiló, könnyebb, mint bármelyik másik Pro laptop.

És akkor ott vannak a finomságok: a sztereó hangszórók, a két mikrofon, a két USB 3, a két Thunderbolt és a hdmi. A spéci ventilátor, ami kisebb zajt csap, mint a hagyományosak. Ezek együtt abszolút csúcstechnikás termékké teszik az új Retina MacBook Pro-családot, aminek két kifogásolható része az ára és a háttértár mérete.

Na de nézzük részletesen:

• Erős processzor
• Erős grafikus mag
• Teljes ssd-s adattárolás
• Vékony, könnyű design
• Retina Display

Értékelés: a tökéletes gép. Jelenleg ennyit lehet kihozni a technológiából, ami egyúttal kompromisszumokat is jelent: a mindenre használható verzió brutálisan drága, a 2200 dolláros alapmodellt meg csak kiegészítőkkel együtt lehet ajánlani. Mindenképp kell hozzá egy Time Capsule, hogy azon tároljuk a képeinket, videóinkat (300 dodó), és akkor talán marad elég hely a munkához a 256 gigabájtos ssd-n. De sokkal valószínűbb, hogy még így is szükségünk lesz egy külső merevlemezre a profi feladatokhoz, ami persze az USB 3-asnak vagy a Thunderboltnak köszönhetően ugyanolyan gyors tud lenni, mintha gépen belül közlekedne az adat. Egy jó kiegészítővel az alapgép is használható és erősen ajánlott annak, aki meg tudja fizetni.

A 17-es MacBook Pro meg meghótt.