Terry Gou, az Apple-termékeket készítő Foxconn vezetője a napokban jelentette be, hogy a gyártósoron végzett optimalizációknak hála a vállalat nagyobb hasznot tud majd kipréselni az iPadek gyártásából. A fickó arra is panaszkodott, hogy az Apple-lel közös munka igazán megterhelő, mert az a legújabb gyártástechnológiát követeli a cupertinói előírások miatt, ezért az almás kütyüket "nagyon nehéz legyártani".
Gou viszonylag kevés szó felhasználásával a következőket mondta még: "sokat segítettünk az Apple-nek abban, hogy sok pénzt csináljon. Persze ha a vásárlóink sok pénzt tudnak csinálni, mi is sok pénzt tudunk csinálni. A legnagyobb félelmem az, amikor a partnerünk nem tud pénzt csinálni"
A fickó egyébként igazat mondott, elég strapás lehet, ha az Apple a partnered. Egyrészt, mert meglehetősen értékes anyagokkal kell dolgoznod, a műanyaggal egyszerűbb varázsolni, mint az alumíniummal. Aztán az elvárt precizitás miatt is: az iPhone 4 fémkereténél maximum egy mikronos eltérés a megengedett a terven szereplő formától. Vagy elég arra gondolni, hogy az Apple időnként elsőként vezet be új technológiákat piacra, emiatt a Foxconnak bizony meg kell küzdeni olyan varázsszavakkal is, mint az unibody.
Amikor megjelent az iLife 11 és benne az új iPhoto, olyat döbbentem, amilyen utoljára óvódában, amikor törhetetlennek hitt fröccsöntött Skeletoromnak kiszakadt a karja: a korábban annyira szeretett programot egyetlen pillanat alatt gyűlöltem meg a változtatásokat látva.
A legaljasabb húzások a következők voltak: megszűnt a fotók mailes küldésének korábban jól bevált módszere, eltűnt a teljes képernyős nézetben a zoom, sőt, a teljes képernyős képnézegetés is, az alsó és felső szerkesztősáv ugyanis sehogy sem akart eltakarodni az anyjába.
A képküldős funkciót már korábban javította az Apple, és most úgy tűnik, a többi funkciót is. Nem tudom, pontosan mikor, mert csak véletlenül vettem észre, hogy másodpercnyi várakozás után már kicsúszik a fotóból az alsó és felső menüsáv, és az egérrel vagy a touchpaddel varázsolva végre zoomolni is lehet ebben a nézetben.
Alleluja!
Most már csak azt nem értem, ki volt az a gyökér Cupertinóban, aki úgy gondolta, hogy ezek nélkül a funkciók nélkül piacra szabad dobni egy képnézegetőt.
A TUAW-nál szétkapták az iOS 5 kódját, amiből egy rakás izgalmas részlet derül ki. Egészen pontosan ezt találták a sorok közt: iPad 3,1 és iPad 3,2. Hát mi ez, ha nem áttörés?
Ugorjunk kicsit vissza az időben: amikor ugyanezek a srácok az iOS 4.3 bétáját boncolták, abban iPad 2,1-ről, 2,2-ről és 2,3-ról olvastak, ezekből meg mind valódi termék lett, az iPad 2 wifis, GSM-es és CDMA-s verziója. Kontrasztnak hozhatnánk, hogy az ugyanebben a rendszerben talált iPhone 3,2-ből sosem lett sorozat gyártott darab, ellenben az iPhone 3,3 a mobil verizonos verziója lett.
Teljes itt a kavarás a kódokkal, hölgyeim és uraim.
A lényeg, hogy minden egybevág: a pletykák szerint az Apple már amúgy is csekkolgatja az iPad 3 részegységeit, szóval gőzerővel dolgozik a tableten, amibe a hírek szerint nagyfelbontású kijelző kerül majd, valamikor. Nem lehet tudni mikor, valószínűleg ősz végén, tél elején legkorábban, szóval ez most ne vegye el senki kedvét a vásárlástól.
Az iPhone 4 viszont lassan tényleg kifutó modell lesz. Ne felejtsük el, hogy ebben az iOS-ben - akárcsak a 4.3-asban - már tettek egy utalást az iPhone 4.1-re, ami a sorszámozás szabályai szerint valójában az iPhone 5-ös, és ami minden jel szerint valamikor szeptemberben robban be a köztudatba alapos megfontolás után.
Ahelyett, hogy hosszasan jártatnám a számat, nézzétek meg ezt a videót, amiből sokkal jobban kiderül, milyen lesz az új operációs rendszer. Utána megbeszéljük az érdekességeket.
Először is szerintem hatalmas előrelépés, hogy végre Lock screenen is kapunk információt az üzeneteinkről, az időjárásról, a fontos eseményekről. Ez volt az egyetlen olyan szolgáltatás, aminek a hiánya miatt feltörtem annak idején az iPhone-om, az IntelliScreen nevű féllegális (de erősen fizetős) program nélkül egyszerűen félkésznek éreztem a készüléket. Most ez a probléma is megoldódott.
Hatalmas hurrá jár annak is, hogy mostantól négy ujjunkat végighúzva a kijelzőn kiválthatjuk a Home gombot. Ugyanekkora öröm, hogy bármilyen alkalmazásban vagyunk, értesítést kapunk, ha valami érdekes történik.
Nekem nagyon tetszik a böngésző a tabokkal, hogy van dedikált gomb a fényképezőnek, hogy az iPad 2-ről minden további nélkül át tudom zavarni a képet a tévére (ha az alkalmas a jel fogadására), és hogy ezentúl ingyen tudok üzeneteket küldeni az iphone-os, ipades ismerőseimnek, valamint hogy az eszközök ezentúl kábel nélkül is szinkronizálják magukat a géppel.
Úgy tűnik, az iOS 5-ben nincsenek jelentős fejlesztések, de tökéletes evolúciós állomásról beszélünk: az első OS forradalmi volt, soha korábban nem láthattunk hasonlóan tökéletes irányítást, amiért elnéztünk neki kisebb hiányosságokat is.
A második iOS szintén jelentős mérföldkő, az App Store-ral a modern mobilplatform alapjait rakta le. A hármas ennek az evolúciója volt, olyan funkciókkal, mint a copy-paste, a negyedik újra egy nagyobb ugrást jelentett a multitaskkal, a Facetime-mal, az iBooks-szal.
És most itt az ötös, amiből hiányoznak a jelentős ugrások, de számos olyan funkciót kapunk, amitől a mindennapi életünk lényegesen kényelmesebbé válik.
A hétvégén Németországban, egészen pontosan Münchenben voltam. Az iPhone-om annak rendje és módja szerint beroamingolt, hazatérés után viszont meglehetősen furcsa helyzet állt elő: lélekben Németországban maradt.
A következő történt: miután leszálltunk a géppel, kikapcsoltam az Airplane-módot, így a mobil elkezdte keresni a hazai hálózatot. Ennél azonban nem jutott tovább, mert ahelyett, hogy becsatlakozott volna a T-Mobile-hoz, a kijelzőn a Telekom.de jelent meg, mintha még mindig Németországban lenne a mobil. Pedig a Google Mapsen már jól látható, hogy épp hazafele tartottam a ferihegyi úton.
Az iPhone működése egyébként ellentmondásos volt: ugye a kijelző szerint a Telekom.de hálózatában maradt, és ezt támasztotta alá, hogy nem nagyon talált térerőt, valamint hogy hívást sem tudtam kezdeményezni a mobilról.
Másrészt az adatforgalom viszont működött, és 3G-t is látott a készülék, pedig az adatroaming ki volt rajta kapcsolva.
Látszólag tehát az iPhone lélekben kettészakadt, és a mobil Németországba disszidált, a benne rejlő számítógép meg hazatért. Másnap egy restart egyesítette a kettészakadt lelkét, azóta a T-Mobile-nál vannak mindketten.
A blogon található valamennyi írás, valamint a fényképek egy része a szerző saját tulajdonát képezik, amelyek másolása, terjesztése kizárólag előzetes engedéllyel lehetséges.
