Mindannyian hallottuk már, hogy a Google saját operációs rendszert készít Chrome OS néven, amit elsősorban netbookokba szánnak, legalábbis az első körben. Az ügynek azonban vannak olyan aspektusai, ami a Menlo Park-i cég és a cupertinóiak viszonyára is hatással lesz.
Egyes elemzők szerint az Apple-nek felhúzhatja az agyát az évek óta jó kapcsolatot ápolt partnercég megjelenése az operációs rendszerek piacán. Azt azonban nem veszik észre, hogy a Google böngészője OS-e körülbelül akkora fenyegetés a Mac OS X-re nézve, mint az Android uralma az iPhone OS felett.
Az Apple ugyanis nem operációs rendszereket árul - nem önmagában. Vas és OS egységét adja, ami pontosan annyi kényelem, mint amennyit vásárlók megfizetnek. És ha valaki fel akarja tenni a Mac OS X mellé a Chrome OS-t, rakja. Azután sem lesz opció egy olcsó HP vagy Acer egy Chrome-mal annak, aki nem kifejezetten ilyet keres.
Persze ne értsetek félre: bizonyos homályos konkurenciát jelent a Google a távolabbi jövőben, de a fenyegetettség korántsem akkora, mint ahogy az elemzők beállítják. Ettől függetlenül igaz, hogy Eric Schmidt Google-vezérnek még inkább megingott a helyzete az Apple tanácsadó testületében. Az Android miatt így sem vehet részt bizonyos - az iPhone stratégiájával foglalkozó - üléseken, az Apple-nél meg az operációs rendszer stratégiája egyenlő a Mac-stratégiával, az egyfolytában az előtérben cigiző tanácstag pedig nem jó tanácstag.
Ettől függetlenül, illetve pont a vezetőség közös halmaza miatt újra felmerült a trösztgyanú, vagyis hogy a két vállalat egymást támogatva fedi le a piac minél nagyobb szeletét. Na, ez már valós fenyegetés lehet, hiszen a netbookokba tervezett nyilt forráskódú Chrome OS inkább a Macek mellett, nem a Macek helyett vagy Maceken képzelhető el.
Persze még mindig van a piacnak egy óriási százaléka, aki nem igényli a pehelysúlyú OS-t, inkább megküzd a Microsoft tehetetlen mammutjával. Meg persze ott vannak azok is, akik három programot ismernek: DOS, Windows, Office. És még folytathatnám a sort, kikre támaszkodhat hosszú távon a jelenleg legnépszerűbb operációs rendszer.
Bajban lehet az Apple a Google operációs rendszere miatt
Az Apple miatt nincs multitouch az Androidban
A T-Mobile G1 egész jó kis telefon, leszámítva, hogy bűn ronda, és hogy folyton a hagyományos billentyűzettel kell bénázni, mert virtuális nincs. Mindez persze lehet koncepcionális kérdés, az viszont már nem, hogy a többujjas érintés kimaradt a készülékből, ami például böngészés közben megnehezíti a júzer dolgát.
A Venturebeat azonban azt állítja, hogy mindez nem véletlen: maga az Apple kérte meg a Google-t arra, hogy az hagyja ki a funkciót. Normál körülmények közt persze elképzelhetetlen lenne egy ilyen kérés, a Microsoft például hangosan, a hátán fetrengve röhögné könnyesre magát, ha az Apple bármire is megkérné, de a két kaliforniai cég viszonya egészen más: a legtöbb területen inkább partnerek, mint ellenfelek, éppen ezért a jó viszony megőrzése érdekében hajlandók áldozatot is hozni.
Legalábbis ezt állítja a lap.
Az mindenesetre tény, hogy a hardver alkalmas lenne a több ujj felismerésére, ami több videóból is kiderült már:
Gondolhatnánk persze azt is, hogy inkább a szabadalmak megsértése miatti perektől tartott a Google, és ezért tiltotta le a funkciót a mobilban, de ha már választani kell, szimpatikusabb, hogy egy 87 milliárd és egy 113 milliárd dollár értékű vállalat puszta jófejségből nem köp egymás levesébe.
Nem csalja le a bugyit az első Android-mobil
Hát ez ocsmány, mondtam, amikor megláttam a T-Mobile G1-et. Azóta persze kristályosodott valamennyit a véleményem, de a világsajtó jelentős részével együtt én sem tudtam feldolgozni, hogy a Google platformja pont egy ilyen rondaságban kezdi meg földi pályafutását. Pedig a HTC csinált már kimondottan pofás készülékeket is, a G1 viszont valami olyan szinten rusnyára sikerült, hogy még a márka elvakult rajongói is sokkot kaptak. Az Android persze sokkal több puszta csomagolásnál, de hiába okos, kedves a lány, ha közben olyan arca van, mint Paudits Bélának.
Maga a szoftver már egy fokkal jobban fest, meg az Androidnál most még nem is annyira szempont a megjelenés: ez a platform első verziója, amit ráadásul személyre szabhatnak a gyártók, mindenki úgy rontja el, szépíti meg, ahogy akarja. Mindez persze nem vigasztalja azokat, akik megveszik a G1-et, mert a megjelent videókról meg beszámolókról kiderült, hogy egységes felületről nem különösebben beszélhetünk, minden alkalmazás úgy néz ki, mintha más-más eszközökről származna.
A Gizmodo rögtön meg is találta az Android hibájának alfáját és ómegáját, az órát: a mobilon van egy digitális meg egy analóg verzió is, ezek azonban a sajtófotón nem egyszerre járnak, mert az egyik 2:47-et a másik meg 9:10-et mutat. Mindennek persze nincs nagy jelentősége, de a blog megjegyzi, hogy a hibát egy olyan fotón találták, amit a Google a mobil népszerűsítésére küldött szét, ezért az odafigyelés hiányáról tanúskodik, ami a Gizmodo szerint általában jellemző a platformra.
Az első benyomások persze bármennyire is meghatározók, sokszor tévesek, és a komoly tesztek még hátravannak, de az már biztos, hogy az Android nem váltja ki a júzerekből az iPhone-ra jellemző wow-effektet. Nem is kell neki, mert a Google nem azt ígérte, hogy platformjával lecsalja a lányokról a bugyit, hanem hogy egy használható rendszert dob piacra.
A HTC részértől hozzáadott-értéket képvisel a teljes értékű fizikai billentyűzet, ami nekem például nem hiányzik az iPhone-ból, de nagyon sokaknak igen: ők biztos az első androidos készüléket választják majd. Fontos a bővíthetőség, mert a G1-be MicroSD-t is rakhat, akinek az iPhone 16 gigabájtja kevés, meg persze ott van az Android market, aminek a legnagyobb előnye az egyik legnagyobb hátránya is egyben.
A Google alkalmazásboltja az Apple App Store-ral szemben tökéletesen nyitott lesz, bárki azt tölthet fel, amit akar, úgyhogy a professzionális programoktól a fingós szoftverig megjelenhet majd minden. A szabadság azonban visszafogottabb kontrollt jelent, úgyhogy az Android mentsen meg minket a boltból támadó kórokozóktól, amik hazavágják majd a telefont.
Jó, hogy a mobil olvassa a Word, az Excel fájljait, felismeri a PDF-et, de kár, hogy csak hülyén néz, ha Gmail helyett Exchange-dzsel kéne szót értenie. A G1 böngészője a Chrome Lite, ami állítólag szépen jeleníti meg a weblapokat, Skype viszont az iPhone-hoz hasonlóan a Google-HTC készüléken sincs. Van viszont zeneletöltési lehetőség, aminek a hátterében az Amazont áll, választék tehát van bőven.
A Gizmodo szerint mindenesetre a csúnya plasztikba erőszakolt csúnya GUI alapvetően meghatározza kapcsolatunkat a mobillal, és bár lehet, hogy az Android praktikus, manapság már sokat nyom a latba a kütyü és a tulaj közti emocionális kötelék. Van, akinek ez nem számít, de ez a csoport túl kicsi ahhoz, hogy sikerterméket tudjon varázsolni egy mobilból. A tömegek szeretni akarják a készüléküket, aminek a blog szerint a G1 képtelen megfelelni.
Mindenesetre minket még nem érintenek a hibák és a jóságok sem, mert a HTC G1 Amerikában is csak október végén kerül a boltokba, kétéves hűség mellett 179 dolláros áron, a britekhez egy hónappal később jut el a mobil. Európa többi része viszont 2009-ig várhat. Addig is szedjük össze, hogy milyen funkciók miatt kell rettegnie az Apple-nek, a Microsoftnak és a Symbiannak, írjátok le, hogy nektek miért tetszik az Android!
