Az Apple HomePodjának a hangzásán kívül van még egy nagyon előnyös tulajdonsága: hivatalosan is az Apple kezeli az elküldött hangokat. Az Apple pedig nem adja el az adatokat kereskedelmet javító célzattal, vigyáz a privát szféránkra, mert a hardverből él, ami miatt a szoftvert bezárja. Ezt gondoljuk, nem igaz? Az Apple szeretné, hogy ezt gondolnánk.
Van azonban egy pont, ahol ez a dolog már nem annyira egyértelmű.
A Guardian cikke nagy port kavart, pedig nem állított sokat. Csak azt, hogy az Apple által felkért alvállalkozóknál az alkalmazottak sok olyan hangfájlt hallgatnak meg, amit nem szeretnének. Egy pár szexel, mások drogüzletről beszélgetnek, valaki a betegségét beszéli meg másokkal. Azért hallgatják meg ezeket, hogy javítsák az asszisztens hangértését, nem azért, hogy feljelentsenek, nem is társul a hang Apple ID-val. Az Apple válaszul kijelentette, hogy az alvállalkozók titoktartási szerződést írnak alá, és hogy a rögzített hangoknak csak nagyon kicsi, kevesebb mint 1%-a jut el emberi fülekhez.
Akkor mi a gond?
1% az baromi sok. 0,5% is. Az azt jelenti, hogy valószínűleg már téged is meghallgatott valaki, ha rendszeresen használod az asszisztenst.
A másik gond, hogy titoktartás ide vagy oda, mégis megjelent a Guardian cikke. Szóval az emberek beszélnek. Most, ennek a lapnak keveset, holnap, másnak, többet, ki tudja?
Harmadrészt baszki. Alvállalkozók? Az Apple nem volt képes házon belül tartani ezt a humán feldolgozási eljárást? Több mint ezer alkalmazottjuk van modemchipek gyártására, holott a cég csak most vásárolt fel egy Intel leányt, amivel egyáltalán modemchipet lehet gyártani. Gyanítom, még sok ezren dolgoznak olyan munkakörben, aminek sok év múlva, ha egyáltalán, látjuk hasznát. A “titokbefogadó központ” meg outsourcolva van?
Az Apple biztosan nem szegett ezzel törvényt, a Privacy dokumentumaiban minden szó stimmel. Hogy akkor mi a gond?
Az, hogy így ők is csak egy újabb cég, ami olyan szlogeneket pufogtat, hogy “ami az iPhone-odon történik, az iPhone-odon marad”, meg hogy a “felhasználó csak azzal osztja meg a bizalmas dolgait, akit kijelöl rá”. Miközben jobban járunk, hogy ha tényleg a valóságra vágyunk, átnyálazzuk az EULA-t.
Ja, hogy ez nem kereskedelmi cél? Hogy nem eladják az adatokat, hanem javítják a szoftverüket? Tényleg. Tényleg, elismerem, hogy nagy különbség. Aki nem szeret termék lenni, az továbbra is az Apple-lel nem lesz az. Csak hát az a helyzet, hogy ha átlátható, világos irányelvek alapján szeretnéd, ha az adataidat kezeljék, ha te is úgy szereted, ha a “mindig” az azt jelenti, hogy MINDIG, akkor az Apple is csak egy EULA-kreátor, és nem az a jó fej buddy, akire rábízhatod a titkaid.
Mert ő átpasszolja olyanoknak, akik aláírtak egy papírt valakivel, aki ez alapján aláírattat egy másik papírt mással, az meg egy újabbat egy gyakornokkal, aki szarik az egészre, csak meglegyen a nyári meló. Egyébként meg hé, tudod mit hallottam a minap…?
Hivatalosan is megerősítették, hogy az Apple egymilliárd dollárért megvette az Intel modemgyártó részlegének nagy részét. Ez az a részleg, ami úgy kicseszett a céggel, hogy végül a Qualcommal is kénytelenek voltak kibékülni, nyilván több milliárd dolláros mínusszal zárva a harcot, miután az Intel mégsem tudta szállítani nekik a kért modemeket időben. Most az Apple a részleggel együtt felvásárolt 17 ezer szabadalmat és 2200 munkavállalót is. Ők az Apple már létező modemchip-részlegéhez csatlakoznak, ami eddig valahol 1000 és 2000 fős közötti volt.
Ezzel a lépéssel nem az 5G-s belépésüket siettetik, azt már rég le kellett kötni, de a későbbiekben sokkal kisebb függést jelenthet a cégnek a saját belső alkatrészek legyártása.
Különös lépésre szánta el magát a Pixelmator Pro készítője, ez a döntés pedig akár az Apple rendszereire fejlesztett szoftverek új útját is kijelölheti. A Pixelmator Pro új update-je ugyanis beépült a macOS-es Fotókba, és egy kiterjesztésként, önálló app futtatása nélkül is elérhetőek a képességei: ha fel van telepítve a legfrissebb verzió, a Fotókban a Szerkesztés, majd a (…) gombra kattintva kiválasztható a Pixelmator Pro. A Fotók ablaka átalakul, és egy másik szoftver teljes eszköztára bemászik ide, tényleg semmi szükség külön app futtatására. Ezzel véleményem szerint a fejlesztők lemondtak a függetlenség egy szintjéről annak érdekében, hogy egy másik területen a legjobbak lehessenek. Vajon megéri?
Idén októberre jósolják az Apple 16 colos notebookjainak érkezését. Állítólag 3072×1920-as LCD kijelzője lesz (a 15-ösnek 2880×1800 van), és 3000 dollárról, tehát mostani árfolyamon bruttó 1.135.000 forintról indul majd az ára. Az Apple a profikra hegyezi ki a vasat, szóval lehet másra is számítani, remélhetőleg rendes videokártyákra, procira. Állítólag az iMac és az iMac Pro közé pozicionálják, akármit is jelentsen ez a hülye állítás.
Az idei iPhone 11-esek dizájn és kijelző terén nem hoznak semmilyen változást a pletykák szerint, egyedül a kamerák és a fotókat kiszolgáló processzorok azok, amik meglepetést okozhatnak.
Minden a harmadik kameralencsén múlik, hogy mihez akarnak kezdeni vele. És a hírek szerint a széles látószög mindenképp cél, tehát a konkurenseknél már megismert, kisebb belső tereket is jól fotózó wide angle-t is választhatunk a Kamera appban.
Ennél egy fokkal okosabb a Smart Frame nevű képesség, ami szintén ezzel az új lencsével függ majd össze.
Ennek az a lényege, hogy a telefonunk az általunk lőtt normál kép mellett lefotózza a kép keretén túli területeket is, azért, hogy ha utólag beállítanánk a kivágást, mindenképp találjunk egy ideális arányokkal rendelkező képet. Aranymetszés és társai. Nem tartom kizártnak, hogy a Machine Learninget bevetik itt, és rábízhatjuk a szoftverre, hogy keressen egy megnyugtató arányokkal bíró crop-ot.
De még ennél is jobb az automatikus perspektívajavítás. Az amatőr fotósok - tehát mindenki, aki nem fotós - legnagyobb nehézsége, hogy gyorsan akar egy telefonnal készíteni egy képet, ami esztétikus, jó arányokkal rendelkezik és hibátlan helyről készítették a perspektíva szempontjából. Az első igényre ott vannak a telefon színkorrekciós és filter megoldásai, a másodikra a már fent említett kiterjesztett keret jön idén, a harmadikra pedig bemutatnak egy automatikus eszközt.
A legegyszerűbb példa: lefotózni egy festményt a falon. Ha a kameránk lencésje nem pontosan a téglalap mértani középpontjával szemben, a falra merőlegesen helyezkedik el, akkor a lefotózott festmény kerete nem lesz párhuzamos a képünk széleivel. És egy ilyen fotónál éppen az a kulcs, hogy ez meglegyen, hiszen ez választja el az esztétikus képet az Instára sem kitehető szeméttől.
A fenti képnél, ha iPhone 11-gyel készült, kiterjeszthetjük a képet úgy, hogy látszódjon a bal oldali és a fenti keret, és a keret vonala párhuzamossá tehető az oldalakkal, utólag. A tükröződés kiküszöbölésére továbbra is polárszűrő javasolt, remélhetőleg szoftveresen is megoldják, hogy kapjunk valami hasonlót.
Ennél bonyolultabb, ha mindenféle összevissza vonalakkal futó tereket, épületeket fotózunk, ahol a torzulások miatt képtelenek lennénk egyébként is a helyes tartásra. Viszont állítólag lesz egy varázsgomb a Photos menüjében, amivel egy algoritmus kitalálja, mi a baj, és helyre is hozza azt. Itt egy nagyon szemléletes 2017-es videó, amiben a Photoshop ilyen irányú képességét mutatják be:
A fenti példában kábé az Auto gombra lehet számítani a telefonon, a többi lehetőség, beállítás továbbra is marad a profi számítógépes programok sajátja.
Viszont innentől kezdve gyakorlatilag nem tudsz olyan képet lőni, amit utólagos nyomogatással, tologatással ne lehetne Insta-kompatibilssé tenni. Ha eddig a képeid 3%-a sikerült a saját értékrended szerint jól, mostantól valószínű, hogy ez az arány 30%-ra nő majd.
Az iPhone 11-esekben egyébként megszűnik még a 3D Touch, helyette egy új taptic motort kapnak a készülékek, amit leap haptics-nak neveztek el. Az erősnyomás helyett egy picit hosszabban kell rajta tartani az ujjat a objektumon, ekkor kapcsol be a motor. Hogy miként oldották meg, hogy ez ne csapjon át a “rajta felejtettem az ujjam, most mellé nyomok, hogy mégse” dologba - ami miatt az egész 3D Touch-ot kitalálták -, egyelőre nem tudni.
A blogon található valamennyi írás, valamint a fényképek egy része a szerző saját tulajdonát képezik, amelyek másolása, terjesztése kizárólag előzetes engedéllyel lehetséges.
