almalé és kungfu Rólunk

Az Apple ma laptopokat mutatott be. De mit jelent ez nekünk?

Az Apple egy kis keddi frissítést hajtott végre a termékpalettán, és végre ez nem azzal jár, hogy összeszorul a segglyukunk, hogy jaj, most mennyire szívjuk meg?

A helyzet az, hogy kimondottan üdére sikerült a frissítés. Mi lesz, a végén megint elkezdjük élvezni ezt a dolgot?

Kinyírták a MacBook-ot, ami eleve egy kísérleti vonalnak indult, aztán végül nem próbálkoztak a ventilátor nélküli, extrém alacsony fogyasztású csipekkel ellátott, extrém pici laptoppal tovább. Pedig kiváló hobbiprojekt volt, nyilván megtérülés nélkül. De ilyen a hobbi.

Frissítették az alap, TouchBar nélküli MacBook Prókat, amik immár kaptak Touch Bart, és nyolcadik generációs processzort is. Igaz, ezekből alacsony órajelűt választottak, hogy azért legyen versenyelőnye a régi alap Touch Bar-os változatnak, a True Tone-on és a plusz két Thunderbolt porton kívül. Most tehát minden MacBook Pro Touch Bart tud, processzorban, háttértárban, Thunderbolt portszámban térnek el egymástól.

ke_pernyo_foto_2019-07-09_21_40_24.png

Lecsökkentették a MacBook Air-ek árát, mostantól az eddigi 474.990 forint helyett 429.990 forintos kezdőáron adják a 128 gigás verziót, és a modellet True Tone kijelzőt kaptak. A régi modellt kinyírták, de így már tényleg nem is volt értelme, végre megint racionális alapokra helyezték a palettát.

Amit én látok, az egy nagyon fegyelmezett ésszerűsítés volt.

Az egyforma nevű termékek végre egyformák lettek,
az árak csökkentek, vagy direktben, vagy az alapmodellek képességeinek jelentős emelésével.

Szinte érzem, ahogy a szívemről leolvadt a dac, és ismét keblemre öleltem az egész MacBook társaságot, úgy, ahogy vannak. Lám, milyen kicsi kellett hozzá.

Ja, és az új laptopok is benne vannak a nulladik naptól az ingyenes Keyboard Service programban. Ezeknek is még butterfly jutott.



Ez az Apple reklám annyira jó, hogy csak egyvalamitől lehetne jobb

A Face ID jóságát mutatja be ez a remek kis nyári, lazulós reklám:

Azon túl, hogy most már én is elismerem a Face ID előnyeit, elismerem a reklám iszonyúan eltalált hangulatát is. Amihez csak egyvalami tudna hozzátenni, és mondjuk lett volna is rá pénz:

d9fe94666c730751687c0e9e78211f53.jpg



Ez az a fickó, aki Jony Ive távozásával óriási befolyást szerez az Apple-nél

Az, hogy Jony Ive elhagyja a céget, mindenképpen jó változás. Igazából négy éve kellett volna menni hagyni - nem hagyták. Most, hogy megy, még a nyakába is lehet akasztani pár dolgot - így aztán most például John Gruber írt arról, hogy egyenesen a dizájnerguru vékonyítás iránti megszállottságának köszönhető a butterfly billentyűzet, az Apple egyesek szerint valaha volt legszarabb terméke.

Így, hogy megy, lehetősége van a cégnek arra, hogy újragondolja a vezetőségen belüli szerepeket, és talán keressen Ive helyére egy álmodozót, aki szeretné és tudná a cég dizájncsapatát irányítani. Úgy, ahogy megérdemlik. Úgy, ahogy régen.

Az egyik probléma ezzel, hogy külsős vezető felvételére nagyon kis esélyt látnak azok, akik a cégen belül dolgoznak. Azt, hogy kintről nevezzenek ki egy vezetőt a csapat fölé, elképzelhetetlennek tartják. És ezt fogadjuk is el, mert ők nyilván jobban tudják: ezek szerint nagyon-nagyon kicsi esélye van ennek, és inkább bentről oldják meg.

A másik probléma, hogy az Apple-nél a vezetői szerepeket nem Tim Cook osztja ki. Nem is valaki más. A vezetői szerepek csak úgy kialakulnak.

Vegyük például Eddy Cue-t, írja Gruber. A titulusa senior vice president of internet software and services, és noha nagyon nehéz lenne körbeírni a munkájának szakmai területét, a fenti szóösszetétel biztosan nem lenne megfelelő. Csak az számít, hogy SVP, vagyis annak a 13 embernek a tagjaként dolgozik, akik közvetlenül Cook-nak felelnek.

És hát itt van Jeff Williams. Ő:

ke_pernyo_foto_2019-07-08_11_58_48.png

Nem nagyon lehet nyilvánosan látni, pedig ő a COO. A CEO helyettese, a második ember a cégnél. Az, aki Cook volt egykor. És azzal, hogy Jony Ive elmegy, valójában csak még nagyobb hatalma lesz.

Hogy miért? Mert baromira érdekli a dizájn.

Ő maga nem nyilatkozott erről, de a kollégái igen. A WSJ cikke szerint Williams nagyon is foglalkozik azzal, hogy egy terméket milyen érzés kézbe venni, ami szokatlan egy “tárgyalásban erős, táblázatok előtt pötyögető alaktól” - állította az egyik kollégája. Valahogy mégis természetesen jön neki. Azonban azt is elmondják kollégái, hogy csak azt látja, hogy a cég jelenleg hol tart, nem azt, ahol tartania kellene évek múlva.

Mégis, ha Williams akar lenni a következő Jony Ive, akkor igazából megteheti. Igazából már meg is tette: Evans Hankey (Industrial Design vezető) és Alan Dye (Human Interface Design vezető) neki felelnek, ő meg Cooknak. És ha neki ez kényelmes, és Cook bevállalja, a végtelenségig maradhat így, és egy “spreadsheet guy” vezeti majd a dizájnereket, az a spreadsheet guy, aki nagy valószínűséggel a céget is vezeti majd Cook távozása után.

Nagyon nem fog ellene küzdeni senki, úgy gondolom.

Azt hiszem, egy döntő ponthoz érkeztünk, és most válik el, hogy Tim Cook képes-e befelé nézve, a cég magjára összpontosítva összetartani az Apple-t. Mert azt láttuk, hogy pénzt termelni mocskosul jól tud, marketing jól működik, a piacok meghódításában erőn felül teljesítenek, és általában a cég politikája jó. Dizájn - nem jó, ezt látjuk már évek óta. De a belső PR, a szervezeti felépítés megreformálása most a feladat, és nem tudni, hogy Cook ebben jó-e. Mindenben nem lehet valaki jó, és félő, hogy a vezérnek nem lesz bátorsága szétrobbantani a struktúrát, és újra összerakni, most, hogy a kínai piac meghódítása ennyire lényeges és nehéz kihívásként tornyosul a cég feje fölé.

Én azt hiszem, hogy ezt a Williams-betokozódást nem kellene hagyni, és határozottan, frissen, üdén bedobni egy kézigránátot. Vajon lesz ennyire tökös Cook, és véghez tudja vinni ezt teljesen egyedül? Senki segítségére nem számíthat, mert ebben a helyzetben az összes embere a saját pozícióját tartja, keményen.

Az Apple New Age témájú posztjaimat itt találod.



Most akkor az Apple akarja a szervereket vagy nem?

A Rackforest.com portálon bukkantam erre a remek cikkre, amit én írtam.

Ebben a szerző azt fejtegeti, hogyan is áll most ez az Apple ezzel a szerver-kérdéssel. Mármint: mindenki tudja, hogy az XServe, a cég szervertermekbe készített, szerver célra használható szervere 2011 óta halott. Mi is megírtuk anno. Az azóta szervernek csúfolt valamik közül leginkább a Mac Prók voltak nevetségesek: egy álló workstationt mégis hogyan lehetne elhelyezni egy profi, hűtött, lecsavarozott, biztonságos környezetben? A Mac mini Servernek volt értelme, ne aztán azt is elkaszálták.

mini.png

Az utóbbi időben azonban két dolog történt, látszólag egymással ellentétes irányban.

Egyrészt az Apple tavaly gyakorlatilag kibelezte a saját macOS Server operációs rendszerét. Az egykor saját segédprogramokkal és open source megoldásokkal telepakolt, out-of-the-box rendszer mára már egy tényleg kibelezett hulla. Kivették a saját és az open source alkalmazásokat is, bármit akarunk kezdeni vele, indulhat a szoftverkeresés, letöltés, konfigurálás. Azt a szoftververziót, ami valójában már nem is szoftververzió, 5.71-es frissítésnek hívják.

Másrészt a WWDC-n bemutatták a szerverterembe illeszkedő Mac Prót, ami a ventilátorok irányával, a fogantyúkkal, és remélhetőleg még sok más szolgátlatással és csatlakozási lehetőséggel ideálissá teszik a gépek profi helyre költöztetését. Szervertermekbe, grafikai stúdiók termébe, természetesen.

5_2.png

Ez ellentmondás? Vagy csak látszólag az? Nem tudom. Vajon csak én nem tudom eldönteni, hogy most akkor hogy áll az új Apple, ez a múltbeli elmaradásokat foltozgató, dizájnt kevésbé fontosnak tartó cég ezzel a szerverkérdéssel?



Éljeeeen! Az Apple visszahozza a régi scissor mechanikás billentyűket Kuo szerint

A butterfy mechanika, ami a scissor váltotta 2015-ben, hogy rövidebb leütési utat, ezáltal vékonyabb kialakítást tegyen lehetővé, gyakorlatilag a káromkodással egyenértékű lett. Nem mindenkinek vannak vele problémái, de azért elég sokaknak, szennyeződések miatt képesek úgy elromlani, hogy utána nem tudják ellátni az alapfunkciójukat.

A butterfly-nak idén a negyedik generációját adta ki az Apple, valamennyi váltásról elmondható, hogy azért kellett, mert az előző még mindig produkálhatott hibákat a mindennapi használat során. Nagyon vékony szilikon réteget lehet ma is venni a billentyűkre, amitől szebb ugyan nem lesz a laptop, de szennyeződés sem éri a mechanikát.

54fdec23ecad048d51ceb0cc-703-527.jpg

Az elemző Kuo szerint azonban idén minden megváltozik: jönnek majd az új MacBook Air-ek, amikben újra a scissor mechanika, vagyis a jól bevált, elnyűhetetlen megoldás kap majd helyet. Pontosabban annak egy új generációja. A MacBook Prókban 2020-tól lesz scissor mechanika, addig marad a butterfly.

Hát ez éljen. Már kezdtem azt hinni, hogy az új laptopok legfontosabb tesztelendő ficsöre ezentúl már mindig az lesz, hogy vajon hosszú távon használható-e a billetntyűzetük.