Egyrészt jön Putyin, aminek mindig örülünk. Ennek sok köze nincs az Apple-höz, hacsak az nem, hogy az orosz vezető egyik haverja szerint az iPhone-nak sokkal jobb volt a Home gomb, mint a swipe.
Aztán. Steve Wozniak, az Apple egyik alapítója ad elő Budapesten, délután 14:45-kor a Novathon rendezvényén, a Kongresszusi központban. El akartam menni, de a fenti esemény miatt lehet, hogy kihagyom. Basszus.
Az Apple kiadja a negyedéves jelentését, ami annyira nem izgat minket, de azért mégis. Kikövetkeztethető lesz belőle pár dolog.
Valamint szerintem az Apple megint egy három-négy napos frissítési sorozatra készül. Tegnap AirPods Pro (ma lesz elérhető, ha valaki vesz, írjon mailt!), ma egy 16-os MacBook Pro lehet a befutó, holnap meg a Tile-szerűség, a dolgainkra ragasztható Find-my Apple-cucc. AirTags vagy mi. Holnapután meg jöhet lezárásként egy iPad Pro bemutató, mondjuk, megspékelve egy Mac Pro elérhetőséggel.
Egy elég izgalmas terméket jelentett be nemrég az Apple, sajtóközlemény útján. Az AirPods Pro az egyik cucc, amit erre az évre vártunk, és most meg is kapjuk: október 20-tól kapható, vagyis holnaptól. Lássuk, mit tud a 99 990 forintos füles.
Sokban hasonlít az AirPodshoz: egy vezeték nélkül tölthető tokban kapunk egy hófehér füles-párt, amik önmagukban, feltöltve 5 óra zenehallgatást tesznek lehetővé (aktív zajszűréssel 4,5 a Pro), a tok kapacitásával együtt pedig összesen 24 óráig bírják a lejátszást. H1 chip dolgozik a Próban is. A fülesek fülből kilátszó dizájnja hasonló, de a Próknak rövidebb kicsit a szára. Ennyi volt a hasonlóság.
Az AirPods Pro aktív zajszűrést tud, ez a fő képessége. És nem is bízták a véletlenre: elég sok tényező járul hozzá ahhoz, hogy végül a fülünkben csak azt halljuk, amit szeretnénk, és úgy, ahogy a legjobb. Lássuk a rendszer felépítését a behelyezésről a zenehallgatásig.
Amikor beleteszed a füledbe, egy szilikonharang töldi ki a füles és a bőröd közötti réseket.
Ezt korábban az Apple elkerülte az AirPods-zal, de most kénytelen volt váltani: nem tehette meg, hogy a kifinomult technológia működésének holmi rések szabjanak gátat. Háromféle méretű párna van a füleshez, de nem nekünk kell választani: egy Ear Tip Fit Test nevű processz segít, hogy megállapítsuk, melyiket tegyük fel. Betesszük először a füleseket, ekkor lefut egy külön algoritmus, ami a fül felé elhelyezett mikrofonok segítségével megállapítja, megfelelő-e a hangzás, vagy “szökik a hang”. Másodpercek alatt megmondja, hogy kell-e nagyobb szilikon.
Igen, az AirPods Prónak a fül felé és a környezet felé is van egy-egy mikrofonja. Az ezek által közvetített hangokat a megfelelő chip folyamatosan ellenőrzi, és ennek megfelelően módosítja a lejátszást.
Egyrészt egy Adaptive EQ nevű eljárás figyeli, hogy a fülben hogyan szólal meg a zene, és ennek megfelelően állítja az alacsony- és középfrekvenciát. Másrészt ha bekapcsoljuk az aktív zajszűrést, akkor a külső mikrofonok által hallott hangok ellenfázisú hangját is bejátssza a fülbe, így némítva el a környezetet. Másodpercenként kétszázszor finomít a zajszűrés pontosságán.
A fülhallgató szárába épített nyomásérzékelőt hosszan lenyomva válthatunk az aktív zajszűrés és az áttetsző mód között. Az áttetsző mód nem csupán azt jelenti, hogy kikapcsoljuk a zajszűrést, ennél fejlettebb a dolog: annyi zajszűrés marad aktív, hogy továbbra is hallgathassuk a zenénket, miközben a külső beszéd, hangok is hallhatóak a fülben. Egy hangos környezetben másként fog dolgozni a chip, mint viszonylag halk zajok között, ahol akár még a külső mikrofon is besegíthet a megértésen (ezt már csak én feltételezem).
A füles tehát szakít azzal a gyakorlattal, hogy a hangszórók játszanak, amit kell, aztán ebből azt halljuk meg, amit tudunk. Egyrészt folyamatosan reagálnak a környezeti zajra, másrészt a fül belsejében keltett hangok alapján is módosítják a kibocsátást. Valószínűleg nagyothallóknak is tökéletes segítség lehet, valószínűleg a kisegítő lehetőségek között a külső és belső mikrofonok összhangja révén nagyon tiszta hangzás érhető el.
Az ára húzós, de mindenképp a 74 990 forintos vezeték nélküli töltőtokkal adott AirPodshoz érdemes hasonlítani, mert ehhez is az jár. IPX4 vízállóságot ad, nyugodtan leizzadhatjuk, a Hey Siri működik, az Audio Sharing és az Announce Messages with Siri is sima ügy. Már ha nem magyarul írnak nekünk. Lightninggal is tölthető a tok, egy Lightning to USB-C kábelt pedig csomagoltak a dobozba.
Várom, hogy kipróbálhassam, minden további állítás csak az után.
Egyrészt azért, mert most létezik az 5-ös széria, míg korábban nem létezett. Ez különösen égetővé teszi. De azért is, mert a 3-as széria olyan jó áron van, hogy nagyon csábítja a vásárlásra az embert. Az Apple Watch nagykorú lett, ami egy műszaki terméknél azt jelenti, hogy elhagyta az Early Adopter szakaszt, és bekerült az Early Majority korszakba, amikor olyanok is elkezdik a vásárlást, akik korábban nem tudtak megbarátkozni a gondolattal, hogy okosórájuk legyen.
Én azt gondolom, hogy Magyarországon most érik be a legtöbb vásáró, és többet adnak majd el, mint valaha.
Akik most akarnak venni órát, esetleg 1-es, 2-es szériájuk van, azok előtt itt a kérdés: tényleg annyival jobb egy 5-ös, amennyivel drágább? Egy Series 3 ára 77.990 - 87.990 forint az Apple-nél, kijelzőmérettől függően. A Series 5 alapára 154.990 -164-990 forint, mérettől függően. Az árakat lehet úgy vizsgálni, hogy egyik óra kétszer annyiba kerül, mint a másik. Meg lehet úgy is, hogy az egyik óra 70-80 ezer forinttal kerül többe, mint a másik. Ez utóbbi adja a valós összehasonlítást:
megér-e ennyi pénzt nekünk az, amennyivel több egy Series 5?
A Series 3 és a Series 5 egyébként sok szempontból hasonló. Mindkettő remek arra, hogy kövesse az edzéseinket, GPS-szel mérje a megtett távolságot, figyelje a pulzusunkat, és motiváljon minket a három kör bezárásával, tehát rávegyen, hogy egy nap eleget álljunk, sétáljunk és eddzünk. Mindkettő kiválóan mutatja nekünk az értesítéseinket, mindegyikkel válaszolhatunk a csuklónkon, diktálással. Mindegyik jó zenelejátszásra, mindegyikkel indíthatunk, fogadhatunk hívást, ha az iPhone a közelben van. Mindegyikkel fizethetünk a boltokban. Mindegyikre elérhetőek saját és külső komplikációk, amivel az óra számlapjára nézve egy rakás más információt is megtudhatunk, azon kívül is, hogy időjárás, körök, naptár, pulzus. Mindegyik használható vízben, és mind a kettő képes megmondani, mekkora volt a szintemelkedésünk útközben. Ugyanaddig bírják egy feltöltéssel.
Nem állíthatjuk, hogy a Series 3 egy használhatatlan vacak, a Series 5 pedig egy kifinomult csoda. Ránézésre nagyon hasonlóak: a 3-as modellek háza és kijelzője is kisebb, 38-42 mm-es tokkal érkeznek, szemben az 5-ösök 40-44 milliméterével. Ami ennél sokkal meghatározóbb, az a kijelző, ami az 5-ösökön egy nagy, lekerekített display, a 3-asokon szögletesebb, kisebb. A helyzet az, hogy a nagyobb 3-as óra kijelzőjének mérete kisebb, mint az 5-ös széria kisebb modelljének képernyőmérete:
Akik sötét hátterű óralapokat választanak, nem full screenes verziókat, azoknak annyira nem tűnik fel első ránézésre. De tény, hogy egy teljes kiejlzős Kalifornia számlap baromi jól tud kinézni, és ez egyáltalán nem is választható a Series 3-ason. Ahogy az alábbi új számlapok sem:
De ami igazán nagy előny, az a mindig bekapcsolt LTPO OLED kijelző. A Series 5 néhány másodperc után ahelyett, hogy kikapcsolna, egy energiatakarékos módba vált, amikor a számlap olvasható, de a fényerő visszaesik, a frissítés 1Hz-re csökken, és a komplikációk nem frissülnek. Viszont ez a különbség aközött, hogy egy órát viselünk, vagy hogy egy kijelzőt hurcolunk a csuklónkon. Egy kijelző, ami karfelemelésre bekapcsol, az csak egy kijelző. Ami mindig olvasható, az sosem lesz idétlen.
A Series 5-ben van beépített EKG, a 3-asban nincs. Ez is nagy előny, bár aki 40 alatti, azoknak kisebb a kockázat, és elég évente párszor mérni. Arra meg igazából jobb egy olyan megoldás, mint a Wiwe, ami nem csak a felnőttkori fibrillációt néz, hanem sok más paramétert viszonyít egymáshoz.
A Series 5 nemcsak nagyobb, fejlettebb kijelzővel bír, de a processzora is kétszer gyorsabb, mint a 3-asnak. A 4-eshez képest nem volt ezen a téren előrelépés, de a 3-ashoz viszonyítva nagy azért az ugrás.
A Series 5-ben van mágneses iránytű, vagyis mindig képes pontosan megmutatni az égtájak irányát. Olyan apróságok különböztetik meg még a 3-tól, mint a haptic feedback a Digital Crown-on, az elesésérzékelés, a fejlettebbpulzusérzékelő, a kissé vékonyabb test, a 32 gigás háttértár, ami miatt kevesebbszer kell töltögetnie a netről adatot (a 3-as GPS modellben csak 8, a GPS+Cellularban 16 giga van), a GPS modellen is kerámia-zafírkristály hátlap, az 5.0-ás Bluetooth a 4.2 helyett. Az olyan előnyök, mint a sokféle anyagból választható test, Magyarországon nem elérhető.
Nekem igazából, így, hogy most a Series 5-öt használom, nehéz lenne visszaváltani 3-ra, ennek pedig az okai:
De az igazság az, hogy aki a 3-ast választja, megkapja egy okosóra előnyeinek nagy részét, és egy remek, jól kitalált, valódi használatra polírozott terméket kap féláron.
A Series 5 a csuklómon az AQUA Webáruház jóvoltából van nálam, a teszt végén meg tudjátok vásárolni, olcsóbban. Az AQUA Webáruház összes Apple Watch témájú terméke itt található. Az AQUA Webshop az Appleblog feat. Almalé és Kungfu partnere.
Én egy darabig vártam azzal, hogy kijelentsem, de már nem várok tovább. Az Apple az új iOS-sel úgy tönkrevágta a használati élményt iPhone SE-n, hogy kijelenthető: inkább maradtam volna iOS 12-n. Szerencse, hogy van egy iOS 12-es iPhone SE-m is, szóval…
De nem csak ez a baj. Az egész ökoszisztéma megroggyant.
Az iPhone-om egyrészt belassult. Van ez a tipikus teszt, amivel eldöntheted, hogy az Apple szeretné-e már, hogy vegyél új telefont. A teszt abból áll, hogy megnyitod a telefonkönyvet, és gyorsan felhívsz egy kontaktot az előzményekből. Ha meg tudod tenni, hogy még azelőtt érsz a kijelzőhöz, mielőtt frissült volna a lista, és képes vagy véletlenül valaki mást hívni: a telefonod nem bírja. Ugyanaz a gyökegyszerű művelet, mint az elmúlt években bármikor, de már sok neki, valamiért.
Ez már jelentkezett nálam.
De nem csak ez. A legjobban utált új jelenség, hogy amikor jön egy értesítés, mondjuk egy mail-ről vagy egy üzenetről, és én megnyitom azt, akkor először az alapprogramot, pl. a Mailt nyitja meg a rendszer. Csak úgy, mintha rányomtam volna a program ikonjára, látom az összes üzenetet. Aztán itt két lehetőség van: vagy megnyílik az üzenet, amire kattintottam, vagy nem. Várni kell.
Van, hogy nem jelenik meg, és az egész Mail elkezd lagolni. Tölti az új üzeneteket, minden korábbinál lassabban. Van, hogy azt írja, frissítve, és az utolsó üzenet tegnapi, az azóta jött 100 darab sehol. Újraindítom az appot. Ja. Ki is fagynak időnként appok.
A fényképező exponálása sokszor lassú, és a képet is sokszor nagyon lassan tölti be szerkesztésre. Az iOS 12-es iPhone-om azonnal betöltötte, betölti most is.
És hogy mi van az ökoszisztémával? Például az, hogy most először fordult elő: kinyomtam egy filmet az iPhone-ról az Apple TV-re, mire az Apple TV bekapcsolt, és elkezdte játszani a legutóbbi mesét, ami ment rajta. A telefonon aktív az AirPlay, de a jel nem jut el a tévéig. Pont mint fent: mintha odáig jutna el a hülye, hogy elindítja azt, amire szüksége van az adott tartalom megnyitásához, de utána elfelejt mindent.
A telefon HomePoddal való együttműködése is leromlott. Korábban csodáltam, milyen okosan intézik azt az esetet, ha a telefon is hallja a hangomat, meg a HomePod is. A telefon régen felvillant, de rájött, hogy nem neki szólt a dolog, így visszakussolt, és a HomePod válaszolt. Most egyre többször van másként: mindkét eszköz válaszol, mindkét eszköz elkezdi csinálni, mondjuk zenét lejátszani, nyilván valami mást.
A HomePod szorftvere egyelőre nem frissült, talán akkor megjavul a dolog. Mindenesetre furcsaságok vannak a Sirivel is, hiszen amikor kérek egy saját magam által összeállított, saját magam által elnevezett playlistet, elkezdi ugyan lejátszani, de mellé valami egészen más névvel erősíti meg, hogy mi is az, ami szól.
Tényleg ilyen bugosak a rendszerek? És ha igen, mitől?
Utóbbira ad választ egy nemrég megjelent cikk David Shayer tollából, amiben hat okot sorol fel. Shayer 18 évig dolgozott az Apple-nél, szóval tudja.
Nyilván a felhalmozott ficsörlista miatt egyre több mindennel kell foglalkozni. Az is gond, hogy a crashing reportok nem azonosítanak olyan hibákat, amik nem vezetnek fagyáshoz. A komplexitás is egyre nagyobb, egyre több az ügyfél, az eszközök egymással és az iClouddal is folyamatosan kommunikálnak.
Mégis van egy fontos ok, amire felhívja a figyelmet. Ez pedig az a tény, hogy
a régi hibákat figyelmen kívül hagyják, és ezeket valószínű soha senki nem fogja kijavítani.
Az alpha verzió előtt a fejlesztők midnen felbukkanó hibát javíthatnak. A béta után már csak a komoly hibákat javítják, amik a fontos ficsöröket blokkolják. Ahogy közeledik a kiadás napja, csak a fagyással és adatvesztéssel fenyegető hibákat javítják.
Ha egy mérnök valamivel véletlenül elcsesz egy ficsört, azt regression-nek hívják, és azonnal javítják. De ha te jelentesz egy hibát, írta a volt mérnök, egy olyat, ami a korábbi verziókban is volt, azt “not a regression” cimkével látják el, és onnantól megy a süllyesztőbe. Az nem fontos, mert előbbre valók a regression-ök. Volt egy olyan mérnök team a cégnél, akik viccből “Not a Regression” pólókban jártak. Ennyire tudott dolog ez.
Szóval mit is várunk? Egyre több operációs rendszer, egyre több ficsörrel és interakcióval, egyre több user, és úgy tűnik, ezt a növekedést nem tudják lekövetni odabent.
Nyilván lehetett sejteni, hogy az iPhone sem kivétel, ha a képernyő nagy része fekete marad, az kihat az akksiidőre, különösen OLED kijelzők esetén. A PhoneBuff oldal nem bízta a megérzésekre, és tudományos kísérleti igénnyel mérte meg a dolgot.
Egy-egy Phone XS-t vettek elő, amiknek a kijelző fényét 200 nitre állították, az egyiket Light, a másikat Dark Mode-ban. Robotkarok imitálták a hétköznapi használatot: nyomogattak olyan appokat, mint a Message, Google Maps, Youtube.
A lényeg, hogy amikor már lemerült a Light Mode-ban használt telefon, a másikban még mindig volt 30%.
Egyelőre tehát annyit tudunk, hogy ekkora fényerőre állítva, OLED kijelzők esetén hogyan alakul a görbe. Reméljük, a PhoneBuff odatett a robotkarok alá egy másik telefont is (LCD-t), más beállításokkal, mielőtt szétszerelték volna a cuccot.
A blogon található valamennyi írás, valamint a fényképek egy része a szerző saját tulajdonát képezik, amelyek másolása, terjesztése kizárólag előzetes engedéllyel lehetséges.
