almalé és kungfu Rólunk

Döbbenet: a Siri felismeri a magyar neveket

Az, hogy a Siri nem tud magyarul, egy dolog. Cserébe a hároméves lányom egyre jobban tud angolul, ahogy próbál helyettem számokat választani. Ami nagyobb baj, hogy nem ismeri fel a magyar dalcímeket, így ha a HomePodon egy magyar dalt akarok kérni, akkor két lehetőségem van:

  • előveszem az iPhone-t és ott választom ki a dalt
  • ha mondjuk egy magyar nevű zenekar dalait akarom, előre elkészíthetek egy playlist-et iTunes-ban bocsánat, Music-ban, és aminek elnevezem a listát, azt a nevet kérhetem a Siritől mondjuk HomePodon.

A másik nagy baj, hogy nem ismeri a magyar neveket (Katát még oké, de Zsuzsannát már kizárt), így nem lehetett könnyen felhívni bárkit anélkül, hogy nyomogattuk volna a telefonunkat. Ilyenkor ilyen trükkök voltak:

  • Úgy adjuk meg a nevet, hogy kiejthető legyen angolul
  • Hozzárendelünk olyan családi kapcsolatokat, mint mom, dad, son, és úgy hívjuk
  • Megtanítjuk Sirit egyenként, hogyan ejtse ki a neveket helyesen, és hogyan fogjuk mi kérni azokat. Csak mondani kell Sirinek, hogy “You pronounced VÖRÖSVÁRI wrong”, és visszakérdez, hogyan ejtse ki. Elmondod, kiválasztod a legközelebbit, és kész.

Eddig legalábbis ez volt. Most a helyzet az, hogy

ha felviszel egy full magyaros nevet a kontaktjaid közé, és vársz, hogy a felhőben is ott legyen, onnantól kezdve kérheted magyarul, és nagyon jó hatásfokkal megtalálja a kontaktot Siri.

Tehát ha még nincs mondjuk Csisztu Júlianna a kontaktjaid között, akkor a Siri mondjuk magát a nevet sem fogja érteni, mindenféle hülyeséget ír ki angolul:

img_3491_1.PNG

img_3490.PNG

Ha viszont beírod a kontaktok közé, és vársz pár percet, akkor hirtelen megtörténik az okosodás, magától:

img_c409f456c555-1.jpeg

img_3494.PNG

Először arra gondoltam, hogy mivel magyarul is sokan okosítják a Sirit (lásd a fenti példát), ezért onnan emeli át ezt a tudást az intelligens szoftver ismertebb tulajdonnevekre. De nem, mert egészen elborult álnevekkel is működik, lásd Vörhenyőttéri (tudomásom szerint ilyen név nincs a világon se):

img_3497.PNG

Szóval éljen, a Siri valamikor okosabb lett magyarból, nem tudom, pontosan mikor történt, de ez nagy előrelépés, és kényelmes. Ha például a konyhában főzöl, és melletted az iPhone-od, kérheted, hogy “Siri, call Vörhenyőttéri and turn on loudspeaker”, és kihangosítva felhívja. Ha HomePodod van, akkor “Siri, call Vörhenyőttéri on my HomePod” és még jobb lesz a minőség, mindkét oldalon.

Misinek köszi a tippet



Meglepetés: December 2-án tart egy bemutatót az Apple

Nem szokott, de most mégis tart. Ez az esemény meghívója, amit kiválasztott embereknek küldtek ki:

ejr3zg4xkaax5dp.jpg

Ezek alapján az App Store-ról és a játékokról lesz szó, nem hardverekről. Nyilván felrajzolják az Arcade roadmap-et, meg úgy általában megmutatják, milyen nagyszerű dolgok vannak.

Kell most ez nagyon, mert legfeljebb egy év alatt az Arcade-ot, és a TV+-t egy minőségi, vágyott szolgáltatássá kell változtatniuk a felhasználók fejében, a pletykák szerint 2020-ban már szeretnék összekötni egyetlen előfizetés alá a TV-t a News-t és a Music-ot. Nyilván együtt jobban megérné, bár innen Magyarországról a News-előfizetésnek nincs sok értelme.

Viszont lenne, ha egy Arcade-dal megspékeltnek. Szerintem a vége úgyis az, hogy mindenre elő lehet egyben fizetni, még az iPhone-ra is, és összecsomagolt havidíjakat számolhatna az Apple, sokkal kevesebb stressz lenne rajta az eladások tekintetében.

És hogy jöhet-e hardver december 2-án? Jöhet. Még adós a cég egy új iPad Pro modellel erre az évre, és egy “nagyszerű szoftverek és játékok” eseményhez nagyon is passzol egy bikaerős tablet.

Így legyen.



Az utántölthető nyomtató a legjobb, ami a nyomtatókkal történhetett, amióta nyomtatók vannak

Vannak olyan újítások, amik láttán az ember arra gondol: wow, nem ezzel kellett volna kezdeni?

Egy EPSON L6160 nyomtató került hozzám kipróbálásra. Ez egyike azoknak az EPSON nyomtatóknak, amik egyik fontos jellemzője, hogy nem kell hozzájuk patron venni. Elég méretes festékkazettájuk van, amibe egyszerűen beletöltjük a festéket, glutty-glutty, és kész. Megint kész a nyomtató több ezer oldal nyomtatására.

Most nem kezdem el regélni, hogy miként alakult a nyomtatógyártók és a patron-utángyártók harca az évtizedek során: a gyártók egyre bonyolultabb patronokat készítettek, amikért egyre többet fizettünk, hogy kicsesszenek az olcsó patronokat készítőkkel, akik segítségével több választásunk maradt volna. Utálatos egy harc volt, aminek a végén kizárólag a vásárlók szívtak, meg is utálta egy generáció az otthon nyomtatást.

Kifogyott a vörös!

De én feketét nyomtatok!

AZT MONDTAM KIFOGYOTT A VÖRÖS!

Meg ilyenek. Én magam egy húsz éves lézeressel nyomtatok otthon, nem sokat kérdez, nincs sok igénye ötévente egyszer veszek bele tonert. Én így szeretem.

Van egy wifis, színes patronos is, kihúzva.

Szóval érthető, hogy az EPSON L6160-hoz is úgy álltam, hogy kíváncsi voltam, mivel vernek át megint. Mit találtak ki, hogy a végén csak mi járjunk rosszul. (Ugye-ugye, kár volt olyan sok évig háborúzni). De nem találtam ilyet, basszus. Ez a cucc: jó.

dsc09607.JPG

A nyomtatóhoz adnak egy garnitúra festéket, amit beletölthetünk a helyére, és a gyártó állítása szerint egy átlagos használat mellett ekkor máris betöltöttük a következő három évre elegendő festékmennyiséget. Nem hittem el, és megnéztem:

dsc09611.JPG

A fekete tinta állítólag kábé 7500 lap nyomtatására elég, nagyjából 4000 forint, ha megvásárolod. Hagyományos nyomtatók esetében, ha egy ennyibe kerülő Epson patron tud 400 oldalt, az már elég jónak számít. Ez azt jelenti, hogy a jellemzően 15-25 forintos oldalanként tintaköltséget lecsökkenti az új modell 0,6 forintra (!!!). Durva. A színes patronok 2000-2500 forintba kerülnek, itt persze nehéz lenne megbecsülni a pontos fogyást, de azért én megtettem.

Kinyomtattam 100 darab 13 x 18-as fotót, és megnéztem, mennyire változik a tintaszint. És ugyan nagyon nehéz ezt szemre megbecsülni, de a jó benne az, hogy meg lehet, mert egy plexin keresztül fizikailag is látjuk a folyadékok szintjét. Mintegy 4-5 %-kal csökkentek a színes patronok szintjei, ami azt jelenti, hogy több mint 2000 ekkora fotó nyomtatását lehet megoldani így.

Mennyibe került tintaügyileg ez a mennyiség, 100 nem is olyan kicsi fotó? kábé 300-400 forintba.

Hihetetlen ezek után, hogy a nyomtató egyébként is bejött: nem kellett semmit telepíteni, beállítani, különösen iOS-en nem. Wifis, a routerrel párosítás pár gombnyomás volt, innentől pedig ha küldtél iPhone-ról a Megosztás gomb legalsó lehetőségével ide egy fotót, azonnal jött is ki. Csak firmware-t kellett frissíteni, különben a nyomtatás rossz minőségű volt, de utána rögtön kifogástalan lett. Fekete oldalakat gyorsan nyomtat, fénymásolni 22 másodperc alatt tud gombnyomástól, egy 10 x 15-ös fotóval azért elszüttyög két percnél is tovább.

dsc09940.JPG

dsc09600.JPG

Egy kifogásom volt: a nyomtató a papír behelyezése után mindig kérte, hogy állítsam be a méretet és a minőséget. Egyrészt a méretet beállíthatná magának, a tartókonzol méretéből, a minőségre meg a glossy és a premium glossy között nem lehet akkora a különbség, hogy egy ilyen hosszú listát kelljen görgetni. Nem volt “korábbi beállítások” rész, ahol az érintőképernyőn rányomtam volna a legutóbbira, mindig a hosszú lista jött fel.

Most jöttem rá, hogy ma már egyáltalán nem laptopról vagy asztali gépről menő nyomtatni. Ha onnan küldtem, szüttyögtek, hogy a gép más papírra akar nyomtatni, mint az operációs rendszer, és hogy melyik az igaz. A mobilról valahogy nem volt kérdés, és ment.

Az utántöltéstől is tartottam, de nem kell. A tartályok, miután kicsavarozod a tetejüket, lefelé fordítva sem folyatnak. Ahogy az utántöltő szelep fölé tartod őket, és rányomod - akár lassan is, nem kell sietni - a helyükre őket, és ahogy  bekattannak, már hallod is a glutty-gluttyot. Ha meg akarod szakítani, és diszkonnektálod a helyéről, egyetlen csepp sem megy mellé. Katt, és kint van, lezárva.

dsc09614.JPG

dsc09619.JPG

dsc09630.JPG

dsc09627.JPG

Ez a nyomtató 98.190 forint most az AQUA-nál, de folyamatos tintarendszerű nyomtatójuk a cégtől már 36 ezerért is van. Szóval nem az a helyzet, hogy oké, olcsó a tinta, de a gép meg drága.

Miért nem lehetett ezzel kezdeni? miért szívattuk egymást halálra annyi időn keresztül?

Szóval jön a karácsony, ha a családnak most akartok fotókat szétszórni, a darabonként 90 forintos automatás rendelés helyett én inkább ezt ajánlom. Egy tankolás után visszahozza az árát, ahhoz képest, akár kétszeresen.

Az AQUA Webáruház az Appleblog feat. Almalé és Kungfu partnere.



Tüntetnünk kellene azért, hogy az Apple újra gyártson ilyet?

Miközben a picit nagyobb kijelzős MacBook Prót vártuk, meg a megbízható billentyűzetet, nem árt felfigyelni arra, hogy a cég termékpalettájában egy ezeknél ezerszer fontosabb termék hiányzik, 2018 tavasza óta. Egy olyan termék, aminek a nemléte sokkal többet jelent, mint amit elsőre gondolnánk.

Nem árulom el, mi az. Sokan biztos rájöttetek, a többieket rávezetem.

Az Apple egyik legnagyobb selling point-ja az új vásárlók körében jelenleg a privacy, vagyis az az ígéret, hogy a cég vigyáz az adataidra. Nem hagyja, hogy mások lenyúlják, “ami az iPhone-odon történik, az iPhone-odon marad”, nem adja el, és másoknak is csak annyira hagyja eladni, amennyire muszáj.

Mit jelent a privacy? Azt, hogy az elvileg legálisan elmentett trillió bájtnyi adataink esetében beleszólásunk van abba, hogy milyen információk kikerüléséhez járulunk hozzá. Ez az adatmennyiség jelenleg csekély törvényi szabályozással lökődik egyik helyről a másikra, és az Apple abban a viszonylag kényelmes helyzetben van, hogy ezeket az adatokat már csak azzal is megvédheti, hogy ő maga nem nyúlja le őket. Nem kell gigászi erőket mozgósítania ahhoz, hogy jó fejnek tűnjön, egyszerűen elég a biznisz modellt máshogy kialakítani. Elég egy bukott iAd, és a bukást előnnyé kovácsoló ötlet.

Vannak azonban más adatszivárgások is, ez pedig a hackerek, adathalászok, másnéven a rosszfiúk által lenyúlt információk. Ha össze akarnánk hasonlítani a fenti adatmennyiséget a hackerek által lenyúlt adatokkal, akkor valószínűleg a Napot és a Földet kellene egymás mellé képzelnünk. A security azonban sokkal nagyobb meló, mint a privacy fenntartása: erre az oldalra nem hatnak a törvénymódosítások, nem hatnak a böngészőbe épített pluginek, nem érdekli őket a marketing-biztonság. Ha itt lépsz egy bábúval, a másik oldalon is lépnek, és végtelennek tűnik a küzdelem.

Az Apple pedig sokkal többet foglalkozik a privacy-vel, mint a security-vel. Mostanában komolyabban elkezdett érdeklődni utóbbi iránt is, ennek köszönhető az immár rendes bug bounty programja, de egy nagyon fontos lépésük arra mutatott, hogy gyakorlatilag minden erőfeszítésüket kétségessé teszik, és a felhasználókat mégiscsak kiteszik a támadásoknak:

megszüntették a saját routerek fejlesztését, kinyírták az akkor már sok éve nem frissített Airport családot.

airportdeparture.jpeg

És azóta sincs hír arról, hogy terveznék újra beindítani. Ami nagy kár.

A lépés különös volt, mert az Airportok a kezdetektől igen szeretett termékek voltak. Könnyű volt őket konfigurálni, nem kellett egy mezei felhasználónak mindenféle DOS-os adatlapokat nyomogatni, rá lehetett kötni adott esetben hangszórókat, és működött. De ennél is fontosabb, hogy aki akarta, minden termékét az Apple-től vásárolhatta annak érdekében, hogy eszözeit rendeltetésszerűen használhassa otthon.

Fogod az iPhone-odat, elküldesz egy fájlt cloud-ba, és a kettő között ott van egy kábé láthatatlan eszköz, egy nagyon is potenciális biztonsági rés: a router. Ha komolyan veszed azt, hogy az Apple biztonságban tartja az adataidat, mit szeretnél? Ő adja azt a routert, vagy megveszed másnál?

Nincs privacy adatbiztonság nélkül, de van adatbiztonság privacy nélkül

Ez a biztonságtechnikai cégek kedvenc szólása. Ha az Apple szempontjából vizsgáljuk, az állítás nettó szívás. Azt jelenti, hogy hiába erőlködsz a privacy-vel, ha nem figyelsz eléggé az adatok biztonságára, akkor végül valaki mégiscsak hozzáfér a féltett adatokhoz. Az Apple ennek ellenére azt üzeni, vásárolj otthonra iPhone-t, iPadet, Apple TV-t, HomePodot, Apple Watch-ot, hogy aztán az összes termék minden adatot egy routernek küldjön, ami továbbítja az adatokat, becsszó, rendeltetésszerűen. Ez szinte cinizmus.

A cég egyszerűen lusta volt. Tavaly a The American Consumer Institute (ACI) felmérése szerint az USA-beli routerek 83%-a nyitva hagyja a kaput egy támadás esetén, mert a firmware-jüket nem frissítik a támadások elkerülése érdekében. És ha abban gondolkodsz, hogy drágább routert veszel, mert abban jobb firmware dolgozik, akkor csalódsz, mert folyamatosan érkeznek cikkek arról, hogy azokban is találnak sérülékenységet. Majd te frissítesz rendszeresen, és biztos vagy abban, hgoy időben lépnek a gyártók a befoltozásra? Hát persze. Így lesz.

Ez egy nehéz terep. A routerek ára viszonylag alacsony, legalábbis az Apple mércéjével mérve. Folyamatos és komoly fejlesztéseket igényelnének, és semmilyen új ficsört nem lehet eladni általuk azon túl, hogy működnek, és hogy biztonságosak. Mennyivel egyszerűbb azt mondani, ha baj van, hogy mi mindent megtettünk, a több gyártó termékét nem kellett volna használni.

Nincs privacy adatbiztonság nélkül, de van adatbiztonság privacy nélkül, és az Apple-nek nagyon gyorsan el kellene kezdeni kiépíteni, elérhetővé tenni a saját, zárt rendszerét, legalább a saját otthonunkban, hogy ha már arra kérnek, hogy nyugodtan dőljünk hátra, ne egy potenciális veszélyforráson keresztül kapjam a biteket, amik kirajzolják a képernyőmre ezt a magasztos üzenetet.




süti beállítások módosítása