Tegnap frissítették a gépeket, kijött a várva várt új sorozat. Mindegyik géphez hozzányúltak, hol csak egy kicsit reszeltek az eredeti koncepción, hol drasztikusan újszerű felépítéssel léptek piacra. De nézzük meg, hogy mit is jelent ez a sok változás a gyakorlatban.

Első ránézésre a 13 colos MacBook Prók változtak a legkevesebbet, és PONTOSAN az történt, amit hónapokkal ezelőtt megjósoltam: a legkisebb gépekben maradtak a Core 2 Duók, és csak a 15-ös illetve a 17-es modellekbe jutott az új Core i5-ös és Core i7-es processzorokból.

Többször leírtam már, miért lesz (lett) ez így, de akkor most utoljára, összefoglaló jelleggel: a Core 2-esek mellé olyan integrált, tehát olcsó, alacsony fogyasztású grafikus gyorsítót rak az Apple, amilyet akar. A Core i5-ösöknél és i7-eseknél erre már nincs lehetőség, az Intel kizárólag a saját csipjeit engedélyezi, ami meglehetősen lassúak, lassabbak, mint az eddig használt Geforce 9400-asok.

Mivel a 13-as gépekben eddig csak integrált csipek voltak, egy Core 2-Core i5-csere a grafikus teljesítmény drasztikus visszaesésével járt volna, amit nem engedhetett meg magának az Apple. A 15-ös és 17-es gépekben azonban az integrált mellett eddig is volt egy dedikált, tehát drágább, nagyobb fogyasztású, erősebb csip is azokra az esetekre, amikor több kraft kell. Éppen ezért a váltás Core 2-esről Core i5-ösre ennél a két típusnál nem jár nagy áldozattal: a teljesítmény ugyan ezeknél is visszaesik azokban az esetekben, amikor nincs szükség teljesítményre, de ha erőre van szükség, át lehet váltani az Intel integrált csipjéről a dedikált kártyára, mindenki boldog lehet hát.

A 13-as MacBook Prónál a jóslatomnak megfelelően maradt a Core 2-es technológia, ahogy viszont az a képen is látható, a jelenlegi olcsóbbik gép összességében veri a korábbi drágábbat (tehát azt, amit én vettem novemberben). Bár az új olcsóbb gép processzorának órajele öt százalékkal alacsonyabb a korábbi drágább konfigurációénál, a memória és a merevlemez meg ugyanakkora, a grafikus mag teljesítménye körülbelül másfélszeresre nőtt, míg az üzemidő, el sem hiszem, tíz, azaz TÍZ ÓRÁRA emelkedett.

Márpedig ebből nyolc-kilenc simán összejöhet, az én, előző sorozatból származó MacBook Próm ugyanis felére vett fényerővel, kikapcsolt wifivel 7-7,5 órát hoz az ígért hétből, de bekapcsolt wififel és egy Indexszel is benne van körülbelül 6-6,5 óra.

A nagyobb gépeknél már sokkal markánsabb a teljesítményváltozás. A processzorok órajele minden esetben öt százalékot esett, viszont a Core 2-es technológiát a Core i5-ös váltotta, ami azonos órajelen átlagosan 25, feladattól függően 5-50 százalékos gyorsulást jelent. A sok számot összeadva tehát kiderül, hogy a 15-ös és 17-es MacBook Prók processzora átlagosan 20 százalékkal lett erősebb.

A legolcsóbb 15-ös immár a fent leírtaknak megfelelően nemcsak integrált, hanem dedikált grafikus gyorsítót is kapott, ugyanakkor a Geforce GT 330M azért nem rúgja ki a ház falát: körülbelül 30-40 százalékkal gyorsabb, mint a két 13-as gép integrált 320-asa, és hasonlóan nagy az előrelépés az eddig a 15-ös MacBook Prókban használt Geforce 9600M-hez képest is.

Az üzemidő az egész sorozatban nyolc-kilenc órára nőtt az eddig ígért hétről (a 17-es gép esetében nyolcról), a merevlemez nagyobb lett, és nagyjából ennyi.

Ha valamit még feltétlenül meg kell említeni az az árváltozás: a 13-asok ugyanannyiba kerülnek, mint eddig, a középső 15-ös ára változatlan, a gyengébb 15-ös a dedikált grafikus mag felbukkanása miatt drágább lett egy százassal (amúgy is nagyon egymásra voltak csúszva az erősebb 13-assal), míg a legerősebb gép ára kétszáz dollárral csökkent.

Igaz, itt már csak 13 százalékot erősödött a processzor az elődmodellhez képest, a grafikus gyorsító meg ugye ennél a típusnál is körülbelül harminc százalékkal van jobb erőben, mint eddig, a memória és a merevlemez mérete nem változott, és az üzemidő is körülbelül ugyanakkora maradt, szóval még jó, hogy belefért egy kilenc százalékos árcsökkenés a tíz hónappal ezelőtt megjelent géphez képest mért elhanyagolható teljesítményváltozás mellett.  

Összességében elmondható, hogy hónapokkal a Core i5-ösök megjelenése, és tíz hónappal az előző sorozat premierje után csak a kötelezőt hozta az Apple, az egyetlen nagy változást a megnövekedett üzemidő jelenti. Viszont akinek erre, meg a teljesítményre is szüksége van, annak a tíz óráig bíró legkisebb MacBook Pro változatlanul hagyott processzor mellett is kitűnő választás lehet.