almalé és kungfu Rólunk

Melyik MacBookot vegyem? - VÁSÁRLÓI KALAUZ

Az Apple kicsit megint megkavarta a dolgokat a MacBook háza táján, és még a tapasztalt rókák sem feltétlenül értették, hogyan is áll fel a paletta. Főleg, amikor elkezdték a MacBook Air vásárlókra tukmálni az új MacBook Prókat. A régen drágának számító Air lett a belépőgép, a nemrég drágának számító MacBook pedig a középkategória, de ennél bonyolultabb a helyzet. Ugyanis nem mindegyik megfelelő mindenkinek.

Most lássuk a sort, kezdve a legolcsóbb Apple laptoptól, nézzük meg, miért érdemes mindig eggyel drágábbat venni, és miért nem. A felsorolás a teljesség igényében bizakodva, de a teljesség elérése nélkül készült, így szívesen veszem, ha kommentben kiegészítitek az általatok fontosnak tartott szempontokat. Beleírom majd a posztba.

Miért vegyek 13-as MacBook Air-t?

Az Apple tett róla a keynote-on, hogy kopottas színben tüntesse fel az MacBook Air-t, az Apple valaha volt legvékonyabb laptopját. Olyan cselhez is folyamodott, hogy az Air legvastagabb pontját mérte hozzá a MacBook Pro konstans vastagságához. Pedig az Air nem azért volt vékony, mert 17 milliméter volt a legvastagabb pontján (ami az új MacBook Prónál 15 milliméter). Hanem mert a legvékonyabb pontján csak 3 milliméteres volt, és a széleken elvékonyították a házat. Könnyű felvenni, jó a súlyelosztása is.

De nyilván nem mondhatom, hogy azért vegyük, mert vékony, mert a MacBook egészen biztosan vékonyabb. Nem is azért, mert könnyű, mert a MacBook könnyebb, a MacBook Pro azonos méretben pedig kábé ugyanilyen nehéz. Mondok mást.

Előnyök 

Tovább olvasom


Az új MacBook: az SSD upgrade-elhető, 16 giga RAM-nál nem tud többet

Két fontos plusz felfedezést tettek az új MacBook Prókkal kapcsolatban.

Az egyiket az OWC közölte, akik szétszedték a tesztre kapott 13-as modellt. Rögtön észrevették, hogy az SSD kiszedhető (nem könnyű feladat, de megoldható), vagyis nem integrált megoldásról van szó jelen esetben. Biztosak lehetünk benne, hogy hamarosan a piacon lesznek a kifejezetten a Maceseknek kínált, külső gyártók által épített meghajtók. (A felfedezés egyelőre csak a TouchBar nélküli új alapmodellre vonatkozik, nem biztos, hogy a TouchBarosokra is érvényes)

owc-macbook-pro-2016-1322-teardown-ssd.jpg

Phil Schiller pedig egy ameilben válaszolt arra a kérdésre, miért nem lehet a MacBook Prókba 16 giga RAM-nál több memóriát tenni. Azt mondta, hogy

ehhez olyan rendszert kellett volna telepíteni a laptopba, ami sokkal több energiát fogyaszt.

Akkor pedig nem tudtak volna 10 órás üzemidőt a gépek. 

A 13-as MacBook Prók 8, a 15-ösök 16 giga RAM-mal érkeznek. Utóbbiak esetében tehát nem lehetséges a memória upgrade.

 



Ezeket tudja a TouchBar az új MacBook Prókon

A TouchBar az Apple új dobása, amivel egyszerre teszi frissé a MacBook vonalát, és tömi meg a jobban a zsebét a laptop-vonalon. Már kifejtettem, miért mondom ezt: durva felárat számol erre a ficsörre, ami az Apple laptopokat minden eddiginél magasabb árszintre dobja. Na jó, ez nem teljesen igaz, eddig is simán ki lehetett maxolni egymilliósra egy gépet, de eddig a teljesítménnyel összefüggő boostokat lehetett belepakolni a ténylegesen pro felhasználóknak. Most meg egy olyan képességért kell fizetni, amit legszívesebben mindenki kérne.

A TouchBar szépsége, hogy testre szabható, a fejlesztőknek pedig  fullosan elérhető, így nem azt kell méricskélni, hogy mit főzött ki nekünk az Apple (minden újdonság első évében ez volt eddig a szokás). Egyből korlátlanok a lehetőségek, és egyből a saját workflow-nkhoz állíthatjuk be az egész működését. Egy dedikált T1 chip hajtja meg a sort, ami állítólag egy mini Apple Watch SoC (System on Chip), szóval várhatóan nem fagy ki az ablakainkkal együtt.

Érdemes megnézni, hogy milyen funkciókat találtak ki azok, akik már jó ideje ezen törik a fejüket. A keynote-on is érdemes megnézni a felhasználói demókat, abból lehet látni, hogy mennyire átgondoltan meg lehet ezt oldani. És persze nagyon keveset is nyújthat egy TouchBar, ha csak úgy kidobálnak rá néhány gombot. 

touch_bar_2x.png

Így épül fel alapból a dolog, 2170×60 pixelen. Bal oldalon egy rendszergomb, alapból Esc, de lehet itt egy Done, Cancel vagy egy bezárást jelző X is. Ezután az adott alkalmazás által elfoglal terület következik, ami személyre szabható. Ez a terület üres, ha a Desktopon vagyunk, nincs kijelöleve fájl, és nincs aktuálisan futó aktív program. Végül a Control Strip, ami a legfontosabb, mindig elérhető beállításokat, parancsokat tartalmazza. Hangerő, fényerő, ilyenek. Itt láthatunk egy fontos gombot: a nyilat. Ezzel bármikor elérhetünk még több lehetőséget, így többszörösére bővíthetjük a lehetőségeinket a TouchBaron. Itt ez nyitja fel a teljes rendszerutasítás-sort. A Control Strip ki is kapcsolható.

A fejlesztői API az első naptól tartalmaz mindent, amit kell. A főbb megkötések, hogy egy sor billentyű tehető csak ki a helyszűke miatt, és widgeteket, hasonlókat nem fogad el a TouchBar. Ezen túl a fejlesztők határozhatják meg, hogy milyen folyamathoz milyen billentyűket, sávokat dobnak fel. A teljes kiosztás csak az app állapotának nagyobb változása esetén újul meg, mondjuk ha nyitunk egy új állományt.

A dizájnnal kapcsolatos előírásokat itt lehet elolvasni. Az egyik fontos állítás, hogy az Apple nem biztatja a programozókat a színes-szagos gombok készítésére. Olyanra, mint a Sirié. A másik érdekes megkötés: a fejlesztő és az app nincs tudatában annak, hogy az adott gépen van-e TouchBar. Ez pedig azt jelenti, hogy a programnak minden TouchBaron elérhető funkciót egyéb helyen is szerepeltetni kell, nem hagyatkozhat arra, hogy a lehetőség ott van egyébként a júzer orra előtt. A program nem futhat másként touchbaros és TouchBar nélküli gépen.

De ami a legérdekesebb, és nem is értem: az Apple megkéri a fejlesztőket, hogy közismert parancsokat, úgymint másolás, beillesztés, ne tegyenek ki gombként.

Ezeket állítólag a felhasználó továbbra is billentyűparancsokkal akar majd megoldani.

Baszki. Lehet, lehet, hogy én már életem végéig billentyűparancsozok, bár utálom. De aki most vesz a kezébe először számítógépet, nem lehet, hogy szeretné nem ezzel kezdeni az ismerkedést?

Az Apple MacBook Pro aloldalán látható néhány mozgóképes példa, hogyan lehet az egyes gyári programokban kihasználni a TouchBart. Alatta pedig néhány péda arra, ahogy ki tud nézni a sáv.

screen_shot_2016-10-28_at_19_35_07.png

Kezdjük a legalsóval: az fn gomb megnyomásával a klasszik F-sor bukkan fel,a billentyűk a beállításokban programozhatóak egyedi igények szerint. Egyébként az első sor a legismerősebb, tehát az Exposé, világítások, hangerő, lejátszás és Siri. Ha hívást kapunk, máris a második sort láthatjuk a MacBook Pro kijelzője alatt. Ha pedig szöveget szerkesztünk, a szöveg színét egy széles palettán állíthatjuk be. Amikor gépelünk, a szóajánlások mellett az emojikat is elérjük, nem tudom, miért ez utóbbit tartották fontosnak itt kiemelni. 

Íme a keynote-on látott kiosztások:

jslg3ok.jpg

De lássuk, a Microsoftnál hogyan állnak a dologhoz. Az Office for Mac 2016 támogatja a TouchBart, mégpedig így.

office-for-mac-adds-touch-bar-support-1.png

A Wordben alapból megjelenik a legfontosabb szövegformázás. Láthatjuk, hogy a fullscreen módban is módosíthatunk, ha elegendő nekünk ez a felület a szükséges gombokra. 

office-for-mac-adds-touch-bar-support-3.png

Az Excelben a képletekben segít a TouchBar. Ha egy cellát szerkesztesz, itt egyből eléred a legutóbb használt függvényeket, és jóvá is hagyhatjuk a szerkesztést a touchscreenen.

office-for-mac-adds-touch-bar-support-2.png

A PowerPointban is elérhetjük a legfontosabb funkciókat. A Reorder Objects az adott slide rétegeit mutatja meg, elindíthatjuk a prezentációt, és elérjük a szövegformázási lehetőségeket.



Itt a legőrültebb MacBook Pro frissítés évek óta!!!

Oké, őrült, de elég jó is? Minden, amit az Apple Mac Event 2016-ról gondolni érdemes, vagy nem.

 



Itt vannak az új MacBook Prók magyar árai

Na kérem, az Apple rendesen felbolygatta az állóvizet az új TouchBarral ma este. Egyszer azzal, hogy totálisan kívánatossá tette nekem az egész koncepciót, aztán azzal, hogy bejelentette az árakat.

Íme magyar forintban, a 13 colos modellek.

macbpr.jpg

A felső, bal oldali alapmodell még csak nem is tudja a TouchBart, ez az Apple sima MacBook Prója, ami ugye eddig 469.990 volt. Most meg 549.990. 17% plusz. Mondjuk 256 giga SSD van benne alapból, az Apple háttértár-árazása alapján ez simán lehet az árnövekedés díja.

Íme a 15-ös modellek:

mcbpr15.jpg

729.990-ről indultak eddig a 15-ös Prók, ez nem is változott, kapni a régebbi alapmodellt. A TouchBaros alapcucc viszont 879.990 forint.

Ami jó hír, hogy az Apple csak a 11-es MacBook Aireket nyírta ki, meg a SuperDrive-os vinyós MAcBook Prót, a 13-as Airek megmaradtak belépő laptopnak, ALAPBÓL 128 GIGA SSD-VEL HOGY ROGYASSZA RÁTOK AZ EGET VALAKI (mondjuk az újfajta, felhő alapú automatikus mentéssel már nem gáz). Az Air szó már annyira nem passzol rájuk, a MacBook Prók ugyanis ugyanolyan könnyűek, kisebbek, vékonyabbak, de mégis: akciósan az iCentre-nél már lehet venni 289.990-ért Mac laptopot. Tekintve, hogy a következő kategória immár 469.990 az új MacBookért, majd rögtön utána 549.990 a legkisebb MacBook Próért, azt láthatjuk, hogy hamarosan az alsó kártya kiütésével

az Apple legolcsóbb laptopjai félmillió körül kezdődnek majd.

Ami szerintem egy jelentős tábort ejt ki a potenciális vásárlók közül. Úgyhogy szerintem nem merik meglépni.




süti beállítások módosítása