Egy érdekes posztot találtam a Cult of Macen, ami egy nemrég levédett szabadalommal foglalkozik. A szabadalom címe "Techniques to pollute electronic profiling", és gyakorlatilag azt mutatja be, hogyan lehet kijátszani az adatainkra ácsingózó tech-óriásokat. A Facebookot, a Google-t, a Microsoftot, az Amazont és mindenkit.

A módszer: hazugsággal. És aki a hazugsággépet licenceli: az Apple.

Az információszerzés mára gigantikus iparággá nőtt, gyakorlatilag mindenki ácsingózik a fogyasztók pozíciójára, nemére, korára, szokásaira. Közben a privát szféra, a személyes jellegű adatok védelme az egyik legfontosabb kérdéssé vált, mert az egyenként értéktelen, tömegben remekül értékesíthető információkat mára már minden jelentős tech-vállalatnak kötelező gyűjteni. Lassan az ciki, aki nem vesz részt ebben.

A nemrég levédett dokumentum pedig pontosan erre ad egy menekülési lehetőséget. Mert mi van akkor, ha az Apple úgy dönt, hogy a felhasználókra vonatkozó információkat ő holnaptól hamisítja? Ha a felhasználók kezébe ad egy kapcsolót, amit aktiválva beindul a kamugyártás? Ha például egy Mac-felhasználó Kaliforniából az Amazonon megvásárol egy könyvet Visa-kártyával, a rendszer hamisíthatja ezeket az információkat: kívülről ez úgy tűnik, mintha Kansasban vásároltak volna Linux PC-ről, AMEX kártyával, és nem könyvet, hanem bort. Az adatok megbízhatónak tűnnek a másik oldalról, csak éppen tökéletesen értéktelenek.

A szabadalmat nem az Apple készítette, viszont a dokumentum szerint kizárólagos licenc-joga van arra, hogy ezekkel a módszerekkel hazudjon. És mivel a világban található Apple-készülékek száma óriási - belevéve az iOS-eszközöket is természetesen -, egy ilyen kamugyár gyakorlatilag megsemmisítené az adatszerző gépezetet a mai formájában. Legalábbis más demarkációs vonalakat húzna a homokba.

Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy noha az Apple mindenki mást megtévesztene így, magának megtarthatná a valós információkat, stratégiai fontosságú pozíciót kialakítva.