Már egy hete az országban van, és a héten többször is kipróbáltam a MacBook Airt, úgyhogy röviden leírom a véleményem. A legfontosabb: szép a 13,3-as, de majdnem értelmetlen a 11,6-os mellett. Pont azért, amiért az elődje sem fogyott igazán, és amit az alapgép megjelenése óta hangoztatok: egy laptop ne vékony legyen, hanem könnyű és apró.

Jó volt az Air alapkoncepciója, de az első tesztnél is azt írtam már, hogy inkább egy 12-es gépet kellett volna gyártania az Apple-nek ahelyett, hogy csiszolóval hordja el az alumíniumot a gép orráról, fenekéről. Na de arra álmomban sem gondoltam, hogy a cég váratlanul kiad egy laptopot, ami egyszerre apró, de vékony is.

A 11,6-es Air minden szempontból remek gép, most egy abszolút létező piaci igényt próbáltak meg kielégíteni. Az én igényem például majdnem pontosan ez volt: egy apró, könnyű gépet akartam, jó teljesítménnyel, jó építési minőséggel, használható billentyűzettel, és ezeket meg is kaptam.

Az 1,4 gigahertzes Core 2-vel szerelt gép például kimondottan erős, itt van egy grafikon, ami azt mutatja meg, hogy milyen gyors egy tipikus netbookhoz képest, amiben 1,6 gigahertzes Atom dolgozik integrált videokártya társaságában:

Ami azonban ennél is meglepőbb, az a meglévő termékvonalhoz mért sebesség. A 13-as MacBook Pro 2,4 gigahertzes processzora persze erősebb, de nem annyival, grafikus gyorsító viszont az Airben közel ugyanannyit tud, persze ugyanarról a Geforce-ról is beszélünk (az OpenGL-eredményt tízzel osztottam, hogy ne nézzen ki olyan hülyén a grafikon):

A teljesítmény tehát jó, a képernyő jó, a hangszóró minősége elfogadható, végre van két usb a döbbenetesen vékony, alig egy kilós gépben, ami hordozhatóbb, mint az Apple történelmében bármi. A flash-alapú háttértár miatt a munkafolyamatok hihetetlenül felgyorsulnak, egyszóval nagyon harmonikus, jó karaktere lett a kis gépnek, azt hiszem, az Apple elkészítette a tökéletes utazólaptopot. Ha nem alig egy éve vettem volna a kétszer ilyen nehéz Prómat, komolyan elgondolkoznék a kisebbik Air vásárlásán, bár az is igaz, hogy amíg a 13-as gép tökéletesen megfelel az otthoni munkára is, addig a 11,6-os mellé nem árt egy első rendszert venni, akár egy Prót, akár egy iMacet, van bőven választék.

Pár apróság azért akad, ami nem annyira tetszik. Nekem hiányzik a kicsi gépről az sd-kártya-olvasó. Jó lenne, ha világítana a billentyűzet, ezt az előző Airen sikerült még megoldani. És az üzemidő is kevés: öt óta ilyen méret és teljesítmény mellett kiemelkedő, de ebben a kérdésben tipikusan feláldozták a funkciót a forma oltárán: ha csak kicsivel vastagabb lenne a gép, és egy kiló helyet mondjuk 1,15-1,2 kilót nyomna, bírhatná akár hét órán keresztül is, de ebbe a formába ennyi fért.

Egyébként érdemes elgondolkozni azon is, hogy a 11,6-os gép összes alkatrésze, burkolati eleme nyom körülbelül annyit, mint a telepek, szétszedve még megdöbbentőbb a kép:

Feltalálhatnák végre a hideg fúziót, hogy egy gombostűnyi semmi működtesse örökre a gépet.