almalé és kungfu Rólunk

Az iOS SDK 9 éve: 60 milliárd dollár és 1.4 millió munkahely

Immáron egy év híján egy évtizede, hogy az Apple kidobta a szoftverfejlesztői kitet az iOS-hez, amivel lehetővé tette, hogy az emberek külsős alkalmazásokat fejlesszenek az iPhone-ra, ami az első évben még csak és kizárólag gyári natív appokkal volt elérhető.

apple-app-store-ios.jpg

Még Steve sem volt tévedhetetlen, hiszen eleinte a gondosan kimunkált webes alkalmazásokban látta a követendő utat, de hamar elismerte melléfogását, ennek eredményeképpen 2008-ban kiadásra került az iOS SDK, ami az elmúlt években külön piac kiépülését eredményezte, majd másfél millió munkahelyet teremtve, illetve összesen mintegy 60 milliárd dollár bevételt generálva a fejlesztőknek.

A dolog persze nem volt kihívásoktól mentes, hiszen bár az Apple több évtizedes tapasztalattal rendelkezett az SDK-k fejlesztésében, a mobileszközök újabb személyiségi jogi és biztonsági aggályokat, kihívásokat hoztak be a képbe. Nyilvánvaló volt, hogy nagyon komoly védelmi mechanizmusokat kell bevezetniük a visszaélések megakadályozása érdekében.

Alig három hónappal azután, hogy a 2G megvásárolhatóvá vált, Jobs bejelentette, hogy érkezik minden, amire egy külsős fejlesztőnek szüksége lehet saját alkalmazása létrehozásához - 2008 márciusában ez meg is történt. Megjelentek az első third-party alkalmazások, az emberek pedig elképesztő tempóban vásárolták azokat az első pillanattól kezdve.

A telefonok felhasználási köre robbanásszerű növekedési pályát írt le és vele párhuzamosan felrobbantak a készülék eladási számai is. 2010-ben az iPad-es és a Mac App Store is elrajtolhatott. Sokan próbálták utánozni a receptet (emlékszik még valaki a Nokia vicces nevű Ovi-jára? én se én is csak épp hogy), de egy ligába csak a Google Play tudott vele kerülni.

Lehet, hogy kevesebb app és júzer garázdálkodik benne, de az App Store mindig is a minőséget tartotta fontosabbnak a mennyiség helyett. A jobb és hatékonyabb fejlesztői segédeszközök, az egyesített platform és a kisebb hardveres fragmentáltság miatt a fejlesztők elsöprő többsége még mindig az iOS-re fejleszt először. Sokatmondó a tény, hogy bár a Play kétszer annyi letöltést bonyolított, bevételek tekintetében pont fordított az arány.

Bár sok techipari megmondóember már az appok korszakának végét jövendöli, a 2016-os ismét rekordév volt, 20 milliárdos bevétellel, ami 2015-höz képest is 40 százalékos emelkedés. Az idei év első napján pedig 240 millió dollárnyi eladott alkalmazással újabb rekordot szerzett meg magának Cupertino.



2019-re az összes iPhone OLED-es lehet

Egy friss beszállítólánci pletyka tanúsága alapján két év múlva ilyenkor már nem lesz LCD-s új modell a kínálatban. A cég idén 60 millió panellel kalkulál, ami a teljes telefongyártási kapacitás 40 százalékát jelenti. Ezt 2018-ra megdupláznák, 2019-től pedig exkluzívan csak az új kijelzőkkel kerülhetne almás telefon forgalomba.

0107-iphone-6.jpg

A pletyka forrásául szolgáló jelentés szerint a Samsung és az Inteflex bővíti a flexibilis NYÁK-gyártási teljesítőképességét is, amiből többen joggal azt a következtetést vonták le, hogy az iPhone 8 is hajlítható készülék lesz. A koreaiak még egy újabb üzemet is nyitnak majd Vietnamban, hogy képesek legyenek tartani az ütemet az Apple felhízlalt beszállítási kvótájával.

A 7s-t és a 7s Plust természetesen továbbra is LCD panellel várhatjuk.



Hipergyors feltöltést és háromszoros kapacitást ígér a jövő szilárdtest-akkuja

A meglehetősen vicces nevű Pontjó Jánosról (nem viccelek, tényleg az a neve, hogy John Goodenough) két érdekes adatot sem árt tudni. Az egyik az, hogy 94 éves, de még mindig aktívan kutat és fejleszt,

a másik az, hogy az lítium-ion akkutechnológia egyik atyja.

A bónusz e mellé az, hogy a Texasi Egyetem kutatócsoportjának vezetőjeként teamjével egészen forradalmi új akkut talált fel, ami nem elég, hogy szilárd halmazállapota miatt kevésbé gyúlékony, tehát biztonságosabb is, de háromszor annyi delejt képes tárolni remek energiasűrűsége miatt. Ja, várj, a legjobbat elfelejtettem. A töltést fullig percek alatt veszi fel az eddigi órák helyett és emellett életciklusa is hosszabb.

Méretbeli megkötések nincsenek, ugyanúgy tudja használni a legkisebb divájszoktól a legnagyobbakig bármi. Gondoljunk csak bele: az oké, hogy a telefontöltés órákig tartó kínjától megszabadulunk, de így az elektromos autózás terjedése is új lendületet kaphat.

Az új technológia üveg elektrolitot használ a folyékony oldatok helyett, amivel kiiktatja a túl gyors töltés esetén előforduló zárlatok és ezáltal robbanások, tüzek lehetőségét. A lítiumból, nátriumból és káliumból készülő üveget vezetőként használó akkuk egyébként -20 Celsius fokig is jobban teljesítenek, mint a mai bármelyik széles körűen elérhető megoldás.

Ha mind ez túl szép, hogy igaz legyen, el sem mondom, hogy a fejlesztés megkönnyíti az előállítást, túlnyomórészt környezetbarát és könnyedén újrahasznosítható anyagokat és az eddigieknél jóval kevesebb ritkaföldfémet használ, plusz a csapat már több partnerrel is tárgyalásokat folytat a licenszgyártás beindítása érdekében.

Hát, szurkolunk, de ez így tippre még jópár év.



Itt egy tök jó iPhone-os videó app

Mármint a nagy többségnek tökéletesen felesleges, de annak a nagyon-nagyon kevésnek, aki komolyabban vág, és a munkája során használja az iPhone-ját is, igazi áldás.

Szóval az alapprobléma: az iPhone alapból elég kevés beállítási lehetőséget engedélyez, és ezek közül is kitűnik a képkockaszám: egy harminc, vagy hatvan, ami önmagában persze tök jó, viszont ez az ntsc, tehát amerikai szabvány.

Viszont ha olyan videót készítesz, amiben más kamerákkal is dolgozol és azoknak valószínűleg itt Európában pal szabványba van lökve az üzemmódja, akkor tragédia történik: egy timeline-ra kerül egy 30 és egy 25 képkockás felvétel és valamelyik a kettő közül szörnyen néz majd ki, mert valahol el kell dobni a felesleges képkockákat.

Ennek a végeredménye az, hogy a 25-ös timeline-on az iPhone-nal felvett videó szaggatós, darabos lesz, ami főleg akkor fáj, amikor az iPhone egy Osmo Mobile-ban van azért, hogy a felvétel minél finomabb, lágyabb legyen.

Na erre a problémára megoldás a FiLMiC Pro nevű app, amivel elképesztően sok beállítási lehetőség nyílik meg előtted, olyanok, amikről nem is álmodtál iPhone-on: képarányok, felbontások és bitsűrűségek, külön tudod állítani a fókuszt és a fénymérést és IGEN, a másodpercenkénti képkockaszámot is.


Az app nem olcsó, 10 euróba kerül, de cserébe Osmo-kompatibilis, ráadásul annak, aki időnként munkára használja az iPhone-ját, ennél sokkal többet is megérne.

Éljen!



süti beállítások módosítása