almalé és kungfu Rólunk

Ilyenek az iPhone 11 dummy modellek - kézben

Na kérem, megjöttek az első valósnak tekinthető dummy modellek Kínából, ezúttal a 9to5Machez, akik videót is készítettek az élményről:

A modell méretei az eredeti, kiszivárgott tervek és a tokgyártók kivágásaival tökéletesen azonosak. Máshol vannak picit a gombok a mostani szériához képest, és hát ott van az a fekete ragtapasz, ami olyan, mint amikor annyira megsérülsz, hogy még éppen nem fáslizol, hanem megkeresed a legnagyobb méretű Leukoplastot.

iphone-11-mockups.jpg

A show-t idén ez az egység, a kamera viszi el, a bemutató nagy része arról fog szólni, hogy a három lencse mit tud elérni az eddigiekhez képest. A lehetőségek, amik a versenytársak már alkalmaznak:

  • jobb fotók gyér fényben vagy szinte teljes sötétben
  • széles látószög
  • színhelyesség, képi információmennyiség további növelése

Az iPhone kamerája most abban jeleskedik, hogy nagyon jó nyers képeket készít, aminek a színei nagyon közel állnak a szemünk által látottakhoz, nem pimpel alapból, nem végez parasztvakítást. A fenti hármasból tehát az utolsóban elsők között az Apple, de a másik kettőben le vannak maradva.

Azt, hogy az Apple miként oldotta meg a dizájnkérdést, a Jony Ive éra hivatalos lezárása után ugyanúgy nyugtázták, mint ahogy nyugtáztuk mindannyian a Jony Ive haldoklási éra során a modellfrissítéseket:

Nem néz ki olyan rosszul, mint amikor először megláttam az első mockupokat.



Szopóágazat: Apple Pay-es vagy, és a bankod cserekártyaként Visát küld

Egyik olvasónk, Tamás írta kommentben, miszerint

OTP MasterCard-om lejárt hó elején, kaptam helyette VISA kártyát amivel nem megy az Applepay. Most vitatkozom az OTP-vel.

A dolog ugye azért kellemetlen, mert valamiért csak Mastercard elfogadott az Apple Pay-hez, és noha eddig egy átalgfelhasználónak nagyjából mindegy volt, melyik kártyája van, addig most már nem annyira. Mert egy Visa, Magyarországon, az OTP-nél kevesebb szolgáltatást ad, mint a Mastercard.

Nem hagyhattuk ennyiben, ezért megkerstem az OTP-t, az alábbi kérdésekkel:

  • hogyan döntik el, hogy valakinek MasterCard helyett Visát adnak újításkor?
  • értesítik-e előre az illetőt?
  • van-e választása az ügyfélnek, hogy MasterCard vagy Visa kártyát kér lejáratkor? Hogyan élhet ezzel a jogával?
  • tisztában vannak-e, hogy az egyik kártyatípusnál az elérhető szolgáltatások köre, az Apple Pay miatt, kevesebb?
  • mely ügyfelek számolhatnak azzal a lehetőséggel, hogy új kártyaként egy Visa-t kapnak, ha eddig Mastercardjuk volt?

Az alábbi megnyugtató válasz érkezett:

Az OTP Bank 2019. február 1-jén indította el a Mastercard Online és a Mastercard Online Jump kártyák részleges cseréjét VISA Online kártyákra. A 2019. május 21-én elindított Apple Pay szolgáltatás bevezetésekor a hitelintézet figyelembe vette ezt a cserefolyamatot, így ha a rendszer érzékeli, hogy az ügyfél digitalizálta a Mastercard típusú kártyáját az Apple Pay-be, akkor nem VISA Online, hanem továbbra is Mastercard Online kártyát küld a részére. Ezt a rendszer csak akkor tudja figyelembe venni, ha a lejáró kártya digitalizálása korábban történt, mint ahogy a kártya cseréjének folyamata elindult. Ha a digitalizáció a cserefolyamat elindulását követően volt, akkor az ügyfél VISA Online cserekártyát fog kapni. Ha az érintett kártyabirtokos továbbra is Mastercard Online kártyát szeretne használni és nem fogadja el a VISA Online cserekártyát, akkor lehetősége van új Mastercard Online kártyát igényelni. Kártyacsere esetén a leadott VISA Online kártya időarányos díja mellett a VISA Online kártya kibocsátási díját is jóváírja az OTP Bank az érintett ügyfelek részére.

Az OTP Bank a jövőben tervezi VISA bankkártyákra is kiterjeszteni az Apple Pay szolgáltatást, hogy még több ügyfél számára biztosítsa az érintéses mobilfizetés élményét.

Tamásnak ingyen cserélték a kártyáját azóta. Az Apple oldalán pedig a Visa is ott virít egyébként elfogadott kártyatípusnak.

ke_pernyo_foto_2019-07-17_7_30_41.png
 



Durván terjed az Apple Pay Magyarországon

Na nem az elfogadóhelyekre célzunk, mert az alapból nagyon-nagyon sűrű. 30 négyzetméteres ABC-knél is van kártyaelfogadás, ami itthon azt jelenti, hogy NFC-képes eszközök figyelnek a pultokon. Ott pedig megy az Apple Pay.

ke_pernyo_foto_2019-07-16_9_05_11.png

A terjedés azt jelenti, hogy már három bank, az OTP, az Erste és a Gránit kártyája is közvetlenül regisztrálható Apple Pay-re, de közvetetten is van két út a csatlakozásra, bankoktól függetlenül.

Az egyik a Simple app, ami szintén felvihető Apple Pay kártyaként. Ez prepaid, vagyis ilyenkor a Simple egyenlegedet költöd az Apple Pay-en keresztül, a Simple egyenlegedet meg a bankszámládról tudod tölteni. Sajnos itt van limit, egy naptári hónapban legfeljebb 65.000 forintot tölthetsz fel.

A másik a Revolut, ami egy globális cucc, és kábé ugyanígy működik (prepaid). Van egy belső account, amit töltögethetsz, és költhetsz, most már Apple Pay-jel is. A Revolutnál a regisztrációhoz egy telefonszámot kell megadni, és kész. 29 féle valutával, meg Bitcoin, Litecoin, Ethereum, Bitcoin Cash és XRP-vel is működik, alacsony költségek mellett. Éppen ezért szeretjük itt Magyarországon.



Tényleg gyengébb SSD-t pakolt az Apple az idei, olcsóbb MacBook Air-be?

Arról kezdtek cikkezni, hogy az Apple az idei MacBook Air-ekbe gyengébb SSD-ket rakott. Nyilván nem ennek köszönheti a modell a 100 dolláros mínuszt, meg hát a kijelző jobb is lett, mindenesetre nagyon is a cégre vallana, ha így lenne. Egyrészt azért, hogy megspóroljon 10-12 dollárt, másrészt azért, hogy a MacBook Prókat még jobban elválassza ettől a szegmenstől.

De figyelem: nem biztos, hogy így van!

Mi történt? Valaki lefuttatott egy Disk Speed Testet az egyik új modellen, és összenézte a régivel. Azt látta, hogy az olvasási sebesség 1,3 GB/s. Mennyi volt tavaly? 2 GB/s. Ez durva csökkenés.

Mennyi az írás most? 1 GB/s. Mennyi volt? 0.9 GB/s. Ezzel mondjuk pont javítottak, de nem annyit, ergóóóó... rosszabb a mostani SSD!

Csakhogy az, hogy egy üres SSD-n gyorsabb vagy lassabb az olvasás, az egy adat. Fontos adat, de nem több, mint egy. Ha egy SSD-t ez alapján értékelünk, akkor eléggé félrevezethetjük magunkat. Hiszen egy szót sem szóltunk arról, hogy milyen az SSD élettartama, vagyis hányszor lehet újraírni egy adott bitet? Milyen a vezérlő, ami azért felel, hogy ne buta módon mindig ugyanazokat a biteket írjuk újra? 1 cellában hány bitet tárol az SSD? Ez azért fontos, mert ha mondjuk négyet, akkor bármelyik bit újraírásához a teljes cellát újra kell írni. Milyen írási / olvasási arányra méretezett az SSD? Van-e benne Power Loss Protection, vagyis ha áramszünet (laptopnál akksileállás) van, és még a cache-ben várakozik az adat, akkor elveszik-e, vagy kiírásra kerül még sebesen?

ke_pernyo_foto_2019-07-16_8_42_53.png

És igen, ott vannak a mért sebességek. De mivel mindenki ez alapján dönt, sokszor a cég úgy adja ki az SSD-t, hogy benchmark-kompatibilis legyen. Mondjuk akkora cache-t tesz bele, hogy először arra írsz, és annak a sebességét mutatja a tesztprogram. Egy MacBook Air-ben a lemez telítettsége szerintem átlagosan 60-80%-os, stabilan. Miért nem úgy futtatják a benchmarkokat? Tuti, hogy ugyanaz lenne a végeredmény? Vagyis:

Tényleg gyengébb SSD-t pakolt az Apple az idei, olcsóbb MacBook Air-be?

Nem tudjuk. Nagy valószínűséggel lassabban olvas, mint az elődje - ezt tudjuk. Meg azt, hogy az előzőben SanDisk SDSGFBF12 043G volt, a mostaniban nem tudjuk még, amíg az iFixit vagy valaki más szét nem szedi. Egy 2015-ös MacBook Air-ben pedig még 900 / 220 MB/s-os SSD dolgozott, és higgyétek el, nem az volt a szűk keresztmetszet.



Így véd meg az Apple: távolról kikapcsolták a biztonsági rést

Van egy Zoom videókonferencia program, amivel kapcsolatban múlt héten merült fel először, hogy mindannyiunk rémálmát valósítja meg:

olyan biztonsági rést hagy nyitva, amivel egy weboldal meglátogatása esetén a weboldalon keresztül hozzáférnek a kameránk képéhez.

Ez annyira ösztönös és zero-day félelem, tapasztalataim szerint főként férfiaknál (vajon miért?), hogy sokan az egyetlen megoldásként a kamera post-it-tal történő leragasztásában látták a menekülő utat. Biztonsági szakértők is. Láttam ilyet. De ti is láttatok hasonlót:

ke_pernyo_foto_2019-07-15_15_37_23.png

Nem maga a Zoom alapprogram volt a ludas, hanem egy web szerver segédprogram, ami a telepítéskor szintén felment, és amivel a böngészőnk elfogad olyan request-eket is, amiket egy normál böngésző nem. A cél a kényelem volt, hogy a weboldalak a böngésző segítségével Zoom hívást indíthassanak, csakhogy a telepített segédprogram tárva-nyitva hagyta a Mac-et a kamera átvételére támadóknak.

A probléma akkor sem szűnt meg, ha uninstallt nyomtak a felhasználók, mert a webes segédprogi akkor is maradt. Mindenféle Terminal-os parancsokkal lehetett letörölni a problémás fájlokat. Aki időben kapcsolt, a Zoom beállítások között kikapcsolta a Turn off my video when joining a meeting kapcsolót. Mindenesetre nagy volt a káosz.

Aztán az Apple azt csinálta, hogy kiadott egy gyors update-et, ami magától lejön, lefut, megtisztítja a rendszert, és kész. És hogy mit szólt a cég, akinek a kódjába belenyúlt az operációs rendszer gazdája?

Örülünk, hogy az Apple-lel dolgozhattunk ezen az update-en.

:)