Eddig, ha egy program túl nagy helyet foglalt iOS-en, és letörölted azt akár “kézzel”, akár a beállításokban, a tárhelykezelésnél, akkor a program mindenestül törölve lett. Ha a dokumentumaidat vagy eredményeidet nem tárolta felhőben az app, azok elvesztek örökre.
Az iOS 11-ben azonban akad egy Offload App nevű képesség, ami magát az alkalmazást törli, de annak beállításait és adatait elmenti (továbbra is megmarad a törlés képessége, ez egy második opció lesz).
A harmadik lehetőség, hogy beállítjuk, a régen használt programokat automatikusan offload-olja a rendszer. Így azok adatai megmaradnak, de a programot újra le kell töltenünk, ha ismét meg akarjuk nyitni.
Az, hogy a webböngészésre, könnyed játékra, egyszerű képszerkesztésre alkalmas egy iPad, soha nem vitatta senki. Mégis, az iPadet annak ellenére tekintettük egy második eszköznek, hogy az Apple ennek ellenkezőjét kommunikálta az utóbbi egy-két évben.
Az iOS és a macOS gyakorlatilag a második-harmadik generációs iPhone óta közeledik egymáshoz, és már akkor érkeztek pletykák Cupertinóból, hogy ez a közeledés nagyon is tudatos. Annak ellenére, hogy az iOS teljesen szándékosan _nem_ egy macOS, hiszen egy tablet ugyan képes lenne futtatni desktop operációs rendszert, csak hát minek. Az Apple újragondolta az ujjal való vezérlést, sok éves fejlesztés, bővítgetés után pedig még csak most jutott odáig, hogy alkalmas legyen a könnyed munkavégzésre, multitaszk folyamatokra, alkalmazások közötti kommunikációra, fájlok kezelésére. Amire egy desktop képes.
Az iOS 11 lett az a mobil oprendszer, ahol tényleg megpróbálhatjuk a hétköznapi rutin munkavégzésünket áthelyezni egy tabletre.
Ezen a videón lehet látni azokat a ficsöröket egymás után, amik ezt az átállást segítik:
Ami a macOS-en a Dock, vagyis a minden körülmények között elérhető alapvető appok gyűjteménye, az az iOS-ben is egy mindig elérhető Dock lett. Pipa.
Ami a macOS-en a Finder, vagyis a fájlokat kezelni képes, keresésre és fájlműveletekre alkalmas alapprogram, az iOS-en a Files lett. Pipa.
Ami a macOS-en a Mission Control, vagyis az épp futó appok elrendezése a képernyőn, hogy gyorsan megtaláld az aktuálisat, és akár fájlokat dobálj rá, az az iOS-ben a Control Center, ahol az ablakaink mellett még alapvető funkciógombokat is elérünk. Pipa.
Ami a macOS-en a drag & drop, az az iOS-ben is ugyanaz. És ez nemcsak Split View-ra érvényes, nézzétek meg a fenti videón, ahogy a Finderben egy többszörös kijelölést megragad egy ujjal a mókus, és a másik kezével hosszasan választja a célhelyt, ahol leejti a fájlokat. Más, mint _ahogy_ a desktopon ugyanezt megtesszük, tanulni kell, de ez is hatékony módszer. Pipa.
Ami hiányzik az iOS-ből az alapvető desktop módszerek közül, az épp a desktop, az asztal. Van ugyan egy appokat felsorakoztató terület, de erre nem hajigálhatunk bármit ki, így nem is ugyanazt a funkciót látja el, mint az asztali társa.
Ha ennek a hiányát megszokjuk, a többi funkciót pedig begyakoroljuk, akár még otthonos is lehet egy tabletes munkanapnak. Ki fogjuk próbálni.
A blogon található valamennyi írás, valamint a fényképek egy része a szerző saját tulajdonát képezik, amelyek másolása, terjesztése kizárólag előzetes engedéllyel lehetséges.
