almalé és kungfu Rólunk

Ashton Kutcher játszhatja Steve Jobsot

Nagyban készülődnek a Steve Jobs fiatalkori éveire koncentráló független filmre, bár egyelőre csak a készítők kiválasztása folyik. Az egyik legfontosabb a főszereplő megtalálása, egy olyan színészé, aki meggyőzően el tudja játszani az egykori Apple-vezér összetett, magával ragadó karakterét.

A Variety tudni véli, hogy a szerződést végül Ashton Kutcher írta alá.

Jöhet az ilyenkor elmaradhatatlan összehasonlító fotópáros, aminek a hatása ugye nagyban függ attól, mit szeretnénk megmutatni, összegyűjtöttünk párat a szerepválasztás pro:

És kontra:

A rendező állítólag Joshua Michael Stern lesz, én nem láttam tőle filmet, rendezőként csak A döntő szavazatot vagy a Sohaországot jegyzi, aki látta valamelyiket, feltétlenül írja meg a véleményét. A forgatókönyvet Matt Whiteley írja majd.

A film címe állítólag ez lesz: Jobs.

A független, kis költségvetésű mozi mellett a Sony is készíti a saját verzióját, itt természetesen más a szerepek leosztása. Főszerep kapcsán korábban volt szó Noah Wyle-ról, ami kézenfekvő választás lett volna, ő a Pirates of Silicon Valley című közismert, az Apple és a Microsoft - meg az egész személyi számítógép - hőskorát feldolgozó moziban alakította korábban Jobsot. Aztán találgatták, hogy George Clooney is beszállt a harcba. Itt a forgatókönyvíró Aaron Sorkin (Egy becsületbeli ügy, Az elnök emberei) lehet.



Hogyan publikáljunk könyvet az iBookstore-ban?

Varga Benedek fotós írását közöljük le arról, hogyan hozhatunk létre iBookot, hogyan publikálhatjuk azt az iBookstore-ban, és kell-e nehézségekre számítani az eljárás során.

Nagyon örültem, hogy az Apple végre kiadta saját alkalmazását, mellyel iPadre fejleszthetünk könyveket. Ezzel ugyanis saját interaktív fotós-videós portfóliónkat is összedobhatjuk. Én a képeimmel szeretném elkápráztatni az embereket, ezért próbálok minél több platformon megjelenni. Van egy honlapom, amin blogomat és portfóliómat tettem elérhetővé, de nincs mindig mindenhol internetkapcsolat. Emellett szerintem különleges dolog, hogy lehet egy saját iKönyvem, amelyet fotóim megmutatására használhatok. Ezért hamar le is töltöttem az alkalmazást a Mac App Store-ból és nekiláttam a "fejlesztésnek".

A koncepcióm a következő volt: sok-sok, nagy fotó és kevés szöveg. A szöveget angolul írtam, hogy nemzetközi legyen az album, mivel az összes Apple-ország könyvesboltjába el szerettem volna juttatni.

Mikor megnyitjuk az alkalmazást, a program felajánl pár sablont. Munkánk megkezdéséhez válasszuk ki a nekünk legjobban tetszőt.

Ha rápillantunk a képernyő sarkára, három hierarchikusan elrendezett oldalt találunk. A legfelső szint a fejezeteké. A középső szint az alfejezeteké, a legalsó pedig a sima oldalaké. Ezek segítségével tudjuk elválasztani a nagyobb szerkezeti egységeket egymástól.

Ha bármilyen szintű új oldalt szeretnénk beszúrni, akkor az ablak bal felső sarkában lévő + gombbal ezt könnyedén megtehetjük.

Természetesen a szinteket nem kötelező használni, ahogy én sem tettem. Csak fejezetekre osztottam a könyvem, és a fejezetek alá üres oldalakat hoztam létre, ezekre kerültek a fotók.

Oldalaink bélyegképe felett láthatunk más gombokat is.

A “Book Title” alatt megtervezhetjük könyvünk borítóját.

Az “Intro Media” fül arra szolgál, hogy beszúrjuk azt a videót, amely automatikusan elindul, ha megnyitjuk az iPad-en a könyvünket. Bár szerintem elég zavaró, hogy a videót folyton át kell ugrani az első megnézés után, ezt úgy küszöbölhetjük ki, hogy nem élünk a beszúrás lehetőségével.

A “Table of Contents” alatt egyes fejezeteink (a legmagasabb hierarchiai szinten álló oldalak) tartalomjegyzékét készíthetjük el, de bármilyen más összefoglaló szöveget is beszúrhatunk. Ha megnézzük az oldal alsó részét, láthatunk egy áttetsző szürke sávot. Ez lesz az a hely, ahol oldalaink előnézeti képei között tudunk majd böngészni az iPad-en.

A “Glossary” alatt a szójegyzetet találjuk. Ha a szövegben kijelölünk egy szót, akkor a helyi menü segítségével el tudjuk helyezni azt a szószedetben. Ez idegen, magyarázatot kívánó szavak esetében igen jól jöhet.

A könyv szövegében a szószedetben is megjelenő szavak félkövérek, ha a felhasználó ezekre rábök, megjelenik a jelentésük. Ezeket a jelentéseket tudjuk létrehozni és szerkeszteni a “Glossary” fül alatt, és akár képeket is beszúrhatunk melléjük, így a magyarázatot vizuálisan is megfogalmazhatjuk.

Nemcsak szöveges könyveket hozhatunk létre. Lehetőségünk van különféle multimédiás elemek használatára is. Ezek elkészítéséhez gördítsük le a “Widgets” menüjét, és válasszuk ki a nekünk megfelelőt.

Komplett fotógalériákat legkönnyebben úgy tudunk hozzáadni a könyvünkhöz, hogy létrehozunk először egy új projectet iPhoto-ban vagy Aperture-ben, ami tartalmazza a fotókat. Ezután az iBooks Author-ban a Widgetek közül kiválasztjuk a galériát. Következő lépésünk pedig az lesz, hogy a média eszköztárból szimplán megkeressük az ájfotós/epörcsörös projektet és a “drag & drop” módszerrel beimportáljuk a galériába.

Magát a könyvet megszerkeszteni nem nagy dolog. Ha már van szövegszerkesztős múltunk, könnyedén el fogunk vele boldogulni. Természetesen, ha komolyabb html5-ös vagy 3D-s objektumokat akarunk létrehozni, ahhoz más tudásra is szükségünk lesz.

Ha elkészült a könyvünk, ideje publikálni. Előtte azonban nem árt leellenőrizni, hogy néz majd ki az iPaden. Ha van otthon az Apple táblájából, csatlakoztassuk a géphez, nyissuk meg az iBooks app-ot, majd az iBooks Authorban kattintsunk a Preview gombra. Könyvünk másodperceken belül látható lesz az iPad kijelzőjén. Mindent kipróbálhatunk, leellenőrizhetünk.

Sajnos az Author-nak van egy nagy hátránya. Hiába jelennek meg a szerkesztés során az internetről letöltött extra fontjaink (betűtípusaink) helyesen, sajnos azokat az iPad nem támogatja. Így olyat kell választanunk, mely az iPaden is telepítve van, máskülönben az egész tipográfiát buktuk. Nemcsak egyszerűen más betűtípusú szöveg fog megjelenni, az elrendezés is változhat az egyes fontok méretkülönbségei miatt. Ezért még publikálás előtt feltétlen csekkoljuk könyvünket.

Ezután publikálhatjuk a könyvet. Ha rábökünk a “Publish” gombra, először egy mentési ablakot kapunk. Nevezzük el a fájlt, majd nyomjuk meg ismét a “Publish gombot. Ezután a program elkészít egy csomagfájlt, amely tartalmaz minden szükséges elemet a könyvünkhöz. Ebben minden benne van: képek, videók, szöveg, borító, stb. Ezt kell majd feltöltenünk az Apple szerverére, ellenőrzésre. Ehhez szükségünk lesz egy iBook Publisher fiókra, amit ingyen is létrehozhatunk.

Az első könyvünk publikálásakor ezt automatikusan felajánlja a rendszer. A fiók létrehozásakor kiválaszthatjuk, hogy ingyenes vagy fizetős könyvet szeretnénk kiadni. Itthonról sajnos bajos dolog a fizetős könyvárusítás, kell hozzá egy amerikai bankszámla (amerikai adószám - a szerk.).

Én így csak az ingyenes verzióról tudok írni. Igazából az egész folyamat egy egyszerű regisztrációhoz hasonló. Megadjuk a már meglévő Apple ID-t (követelmény, hogy legyen hozzá bankszámla rendelve) és ezzel gyakorlatilag készen is vagyunk a lépéssel.

Ezután kapunk egy e-mailt, hogy regisztráltak minket a programba, majd letölthetünk egy alkalmazást gépünkre, aminek a neve iTunes Producer. Ezzel küldhetjük el könyveinket az Apple-nek, és itt adhatjuk meg könyvünk adatait is (szerzők, előnézeti fotók, leírás) . Ezenkívül egy iTunes Connect hozzáférést is kapunk, amivel könyvünk állapotát és letöltési statisztikáját ellenőrizhetjük. Ezt elérhetjük böngészőből (www.itunesconnect.apple.com) vagy letölthetjük iOS-re az iTunes Connect Mobile app-ot, hogy könnyedén csekkolhassuk a chartokat iOS-eszközünkről is.

Miután feltöltöttük a könyvet, következik a várakozás. Az Apple ugyanis - hasonlóan az alkalmazásokhoz - minőség-ellenőrzésnek veti alá munkánkat. Nekem 6 napot kellett várnom, mire megjött az értesítés e-mailben, hogy felkerült az iBookstore-ba a könyvem, amelyet azóta is bárki letölthet.

De mi van akkor, ha meg szeretnénk tartani magunknak a könyvet és nem szeretnénk az iBookstore-ba feltölteni, csupán rápakolni az iPadünkre? Ehhez válasszuk a File/Export/iBooks lehetősége, és mentsük el a fájlt valahova a Macünkön. Miután gépünk végzett az exportálással, nyissuk meg az iTunest, húzzuk bele a fájlt, és a Books fület használva töltsük rá könyvünket a táblára.

Ha ti is kedvet kaptatok egy kis könyvszerkesztősdihez, ne habozzatok. De addig is töltsétek le ingyenesen a könyvem, hogy lássátok, hogy is néz ki egy iBook, és bátran forduljatok hozzám bármilyen kérdéssel.



Több pénzt fizet a fejlesztőknek az Apple

A tegnapi nappal az Apple megemelte az iAd hirdetések után a fejlesztőknek járó tortaszelet méretét. Eddig 60, mostantól a bevétel 70 százalékát adják azoknak az app-készítőknek, akik iAd-hirdetéseket helyeztek el a programjaikban. A hír nem áprilisi tréfa, az Apple hivatalos oldalán is közölték a tényt.

Ezzel ez is konform lett a többi, 30-70-es elosztáshoz, az Apple ugyanígy dobja szét a fizetős appok eladási ára után járó bevételeket a fejlesztőkkel. Mégsem gondolom, hogy itt egy egyszerű rendbetételről van szó. Inkább arról, hogy az iAd nem megy úgy, mint szeretnék, és a fejlesztőket megpróbálják házon belül tartani. Lehetséges ugyanis, hogy egyre többen pártolnak át az AdMobhoz, és már csak ilyen lépésekkel tudják megelőzni a tömeges népvándorlást.

Az iAd-re ugyanis nemcsak a reklámozók, de a fejlesztők felől is vannak panaszok, leginkább a gyenge fill rate miatt. Ez a mutató leginkább az Apple munkáját jelzi: amikor egy app lekér egy hirdetést az Apple-től, hogy azt a felhasználó arcába tolja, két dolog történhet: vagy megjelenik egy hirdetés, vagy nem. Vagy kiszolgálja a szerver a kérést, és örülünk, vagy nincs mivel, és széttárja a kezét. Ilyenkor nem jár pénz a fejlesztőnek, aki pedig mindent megtett a maga részéről, a reklámbevételeket termelő program mégsem termel bevételt. Míg az AdMob állítólag nagyon magas fill rate-ekkel dolgozik, addig az iAd esetében rendkívül alacsony számokat emlegettek tavaly.

A hirtelen jófejség oka nyilvánvalóan az, hogy az iAd nem megy. Először egymillió dolláros minimális belépési minimummal indultak, amit először 500 ezerre, majd 300 ezerre, végül most februárban 100 ezer dollárra csökkentettek, vagyis már az eredeti ár tizedéért is be lehet szállni a nagy cégeknek. Míg 2010-ben 19 százalékon állt az iAd a hirdetési piacon, tavaly már 15-re olvadt a szelet, és nagyon valószínű, hogy tovább fogy a lendület.

Az látszik, hogy valami alapvetően nem stimmel a szolgáltatással, és ezen a piacon nem működik az Apple stratégiája.




süti beállítások módosítása