almalé és kungfu Rólunk

Mától lehet EKG-zásra használni az Apple Watch-ot (hivatalosan csak az USA-ban)

Megjelent a watchOS 5.1.2, vele együtt az új ECG app, ami letölthető az órához. Ezentúl, ha az USA-ban élsz, vagy más módon telepíted az appot (korábbi bétában működött, hogy átállítod a régiót, és kész), mérheted a szinuszgörbédet. Az app futtatása után ráteszed az ujjad a Digital Crownra, a tekerentyűben lévő elektródák pedig elkezdik monitorozni a szíved által kibocsátott elektromos impulzusokat. Mivel mindkét kezed csatlakozik az órához egy fémfelületen, az áramkör zárt, és az elektromosság mérhető.

apple-watch-ecg-app-12062018.gif

Ezzel az Apple Watch kimondott egészségügyi eszközzé vált, az eddigi inkább fitnesz-jellegűből. Nem kérdés, hogy a felhasználók óriási előnyt élveznek majd az új funkcióból, és bizonyos betegségeket, veszélyes állapotokat mindenképp előrejelz majd az óra, 40 év felett meg már a rendszeres méregetés is bőven indokolt.

A kérdés még az, hogy mennyi eltérést képes érzékelni, mennyi fals pozitív, negatív lehetőséget tud kiszűrni az óra. Az Apple Watch 4 esetében az Apple például nem javasolja az eszköz EKG célra való használatát 22 éves kor alatt, ami megint csak fals pozitív eredmények kizárása miatt lehet szempont (a gyakori légzési aritmiával való összetéveszthetőség miatt), állítják a hasonló területen mozgó magyar WIWE szakértői.

Az engedélyeztetési eljárás zajlik több más országban. Akár egy év is lehet, amíg átmegy, erről itt írtunk.

Az biztos, hogy most jönnek az éles tesztek. Egymás mellett lehet megnézni az EKG-mérések eredményét egyazon szívritmuszavaros emberek eredményét.

update: eddig úgy néz ki, hogy az Apple lezárta a régióváltás lehetőségét az USA-n kívüli eszközökre, bár néhány felhasználó állítólag így is jelezte: nekik USA-n kívül is ment a dolog. Zoltán olvasónk írja, hogy az USA-ban vásárolt óráknál át se kell állítani a régiót, magyar beállításokkal is megjelenik.



10 dolog, amire nem gondoltál a HomePod használata előtt

Itt írtam egy részletesebb leírást arról, miért baromi jó a HomePod. Most pedig összeszedtem, mik azok, amikre nem is számítanál a hangszóróval kapcsolatban, vagy csak több heti, havi (évi?) használat után jössz majd rá.

Leállítja az Apple TV-s lejátszást

A HomePod sajnos hivatalosan nem fér hozzá az Apple TV-n futó alkalmazásokhoz, tehát egyelőre nem lehet olyat mondani neki, hogy játszon le a Youtube-ról valamit a tévén. Ha azonban a tévénk külső hangfalaként használjuk, vagyis az Apple TV-n kiválasztjuk a hangszórót külső eszköznek, a hangunkkal tudjuk hangosítani, halkítani, valamint működik a play/pause hangutasítás, és a hangunkkal be is kapcsolhatjuk a tévét.

A gyerekek felnőnek

A kislányom két éves, magyarul már elég jól beszél, és nagyon viccesnek találja, hogy én meg angolul beszélek a hangfallal. Angol nyelvterületen ilyenkor máris belefutnak az alábbi problémába (nekem van még fél-egy évem): a gyerek simán felülírhatja a kérésedet, a zenehallgatás bemondásos alapon megy. Ha nem beszélitek meg időben a szabályokat, egész nap szólhat a Pimpinkin.

A parancsokhoz nem kell megvárni, hogy lehalkítsa a zenét

Ezt az előző posztban is leírtam, de fontos: nem kell megvárni a Siri válaszát ahhoz, hogy utasítsuk. Ha szól a zene, a Hey Siri után rögtön mondhatjuk a kérésünket, és noha mindenhol azt állítják, hogy a hangerőt a “turn the music volume up/down” kifejezéssel lehet állítani, simán megy a Hey Siri louder/quieter kérés. Érdemes kipróbálni rövidebb parancsokat, arra fogunk rászokni.

img_0194.jpg

Jobb, ha nem középre rakod az adott térben

Noha a HomePodnak hét hangszórója van körbe, nem érdemes a helyiség közepén egy térdfalra rakni mondjuk, mert megfoghatatlan lesz a hangzás. A falról visszavert hullámokkal ugyanis jobban tud játszani a HomePod úgy, ha közel van hozzá valami függőleges platform.

Ha nem tetszik a hangzás, emeld meg a HomePodot

Ha valamiért azt gondolod, hogy nem stimmel a hangzás, újra lehet kalibráltatni a készüléket. Csak meg kell emelni, aztán visszatenni a helyére: a készülékben található giroszkóp érzi, hogy elmozdították, így ismét lefuttatja a néhány másodperces kalibrálást, optimalizálást.

Felvehetjük a telefonunkat

Ha csörög a telefonunk, és nem tudunk odamenni hozzá, nyugodtan szóljunk a HomePod-nak: Hey Siri answer my phone. Kihangosítja a hívást, és tökéletes hangminőségben hallanak minket a túloldalon akkor is, ha épp hat méterre pakolunk a HomePodtól. Az Apple zajszűrő algoritmusairól itt olvashatunk, zseniálisak.

Akkor is eléred a zenéidet, ha nem vagy Apple Music előfizető

Sokan gondolják, hogy csak az Apple Music-kal van lehetőség a zenehallgatásra, és tényleg ez a legegyszerűbb mód. A szolgáltatás diákoknak 699, egyebeknek 1490 forint havonta, ezzel egyrészt elérünk 50 millió dalt, ráadásul automatikusan megkapjuk az iTunes Match-et is, vagyis az iTunes-unkba beolvasott saját mp3-akat is feltölti a rendszer felhőbe, a HomePod pedig lejátssza azt, ha kérjük.

Ha azonban nem akarunk Apple Music-osok lenni, mert tonnányi saját zenénk van, előfizethetünk csak az iTunes Match-re is. Ez 100.000 dal limitig feltölti a saját iTunes könyvtárunkban lévő saját zenéinket a felhőbe, így elérhetjük őket minden eszközről. Ennek ára évente 7790 forint, szemben az Apple music 17.880 forintos éves díjával. Mondjuk a diákverzió évente csak 8399, így ha diák vagy, az Apple Music mindenképp jobb választás.

Kisebb hekkelés, amire Misi nevű olvasónk hívta fel a figyelmünket: ha mondjuk az iPhone-unk Sirijének mondjuk, hogy “Play … on my HomePod”, akkor a saját zenéket is kiteszi AirPlay-jel a hangszóróra a rendszer, mindenféle előfizetés nélkül. Fontos, hogy ilyenkor a HomePod ne halljon minket, mert az fog válaszolni, és nem fogja megtalálni, amiről beszélünk.

Okosotthon így az igazi

Az okosotthon nem az, hogy veszel pár izzót, és ha akarod, az iPhone-od appjából vagy Control Centeréből állítgatod. Az igazi a HomePoddal a dolog: ha HomeKit-es cuccaid vannak, ezentúl elérheted őket a hangszóróval, csak be kell állítani a helyiségeket, felcímkézni az eszközöket, és szóban állítgathatsz mindet, mit csináljon a hálóban, a nappaliban stb. Na ez az a szintű sci-fi, amire vártunk az elejétől fogva.

A zenei felfedezések igazán izgalmasak lesznek

Az Apple Music kurátori listái dögunalmasak. Az igazán mély merítést a HomePoddal érheted el, amikor félreért valamit, amit mondasz, vagy megpróbálod a magyar előadókat, számcímeket angolul kimondani neki, ehelyett természetesen egy nagyon furcsa nevű zenészt tesz be neked. Volt már, hogy így bukkantam jó számokra, és ha úgy vesszük, ez is humán kurátori forrás.



Az Apple öt láthatatlan terméket adott ki

Megjelent az iOS 12.1.1, tvOS 12.1.1, macOS 10.14.2 és HomePod 12.1.1 update, valamint a cég végre valahára megjelentette a hivatalos iPhone XR szilikontokját. Eddig csak XS modellekhez adtak ki tokokat, és noha bizonyos országokban kiszivárgott egy ilyen kiegészítő érkezése, eddig nem volt kézzel fogható nyoma.

ke_pernyo_foto_2018-12-06_9_40_07.png

A szoftveres frissítésekben kiemelhető, hogy a FaceTime használat közben újra elérhetővé tették a Live Photos használatát, tehát a mozgókép és hang rövid felvételét, sokan ugyanis nehezményezték, hogy az iOS 12-ben ez a lehetőség eltűnt. XR-en a Haptic Touch kibotja az értesítéseket. Ilyenek.

A szoftveres frissítések ingyenesek, a tok 15.990 forint. Nem tudom egyelőre, mennyiben különbözik ez a pár ezer forintos átlátszó iPhone XR szilikontokoktól, hacsak abban nem, hogy ennek az alja szinte teljesen nyitott, így sem a kábeleket, sem a gesztusokat nem zavarja. Majd megnézzük.



Milyen együtt élni egy HomePoddal?

Az Apple egyik legkevésbé sikeres terméke, ha hihetünk a pletykáknak, a HomePod. Ennek ellenére személyes kedvencem, mert megtestesíti azt, amiben az Apple mindig is jó volt, és amit sokszor már nehéz követni az új fejlesztéseknél. A HomePod egy ízig-vérig Apple-cucc, miközben abszolút ott van benne a jövő.

Miközben mindenki a minél nagyobb kijelzővel van elfoglalva, a mellékvonalon elindult egy iOS termék, amiknek nincs már nincs kijelzője, mert nem kell. Rá sem kell nézni, akárhová rakhatod.

dsc04528.JPG

Nehéz ezt definiálni, nehéz zászlóra tűzni, hogy nézd, erre van szükséged. Pedig erre van: amióta a lakásban van egy HomePod, amivel mindenféle rákészülés, figyelemvonás nélkül lehet kommunikálni, megváltoztak a zenehallgatási szokásaink. Azelőtt a Bluetooth-os hangfalra csatlakoztunk, először sokat, aztán egyre kevesebbet. A nagy kapkodások, otthonról meló közbeni, megszakított negyed órákban valahogy nem azzal töltöttük az időt, hogy

  • hol a telefon?
  • á megvan, indítsuk a Zene appot
  • mi is legyen? Könyvtár, vagy Önnek vagy Böngészés?
  • Kiválasztom a számot, vagy playlistet
  • és ha utána máshoz lesz kedvem, vagy inkább mégsem hallgatom ezt, vagy halkítani akarok, akkor megint előveszem a telefont, megnyomom, vagy feloldom, keresek

Biztosan fontos, ha megspórolják nekünk a napi 1-2-szeri töltőre csatlakozást egy vezeték nélküli töltési lehetőséggel, ez kényelmes, de nem változtatja meg az életünket. De mi van, ha megspórolják az egész fenti sort? Például az történik, hogy többet hallgatsz zenét. És ha hallgatsz, és eszedbe jut egy szám, hogy jaj de meghallgatnám, azonnal indíthatod, nincs várakozás, nincs telefonkeresés. Hé Sziri pléj ezmegaz.

img_0195.jpg

A hangomat mindig meghallja a cucc, akármennyire hangos, csak felé kell fordulnom, és középerősen megszólalnom (itt találtok egy belsős dokumentumot arról, hogyan hall meg téged a nagy zajban is, elképesztő algoritmusok dolgoznak a háttérben, vannak hallgatható részek is, nézzétek meg). Akármennyire hunglish-ül mondom, többé-kevésbé megérti, néha nem. Túlélem, ilyenkor lehet cselhez folyamodni, például nem a szám címét mondom, hanem az albumét, és az album utolsó számát kérem, “Hey Siri play the last song from the album Skeleton Tree”. Itt azért kellett a csel, mert valamiért mindig az albumot kezdte el, a névadó dalt nem. Egyébként dalszövegre is kereshetsz, vagy ha csak a dobos nevére emlékszel egy zenekarból, ezt is ismerheti a HomePod. Ilyenekre egyszer sem használtam eddig.

Egy idő után pedig megszokod, hogy angolul beszélsz a hangszóróval, ráadásul felgyorsul a kapcsolatotok. Eleinte így volt:

  • Hey Siri
  • Hm?
  • Turn down the volume by 20%
  • I’m on it.

Aztán rájössz, hogy ismeri azt a varázslatos szót is a Siri, hogy “quieter”, és hogy nem kell megvárni, míg lehalkítja a zenét, és visszakérdez. Szóval a “Hey Siri, quieter!” felszólítás azonnal és visszapofázás nélkül halkít, kábé 10%-kal.

Alapvetően a HomePod logikájára rá kell érezni. Ez a logika pedig a következő:

  1. Ha a hangszórótól kérsz zenét, akkor a "benne található" iOS éri el az Apple Musicot vagy a felhőben tárolt zenéidet, és így játszik le.
  2. Rá lehet csatlakozni Apple TV-vel vagy iPhone-nal is, ekkor az Airplay-en kapja az okosságot, passzív marad, és mehet a Youtube vagy más alkalmazás hallgatása. Figyelemreméltó, hogy ekkor a külső iOS eszközön képes play/pause funkciókra, tehát egy "Hey Siri, pause" kérésre a telefonunkon állítja meg mondjuk a Youtube-lejátszást.
  3. Nem kell ki-bekapcsolni a hangszórót, így ha az Apple TV-nek a hangját kilövöd rá, huzamosabb ideig is hajlandó összekapcsolni magát, vagyis egy Apple TV-vel simán megoldható, hogy a HomePod a tévéd külső hangfala legyen. Ha az Apple TV játssza a tartalmat, megy a play/pause, sőt, ha egyébként nincsenek így összekapcsolva, a "pause on my Apple TV" parancsot szintén megoldja a HomePod. Ha erre a célra vennél egyet-kettőt, simán megoldható, a Hey Siri kikapcsolható a hangfalon, és így örök időkre így funkcionálhat. Csak így lehet, hogy felesleges HomePod-ot venni, hiába baromi jól szól.

Ennyit a zenehallgatásról, amire tulajdonképp az eszköz leginkább alkalmas. Remek a hangzása, gyönyörűek a közepek, a magasok, a mély pedig nem telepszik rá az egészre, kiegyensúlyozott, elegáns.

Mire jó még?

Lehet beállítani időzítőt, akár különböző dolgokra. Tehát ha főzünk, beállítunk egy 15 perces időzítőt az egyik, egy 25 percest a másik ételre, természetesen szóban, nem kell megszakítani a konyhai tevékenységet. “Hey Siri set a steak timer for 15 minutes”. Vissza lehet kérdezni, mennyi idő van az egyes időzítőkből, "Hey Siri, how much time is left on the steak timer?”.

Lehet bevásárlólistát készíteni és ahhoz adni dolgokat. Nálunk például az én iPhone-oma ismeri a rendszer, ezért ha Évi otthon hozzáír egy tételt a bevásárlólistához szóban, “Hey Siri add apples to the shopping list” (amennyiben van már egy Shopping list elnevezésű lista a Remindersben, ha nincs “create…”) , én a másik oldalon rögtön látom a frissítést. A boltban majd megnyitom.

Lehet átváltani mértékegységeket. Ez még jól jöhet a konyhában például.

És persze lehet vezérelni a HomeKit kompatibilis eszközöket, illetve lefuttatni Shortcutban létrehozott parancsokat. Ez utóbbi rengeteg lehetőséget ad még pluszban.

A többit, a navigációs lehetőségeket, sporteredményeket egyáltalán nem használom.

A Shortcutoknál egy érdekes hülyeség, hogy azokat a csatlakozott iPhone-on indítja el, és azon hajtja végre. Tehát ha van egy shortcutom, amivel egy album lejátszását kérem (mert mondjuk az album címe magyar nyelvű, ezért nem tudom bekérni a HomePodtól, így egyedi szóbeli kérést állítok be hozzá), akkor az adott albumot a telefonon kezdi el játszani, hiába a HomePoddal dumáltam le a lejátszást.

Ez, tehát a shortcutok értelemszerű futtatása, valamint az eszközökkel való könnyebb összekapcsolás fontos lenne. Jó lenne, ha az Apple TV, ha van a hálózaton HomePod, egy felugró ablakban rákérdezne, csatlakozzon-e. Meg hogy még annyira sem tud magyarul, mint egy iPhone. Egyébként tökéletes.

Másrészt a HomePod baromi jó behúzóermék. Egyrészt a hangminőség eleinte nagyon kellemes, de érezni fogod, hogy két hangszóróval lenne az igazi. És amellett, hogy második HomePod vásárlására ösztönöz, a lakás androidos telefonjait is cserére sarkallja, egy AirPlay-t jobban támogató rendszer felé, amilyen mondjuk az iOS. Mondjuk azt a szemétséget, hogy az androidos Apple Music nem támogatja az AirPlay-t…

Az egyetlen baja a HomePodnak, hogy együtt jött ki a konkurensek hasonló cuccaival, így óhatatlanul azokhoz hasonlítják. Egy okoshangfalnál pedig valamiért a hangminőség csak egy szempont lett a sok közül, az asszisztens sokoldalúsága például fontosabb a legtöbb megítélésben. Azoknak, mint én, akiknek a legfontosabb a hang, és a zenék lekérésének könnyűsége, a többi másodlagos, azoknak ez a legjobb választás. És még a privacy miatt sem kell annyira aggódni, mint mondjuk a többi gyártó esetében tennénk, az Apple e téren mindenképp bizalmi piacvezető.



Hány darab vezeték nélküli töltőt kell vásárolnod a lakásodba?

Nyakunkon a vezeték nélküli töltés, vagyis Hé, ez már itt van!, mostanra már az összes hivatalos iPhone támogatja. Ha megnézitek, a cégek egyre több energiát és pénzt ölnek bele olyan fejlesztésekbe, amik egyre kevesebbet és kevesebbet adnak nekünk. Most például ezt eliminálják:

És noha a legtöbb ismerősöm iPhone 8-cal és attól felfelé nem nagyon használja a Qi töltést, ez nem jelenti, hogy nem lesz hétköznapi dolog pár év múlva. Mert azért a fenti mozdulatot eliminálni, ha nem is egy hatalmas dolog, azért tud kellemes lenni. Ha okosan csináljuk.

A net tele van azzal, hogy melyik a legjobb Qi töltő, melyiket érdemes venni. Itt látszik a piac éretlensége: mást nem is találni a témában.

Mármint rákerestem a posztom címében látható kérdésre, és nem volt válasz.

Mire gondolok? Oké, mondjuk hogy akarod magadnak ezt az életérzést, és beruházol pár tízezret egy töltőre pluszban. Kiteszed magad mellé az íróasztalra? Vagy a hálóba teszed? A nappaliban a tévé mellé? Ráteszed a telefont, órát, örülsz. Aztán legközelebb akkor teszed oda a telefont, amikor arra jársz. Ha épp az emeleten dolgozol, és látod, hogy tölteni kellene, mit csinálsz? Lemész a nappaliba, vagy rákötöd kábellel? Hát persze, hogy rákötöd kábellel.

Így nincs sok értelme az egésznek. Így egy adott pontban létrehozott játszótér lesz a vezeték nélküli töltés, geek-hülyeség, nem pedig egy életforma, ahogy elképzelték. A kérdés inkább az, hogy hány helyre kell vezeték nélküli töltőt rakni ahhoz, hogy ki is használjuk ezt az egész fejlesztést?

Ennek megállapításához megfigyeltem, hol töltöm legtöbbször a telefonomat, vagyis hány helyre kellene töltő. Az egyik nyilván a nappali, a tévé mellett, itt napi három-négy órát tartózkodom. Aztán kell a hálóba is, az ágy mellé. Itt napi hat-hét órát tartózkodom. És egy a dolgozószobába, itt napi öt-nyolc órát tartózkodom. Ha ezeken a helyeken nincs töltő, akkor a telefonom óhatatlanul messze lesz tőlem, ha épp tölteni kell, és vezeték nélkül akarom megoldani.

Tehát a válasz három, egy főnek. Plusz minden további hálószobába egy. Plusz az autóba egy.

Nem tudom, belegondolt-e már valaki, hogy a Qi töltőket hármasával-négyesével kellene árulni, mert egész egyszerűen úgy jók. Úgy hitelesek.

A másik probléma az, hogy míg a vezetékes töltésnek alig kell állandó hely (majd oda teszem a telefont, amíg tölt, ahol épp akad hely), addig egy Qi töltőnek ki kell jelölni egy állandó, kényelmes pontot, ahol nem is ocsmány a látványa, és kézre is esik. Vagyis a lakás legértékesebb négyzetméterein kell lekerekíteni három-négy tenyérnyi helyet, 200 négyzetcentit, összesen majdnem 0,1 négyzetmétert. És gondoskodni kell arról, hogy a kábelezés ne látsszon. A legjobb lenne, ha a töltő sem igen látszana, így lehet, hogy asztalos segítségét is kell kérni.

airpods-wireless-charging-apple-art.jpg

A legjobb, ha már eleve a lakásfelújításkor, építéskor, tervezéskor figyelembe vesszük a töltést. Csak így lehet esztétikus, kényelmes, ergonomikus a vezeték nélküli töltés. Különben csak valami mutogatnivaló értelmetlenség marad, aminek nincs több gyakorlati haszna, mint egy AirPowernek. Ami csak egy képen szerepel ugye.

A témának a lakások tervezésénél adódó szempontjait, megoldásait hamarosan az Én Menő Lakásom blogon ismertetjük, profi tervezőkkel.