A Mac OS X stabilan és gyorsan működik, ezt főleg csak azok tagadják, akik még sosem próbálták a rendszert, vagy akik szerelmesek a Linuxba. Nekem például lassan két éve fut a Tigerem különösebb karbantartás nélkül (persze a Leoparddal sincs gond a másik gépen), és csak mostanában kezdek olyan jelenségeket tapasztalni, amiket egy windowsos gépen már 1-2 hónap használat után. Néhány egyszerű lépéssel azonban bárki hatékonyabbá teheti a rendszerét, amihez a Computerworld összeszedte a tíz legjobb tippet. Itt már tizenegyet olvashattok.
Csak saját felelősségre végezzétek el a változtatásokat!
Dobjuk ki a felesleges nyelveket
Az angolon és a magyaron kívül a többségnek nincs nagyon szüksége a Mac OS X-szel érkező tonnányi nyelvre, ezeket tehát ki lehet dobálni. Amikor még csak 60 gigabájtos volt a merevlemezem, én is nekiálltam üríteni és kapásból nyertem egy rakás helyet. Több program is létezik erre a problémára, a Monolingual például ingyenes.
Dobjuk ki a nem natív kódokat
Amióta megjelentek az inteles gépek, gyakorlatilag két operációs rendszert kapunk egyben: az egyik a Core 2-eseknek, a másik a PowerPC-knek kell. Dobjuk ki, amelyikre nincs szükségünk, és egy rakás hely lesz a jutalmunk. Egyébként a Snow Leopard már eleve felezve érkezik, hiszen az nem lesz használható a korábbi Maceken. A Monolingual erre is jó, azonban vigyázzunk: a program elvileg csak a felesleges PPC alkalmazásokat és fájlokat törli, de sokan végezték Archive & Installal egy ilyen lépés után.
Rendezzük el a médiakönyvtárakat
Minél nagyobb a merevlemezünk, annál több szemét van rajta. Egy Macintoshon általában a Media library a legnagyobb, ami valószínűleg rendszerezés után sem változik majd, de van a piacon egy rakás program, amivel legalább a duplikálásokat meg tudjuk szünteni (akár külső segítséggel). Szintén jó ötletnek tűnik a könyvtár száműzése egy külső merevlemezre, ezzel a lépéssel jelentősen gyorsíthatjuk a rendszer működését.
Ürítsük ki a log-fájlokat
Egyre többen lesznek, egyre nagyobbra híznak, egyre több erőforrást zabálnak fel. Többnyire a Library/Logs könyvtárban lapítanak. Elimináld őket! Erre jók a beépített karbantartó scriptek (napi, heti vagy havi), de a Terminalos pötyögés helyett az Onyx lefuttatja nekünk őket, sok egyéb karbantartó algoritmus mellett. Ha mégis pötyögnétek:
sudo periodic daily weekly monthly
Töröljük a nem használt alkalmazásokat
A Macet azért is szeretjük, mert első indításakor már vagy 20 gigabájtnyi programot találunk rajta, ezek közül azonban nincs mindegyikre szükségünk. Ráadásul az évek során tovább bővül az egyszer letöltött, aztán soha többé nem használt programok listája (ez az iPhone-ra egyébként fokozottan igaz). Öljük meg, amire nincs szükségünk.
Szűkítsük le a bejelentkezéskor induló programok körét
Ezek az alkalmazások lassítják a bootot, ráadásul munka közben is futnak, így az általános teljesítményt is visszafogják. Ne indítsunk el hatféle csevegőprogramot, ha azokat kiválthatjuk eggyel. A Dashboard ügyesen bánik az erőforrásokkal, de nem kell telepakolni minden hülyeséggel, pattogó labdákkal a háttérben futó felületet. Főleg nem kellenek a különféle helperek, amik az esetek 99 százalékában csak arra jól, hogy lassítsák a gépet.
Próbáljuk ki 3D-s effektek nélkül
A Tigerben, de főleg a Leopardban van egy rakás térbeli móka, amitől szebb lesz az operációs rendszer, de a régebbi gépeket megterhelheti egy-egy izmosabb effektus. A Computerworldon van néhány tipp arra, hogyan kapcsolhatjuk ki ezeket a csodákat, például a 3D-s tálcát.
Távolítsuk el a nem használt betűtípusokat
Tárhelyet és erőforrást is spórolhatunk ezzel a lépéssel már akkor is, ha nem töröljük, hanem simán csak letiltjuk az egyes fontokat.
Keressük meg a nagyobb állományokat és könyvtárakat
Sokszor nem is tudjuk, mitől fogy a lemezterület, miközben óriásfájlok növik körül a szabad helyek apró szigeteit. Keressük meg ezeket és szükséges esetben irtsuk ki a felesleges fájlokat. Van egy rakás ingyenes program, ami bajtársunk lehet a harcban.
A Movies könyvtárban érdemes kezdeni a keresést, hiszen a filmek általában eléggé sok helyet követelnek maguknak. A szar darabokat nyugodt szívvel töröljük, akár a mesterséges intelligenciát, pontosabban az imdb adatbázisát is használhatjuk a 4 pontosnál gyengébb művek kiírtására. Lehetnek elrejtett filmek is, a Leopard All Movies keresője azonnal megmutatja az elsőre nem látható avikat is, amiket még annak idején dugtunk el valami távoli zugba, ki tudja miért. Ha nem jó pornó, töröljük.
De megkereshetjük a designable.nib-fájlokat is, amiket egy hiba folytán kerültek be a rendszerbe, teljesen feleslegesek, és ugyan az eltávolításban nincs tapasztalatom, de állítólag csak nyerni lehet vele. Tárhelyet. Sokat.
Ne használd az alapértelmezett sleep-et
Ha ezek után is elkeseredett vagy, mert nincs elég hely a gépeden, kikapcsolhatod a biztonságos sleep módot, így a merevlemezen nem lesz állandóan egy több gigás fájl, ami a memóriatartalmadat őrzi. Ráadásul így az ébredés is gyorsabb lehet.
Terminálba írjuk be, hogy pmset -g | grep hibernatemode, ekkor a pmset program kiírja nekünk az aktuális sleep mód kódszámát, ami egy nemnegatív egész szám. Ha kíváncsiak vagyunk, mi van a megjelenített szám mögött, íme a magyarázat:
0 - Old style sleep mód, a RAM áram alatt marad, safe sleep kikapcsolva, szupergyors ébredés bekapcsolva
1 - Hibernáció, a RAM tartalma a merevlemezre lesz kiírva, a rendszer teljesen le lesz kapcsolva, lassabb ébredés
3 - 2005 ősze óta az alapértelmezett mód, RAM áram alatt marad, de a tartalma kiírásra kerül a merevlemezre. Ha kifogy az akkumulátor, automatikusan hibernálásra kerül a gép
5 - Ugyanaz, mint az 1, azoknak kifejlesztve, akik secure virtual memory-t használnak
7 - Ugyanaz, mint az 3, azoknak kifejlesztve, akik secure virtual memory-t használnak
Ha valaki a régi sleep módot preferálja, átállíthatja azt az alábbi paranccsal, de előbb jegyezze fel az előző kódszámát, hogy vissza tudja állítani.
sudo pmset -a hibernatemode 0
A 0 helyére persze bármelyik másik számot is beírhatjuk. Ha emellett döntünk (egyébként a 3-as a legbiztonságosabb), felszabadíthatjuk a merevlemezen tárolt memóriatartalomnak fenntartott helyet, ehhez használjuk az alábbi két parancsot:
cd /var/vm
sudo rm sleepimage
Tegyünk több memóriát a gépbe
Ez persze pénzbe kerül, de sokszor nem is gondolnánk, hogy mekkora előrelépést jelenthet plusz 1-2 gigabájt memória. Főleg most - amikor egy nagyobb modult is meg lehet venni 5-6 ezer forintból - érdemes bővíteni, vagy megmondani a nagymamának, hogy egy 667-es SO-DIMM-modult kérünk a karácsonyfa alá.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.