Az elmúlt napokban voltak pillanatok, amikor pusztakézzel tudtam volna lekaratézni az összes Apple-termékemen sorakozó digitális kódot.

A következő hibajelenségekre figyeltem fel: eltűnt az iPhone-ból az usb-s tethering, de nemcsak nálam, hanem a hétvégi nyaralóban található többi iPhone-ból is. Csak úgy. A nyaralásból hazajöttem, de a probléma nem oldódott meg.

Indítottam egy backupot a Time Machine-ban, körülbelül 40 gigabájttal hízott a gépemen lévő adatmennyiség a legutolsó mentés óta, a külső merevlemezen 147 giga szabad hely van, de a rendszer közölte, hogy nem tudja lefolytatni a backupot, mert neki legalább 276 gigabájt kell. Negyven gigányi új adathoz mi az apja faszáért kell hétszer annyi?

A Safarim újabban rendszeresen kifagy a céges Gmailtől.

Az iPhoto vagy felismeri a gépbe dugott sd-kártyát, vagy nem. Többnyire nem.

Az iPhotót és az iTunes-t amúgy is valami rettentő kegyetlen kínzásnak vetném alá amiatt, ahogy az iPhone-os szinkronizáció alatt viselkednek. Kvázi.

A nap 24 órájából körülbelül 3 órát működik a Mail-nevű szoftver. Legyen szó a két iPhone, az iPad 2 vagy a Mac Mailjének bármelyikéről, a maradék 21 órában azt a hibaüzenetet kapom, hogy a felhasználónév, vagy a jelszó hibás. Aztán váratlanul ugyanabban a másodpercben megjavul a program az összes eszközön, majd másfél órával később megint elpusztul. Ezt eljátssza naponta kétszer.

A Mac OS X régen jobb volt.

Emberek, megdöbbentő, de eljutottunk oda, hogy régebben a szoftverek is jobbak voltak!

Ezeket a hibajelenségeket most elkezdem felderíteni, egyelőre magyarázatot nem, csak néhány megoldási javaslatot találtam a neten, de ha van valakinek ötlete, ne tartsa magában, árulja el bátran, bizalommal.