almalé és kungfu Rólunk

Na, idén sem lesz USB-C-s iPhone…Ezért!

Ugyan az Apple nem mondta, hogy nem lesz, de amit mondott, az erre enged következtetni. Azt üzenték ugyanis az EU egységes mobiltöltő-szabványosításával kapcsolatban, hogy

aláássa az innovációt.

Na puff.

Ha deja vu-t érzel, amikor az EU-s egységes mobiltöltő-szabványosítását említem, akkor megnyugtatlak, ez simán az emlékezeted. Már 2009-ben is téma volt, hogy a Samsung, a Nokia és az Apple álljon elő egy közös szabvánnyal - nem sikerült -, majd 2014-ben szólították fel a gyártókat egy egységes szabvány alkalmazására. Ettől teljesen függetlenül lett épp az iparágban elterjedt a microUSB, úgyhogy a felszólítás lényegében úgy ért célba, mint a tihanyi visszhang.

Az Apple azonban magasról tett erre az egészre. Két évvel korábban váltott a Lightningra, ami sokkal jobb volt, mint a microUSB, és ezt bárki tanúsíthatja, aki használta mindkettőt. A Lightningot nem lehetett fordítva bedugni, és megtartotta a konnektornál fogva a készüléket, annyira patent volt - és ma is az. Így 2020-ban a sebességére már lehet panaszunk, de fenti jó tulajdonságai megvannak még mindig.

apple-3595603_960_720.jpg

Ennek ellenére az EU harca, amivel az ezerféle töltő miatti hulladékokat szeretné csökkenteni, nagyon is érthető volt, és ma is az, így aztán leporolták a dolgot, hogy Gretának lehessen mutatni valamit. A microUSB elterjedése ráadásul baromi kényelmes is volt a 2009-es állapotokhoz képest, amikor 30 féle töltőszabvány létezett a piacon, és mindenki a megfelelő adaptert kereste a lakásban. Miért ne vinnénk ezt tovább?

Az EU most ugyanazt mondja, mint hat éve: legyen egységes töltő szabvány. Már nincs 30 féle töltő, csak három, a microUSB, az USB-C és a Lightning. Magától értetődő, hogy ebben a pillanatban kisandítanak az Apple felé, hogy mi lesz már, Béla? Oké, hogy a microUSB nem tetszett, egyetértek, dobjuk ki a kukába, de itt van az USB-C, aminek a létrehozásában tevékenyen részt vettél, a szabványt olyan elánnal alkalmaztad a laptopjaidban, hogy a saját vásárlóid nyelték félre a falatot, aztán jöttek az iPadek is.

Teljesen egyértelmű, hogy ami 2014-ben a microUSB volt, az 2020-ban az USB-C. És végre tényleg lehetne egy szabvány, és az Apple-nek sem fájna, sőt, a saját vásárlói kérik őket, hogy váltsanak már át a telefonokon is.

Erre mit mond az Apple? Hogy az egységes szabvány gátolja az innovációt.

Nem értem. Úgy ÁLTALÁBAN gátolja, vagy most kifejezetten EBBEN az esetben? Az USB-C innovatívabb, mint a Lightning, ez egyértelmű. Ezek szerint akkor úgy általában. Szerintük, ha megszüntetik a Lightning portot, akkor egy csomó Lightning portos készülék lesz elektronikai hulladék, tehát a kezdeményezés nem éri el a célját. Ez az érvelés pedig, a rövid távú kellemetlenségek felhozatala egy hosszú távú cél megfogalmazása ellenében pont olyan, amivel a politikusok élnek, amikor mindenáron fogást keresnek a másikon.

A helyzet az, hogy az EU mostani iránymutatása pont olyan komoly, mint az előző kettő volt. Most kijelentették, aztán készül a hatástanulmány, meg a technológiai körkép, hogy aztán nagy nehezen kiválasszák az USB-C-t, de a gyártóknak még két évre előre megvannak a terveik, abba mégsem lehet beleszólni, így elnapolják az egészet, és ha bármi kézzel fogható előírás meg is születne, arra legalább három évet kellene még várni.

Nem kizárt, hogy az Apple addig nemhogy az USB-C-t bevezeti a telefonjaiba, de lehet, hogy egyenesen megszünteti a fizikai portot az iPhone-okon.

De hogy idén nem csinál segget a szájából, és nem vezeti be az USB-C-t, az is biztos.



Hogyan törték fel Jeff Bezos iPhone X-ét, miközben az FBI az Apple-nek könyörög egy iPhone 5-ös feltöréséért?

Meglepődtem, amikor megtudtam, hogy Jeff Bezos mobilja egy iPhone X volt. Ebből is látszik, mennyit érnek azok az előítéletek, amiket az Apple ültet el bennünk a biztonsággal kapcsolatban: ha sok pénzed van, és te vagy Mohammed bin Salman, akkor simán átküldesz egy videót a világ leggazdagabb embereinek, és megkapod az adataikat.

És ha azt hinnéd, hogy Bezos nem járt el körültekintően, vagy mondjuk hackelt iOS-t használt, tévednél. A WhatsApp-on, egy Apple által aláírt programon keresztül kapott egy 4,4 megás videót, amiben egy kód telepített malware-t. Nem kellett kattintani semmire, a videó lejátszásán kívül, nem kellett engedélyezni semmit.

ke_pernyo_foto_2020-01-24_8_58_21.png

Több olyan hackercsoport van a világban, akik egyáltalán nem a világtól rejtetten tevékenykednek, és a megfelelő összegért elvégeznek ilyen munkát. Ilyen a tel-avivi NSO Group is, akiket maga a WhatsApp fejlesztőcége perelt nemrég, mert a hackerek épp az ő programjukba rejtett technológiát alkalmazták újságírók és emberi jogvédők megfigyelésére. Persze közben befoltozták azt a rést.

Az eset azt mutatja, hogy ha megvan a megfelelő összeg, legyen bármennyire is szofisztikált a rendszer biztonsága, mindegy, hogy Android vagy iOS, átjáróház a telefonunk.

Vicces, hogy eközben az FBI az Apple-t támadja, újra, azért, mert nem segítenek neki feltörni egy iPhone 5-öst, és egy iPhone 7 Plust. Persze egészen más a két eset: előbbinél a júzer használja a telefonját, és a támadó ismerőse is, tehát küldhet neki fájlokat, amiket lejátszik, a második esetben a telefon lezárt, a júzer pedig halott.

Az FBI persze nincs magára hagyva ebben az esetben. Az iPhone 5-ös annyira régi, hogy nyitott könyv, és olcsón feltörhető szinte bárki által. Nincs benne Secure Enclave processzor, ami a legfőbb oka annak, hogy ezek a készülékek nehezen törhetőek. Akit érdekel jobban a chip, amiről publikusan kevés infó kering, itt talál egy diasort, a lényeg, hogy elvileg megakadályozza, hogy túl sokszor próbálkozzanak a jelszó beadásával, és két próbálkozás között beiktat egy kötelező szünetet, hogy a brute force támadásoknak elejét vegye.

A hackerek épp ezen korlátozások kiiktatásán fáradnak, és az iPhone 7 Plus esetén pont van is egy létező, befoltozhatatlan rés, amit a Checkm8 nevű hack használ ki. Egy négyjegyű numerikus passcode feltörése így hét perc átlagosan. A hatjegyű 11 óra.

Vagyis az FBI azt akarja, hogy az Apple ingyen végezze el azt a munkát, amit az FBI által megbízott hackerek pénzért vállalnak. De nem is kellenek ehhez külön szakértők: nemrég a Fast Company kapott bebocsátást a New York-i High Technology Analysis Unit laborba, ahol látogatásukkor közel 3000 telefon várt arra, hogy feltörjék. Legtöbb aktív nyomozás bizonyítékai. A részletek miatt érdemes elolvasni a cikket, de mivel nem értek ehhez, csak leírom, hogy a labor számítógépe másodpercenként 26 millió passcode-ot tud kipróbálni, és van egy készülékük, ami képes memóriachipet hőfejlesztés nélkül eltávolítani. Nem tudom, ez mennyire menő, de annak hangzik.

És ez nem azt jelenti, hogy az Apple nem segít az FBI-nak. Továbbra is átadják a teljes iCloud backupokat a nyomozáshoz, így aztán ha valaki a felhőbe menti a telefonja tartalmát, ezek a backupok az üzeneteket is tartalmazzák end-to-end titkosítás nélkül. Így van: ha bekapcsolt a felhőbe backup, akkor semmit nem ér az üzeneteid end-to-end titkosítása, az Apple-nél ilyenkor már ott a kulcs.

Rebesgették, hogy az Apple fontolgatta a teljes backup end-to-end titkosítását is, vagyis hogy eldobják a kulcsot ahhoz is, így szinte semmilyen infót nem tudnak majd átadni a hatóságoknak, legfeljebb a programokban külön tárolt dokumentumokat. Azt is rebesgették, hogy a cég feladta ezt a kezdeményezését, pont az FBI-jal való harca miatt. Erről a riportról az Apple-hez közel álló, az ottani emberekkel rendszeresen érintkező újságírók koronahercege, John Gruber írta, hogy nem hihető. Egyszerűen a cég DNS-éből hiányzik az ilyesféle megfontolás, náluk fel sem merül az ilyesféle gondolatmenet. Inkább arról van szó, hogy az Apple napi rendszerességgel segít a maguk által kizárt felhasználóknak, hogy visszanyerjék az adataikat, és amennyiben az. egész end-to-end lesz, a kizártak ott is maradnak, és nem tud nekik segíteni semmit a cég.

Ha betartunk pár szabályt, nekünk sem eshet bajunk. Ha kapunk egy videót WhatsAppon koronahercegektől, ne nyissuk meg. És változtassuk meg a passcode-unkat egy tízjegyű alfanumerikusra, azzal ellesz jó pár évig a labor (ezt így kell megtenni). Ne lőjünk le senkit, hogy a telefonunk ne kerüljön a rendőrség kezébe. Szeressük egymást.



Amiről senki nem beszél, pedig fontos: sokkal könnyebb lesz kézben fogni az idei iPhone-okat

A Macotakara blog írt beszállítói láncból érkező pletykákról. Nagyon fontos különbség a mostani jelentés, és a korábbi, Kuo felől érkező pletyka között, hogy előbbi szerint nem lesz jelentős dizájnváltás az iPhone 12-vel, a tavalyi modellekhez képest. Kuo azonban úgy tudja, az iPhone 4-re hajazó, szögletesebb dizájnt készülnek kiadni.

ke_pernyo_foto_2020-01-22_9_07_58.png

Szerintem Kuónak lesz igaza, mindjárt azt is megmondom, miért.

Ez nem annak a kérdése, hogy picit hozzányúl-e az Apple az eddigi dizájnhoz, vagy nem. A keret vonala, lekerekítése gyakorlatilag az UTOLSÓ drasztikus dizájnelem a telefonokon. Mert miben lehet más egy iPhone dizájnja?

  • káva vastagsága - mindig csökken, ahogy a technológia engedi
  • kamera elrendezése - funkcionális kérdés inkább, eddig még sosem oldották meg szépen (mondjuk itt drasztikus változás lehetne, és észre is vennénk)
  • almalogó pozíciója - játszanak is vele
  • színek - itt is van változtatás minden évben
  • notch, vagyis a belógás mértéke - mindig csökken, ahogy a technológia engedi
  • lekerekítés

A lekerekítés egy optikai illúzió. Azt mutatja, hogy a telefon vékonyabb, mint amilyen vékony valójában. A szélek felé vékonyítás a MacBook Air esetében is egy nagyon jó trükk volt, ráadásul a készülék felemelését is elősegítette.

Szükség is volt erre az optikai csalásra. Az iPhone-ok ugyanis az évek alatt nemcsak az x és y tengely mentén nőttek, de egyre vastagabbak is lettek. Az iPhone 7 még csak 7,1 milliméter volt, az iPhone 8 már 7,3 milliméter, az iPhone X 7,7, az iPhone XR 8,3 milliméter, de az iPhone 11-esek is 8,1 milliméteres derékbőséggel rendelkeznek. Ennek megfelelően nőtt a súly: 138 g (7), 148 g (8), 174 g (XR), 177 (XS), 188 g (11 Pro). Most nem emelem be ide, hogy az SE 113 gramm volt csak, más pályán versenyzik.

Az idei iPhone felhozatalnak ugye valami ilyesmit várunk:

  • “iPhone 9”, az iPhone 8 dizájnjával megegyező, Touch ID, Home gomb, olcsó -- tavasszal érkezik, meg is erősítették más pletykák is
  • 5.4 col OLED iPhone, dupla kamera – ősszel
  • 6.1 col OLED iPhone, dupla kamera – ősszel
  • 6.1 col OLED, tripla kamera, ToF kamera technológia – ősszel
  • 6.7 col OLED, tripla kamera, ToF kamera technológia – ősszel

Az 5,4 colos modell a nekem való. Magasságban valahol az SE és a 8-as között lesz a mostani pletyka szerint, ahogy a 6,1 colost valahol az iPhone 11 és a 11 Pro Max közé lövik be. A 6,7 colos iPhone 12-ről azt lehet tudni, hogy mindössze 7,4 milliméteres lesz a vastagsága. Ez óriási vékonyodás a mostani 8 milliméter feletti téglákhoz képest.

A vékonyodás pedig nyilván együtt jár azzal is, hogy az eszköz(ök) könnyebbek lesznek. Különösen, ha hozzávesszük, hogy a legkisebb telefon az iPhone 8-nál is kisebb - noha itt nem szól a pletyka vékonyodásról -, így a súly szükségszerűen csökkenhet itt is.

Az iPhone-ok jelenlegi legnagyobb baja szerintem épphogy ergonómiai. Ennek csak egyik aspektusa, hogy nagyok, és a tenyere pedig sokunknak kicsi. A másik összetevő a súly, ami miatt ínhüvelygyulladást kapunk, ha fél kézzel videózunk rajta (mondjuk az Irishman-t, hogy Scorsese is örüljön, hogy nem SE-n nézem, ahogy egyébként néztem). A harmadik a felület tapadása, ami szintén borzalmas volt egyes iPhone-oknál. A negyedik pedig a szélek kiképzése.

A lekerekített szögletesített szélű iPhone-okat könnyebb kézben tartani. Egyszerűen azért, mert a tenyerünk nagy része a szélekkel érintkezik akár függőlegesen, akár mozi-módban tartjuk, ritkán pihen a tenyerünkben a hátlapjával a telefon teljes terjedelmével. Ha a szélek tapadása nagyobb, a felület érdesebb és egyenesebb, akkor egyszerűen könnyebb tartani a telefont.

Úgy tűnik, az Apple idén erre megy rá. Könnyebb, kicsit kisebb telefon-paletta (oké, lesz egy böhöm, az iPhone 11 Pro Maxnál is nagyobb, de lefelé és felfelé is húzzák szét a kínálatot méretben), amihez nagyon jól illik egy szögletesített szél, ami egy vékonyodás esetén nem is szégyenkezik majd a derékbőség miatt. Ráadásul, mint láttuk, ez az utolsó lehetősége a cégnek, hogy drasztikus dizájnváltást hozzon el, ami igencsak időszerű már.



Le akarod csökkenteni a médiafájl méretét macOS-en? Két kattintás!

A macOS szerintem mindenkinek tartogat meglepetéseket. A legtöbbünknek olyan meglepetéseket, amik rendelkezésre álltak, és ami mellett elsuhantunk minden nap, meg persze olyanokat, amik csak Terminalból érhetőek el, mégis a mai napig fontos képességekkel ruházzák fel az operációs rendszert out-of-the-box.

Az ilyen meglepetések egy része a jobb klikk (dupla tapi) esetén bukkan fel. Ugyanis a régi Windows-okon edzett agyak számára világos, hogy a jobb klikk egy csomó lehetőséget jelent, amik közül kizárólag az “Új mappa létrehozása”, a "Megnyitás ezzel..." és az “Info” értelmes, a többi szemétre való mocsok. Aztán beleugrunk a macOS világába, és kiderül… nagyjából ugyanaz.

Na jó, nem teljesen. Ugyan itt is vannak olyan parancsok, amikre soha senki nem nyom (ki tesz jobb klikkel kukába valamit? Ki nyit meg egy fájlt jobb kikk, megnyitással? Ki importál így iPhone-ról?), mégis van egy-két nélkülözhetetlen cucc itt, néhány mérsékelten sikeres, meg néhány meglepetés is.

A mérsékelten sikeresek például a címkék. Színekkel, vagyis címkékkel láthatjuk el a fájljainkat, mappáinkat, így gyorsan kiválogathatjuk a bizonyos színnel megjelölt dolgainkat a gépen. Valójában a Spotlight az OS X korai verziói óta nagyon jól működnek, nincs szükség kartotékozásra ahhoz, hogy megtaláljuk, ami kell.

Azt, hogy egy adott fájlt egy másik program nyisson meg, szintén ritkán kell. Általában az általunk használt progik ott vannak lent a Dock-on, odahúzzuk, kész. Itt annak van jelentősége, ha az Egyéb… lehetőséget választjuk (az App Store… hülye mint a segg, nem csak a fájlkiterjesztésnek megfelelő programokat dob fel a megnyitásra). Itt van egy bepipálható lehetőség: “Megnyitás mindig ezzel”. Így lehet egy adott kiterjesztésű fájlhoz egy adott progit társítani.

Nagyon jó lehetőség még ebben a menüben a tömörítés lehetősége. Így lehet egyszerre több fájlt egyetlen .zip-be pakolni, két kattintással. Sajnos jelszóval védett tömörítést nem lehet beállítani egyszerűen, itt már a Terminal lehetőségeire kell támaszkodni, a kész .zip megalkotása után.

De a jobb klikkes / dupla tapis lista aszerint bővül vagy szűkül, hogy milyen fájlon kattintunk. Így lehet, hogy ha médiafájlon nyomunk egy ilyet, a lista alján egy nagyon értékes lehetőség bukkan fel: az adott fájl kódolásának megváltoztatása.

ke_pernyo_foto_2020-01-09_11_23_31.png

Ez nem egy alapvetően operációs rendszertől elvárható művelet: dekódolja az adott hang vagy videófájlt, és egy új kódolás szerint, akár a felbontást / hangminőséget állítva újra bepakolja egy formátumba.

ke_pernyo_foto_2020-01-10_8_45_45.png

Én például egy egy órás megbeszélésről egy 500 megás .wav-ot kaptam egy ismerősömtől, aki elfelejtette kikapcsolni a diktafon “sztereó koncertfelvétel” funkcióját. Nehéz volt így kezelni a fájlokat, meg hülyeség is ilyen minőségben eltárolni, így a konvertálás mellett döntöttem. De ehhez nem kellett elindítani semmilyen programot, Garage Band-et, akármit, hanem csak itt kellett nyomni a kódolás megváltoztatására.

A legalapabb minőség a 150 megás hangfájlból egy 7 megás m4a-t gyártott. A méret a minőség emelésében szintenként duplázódott az előző szinthez képest, vagyis nagyon szép eloszlást adott az eredeti fájlig (7 - 14 - 30 - 70). Ha a videófájl dekódolását ismeri a QuickTime, a videófájlokkal ugyanez eljátszható, felbontás állításával. Valamint lehetőség van kinyerni kizárólag a videó hangsávját. Hasznos lehet, ha videót vágsz, de az adott felvételnél semmi szükség a képre, mert a kamera mikrofonjával csak az adott beszélgetést vagy zenét rögzítetted, esetleg “atmózol”.

Mióta elérhető macOS-en? Amióta én Mac-ezek, elérhető volt, vagyis kábé tíz éve biztosan. Hányan ismertétek?

ke_pernyo_foto_2020-01-15_9_48_11.png

A jobb klikknél felajánlott szolgáltatásokat itt tudod módosítani: Rendszerbeállítások -- Billentyűzet -- Billentyűparancsok -- Szolgáltatások.

ke_pernyo_foto_2020-01-20_13_48_36.png

Nemrég váltottál Mac-re? Nem ismered még ki magad a környezetben, és szeretnéd, ha valaki megmutatná neked, hogyan érdemes használni a géped alapvető feladatokra? Személyes tanácsadással, valakivel, aki csak veled foglalkozik sokkal hatékonyabban haladsz, mint a netet bújva, tréner rendeléséhez itt tudsz tőlünk ajánlatot kérni.



Az idei iPhone processzora idén már a MacBook Próéval versenyzik

Tudom, tudom: nem lehet teljes körűen összehasonlítani egy 5 Wattos kis mobil ARM SoC-t és egy x86-os laptop processzort, legfeljebb ilyen-olyan benchmarkokon futtathatjuk meg őket egymás mellett. És persze az idei iPhone 12-eseket senki nem futtatta még meg Geekbench-en, de azért lehet sejteni, mire lesz képes az A14-es SoC. A Macworldnél legalábbis feltette magának a kérdést Jason Cross, és megpróbálta megválaszolni, mit lehet jósolni az idei matériának.

wikichip-logic-tsmc-100827196-large.jpg

WikiChip

Egyrészt az A14-es 5 nanométeres gyártástechnológiával készül, ami nagyon nagy szó. Nem tűnik hatalmas ugrásnak a 7 nanométerhez képest, de az. Az A12 már 7 nanométeren készült, az A13 szintén, de egy fejlettebb, magasabb órajelet és jobb fogyasztást kínáló módszerrel. A TSMC pedig idén valószínűleg az Apple-lel kezdi el kiszórni tömegtermelésben az új technológiával készült procikat. A gyártó azonos energiával 15 százalékkal jobb teljesítményt, vagy azonos teljesítményen 30 százalékkal alacsonyabb fogyasztást ígér.

Iszonyú sok tranzisztor fér így el a lapkára, 100 négyzetmilliméteren 15 milliárddal tud számolni az Apple. De ők határozzák meg avégső lapkaméretet, így is sokkal több hely lesz, akár több mag, nagyobb magok, több cache, és így tovább. Sok lehetősége lesz a cégnek optimalizálni a saját folyamataira.

Jönnek az LPDDR5-ös telefonok már az év első felében, az iPhone-ok is megkapják a gyorsabb, kevesebbet fogyasztó memóriákat. A fogyasztás annyira nem nyom a latban itt, de a 30 százalékkal gyorsabb adatelérést azért meg lehet érezni. Ha pedig a Samsung lesz a beszállító, akkor 6 gigabájt RAM is valószínűsíthető, mivel ők 12-gigabit LPDDR5 chipeket nyomnak ki a gyártósorról.

A Geekbench-es várható értékeket kell megbecsülni, a korábbi két év alapján lehet nekiállni, illetve a TSMC által közölt adatok birtokában. Így a singe core teljesítmény 1600 pont, a multi core teljesítmény pedig akár 5000 pont környékére lökheti az A14-et. Ez pedig a 15-ös MacBook Pro vidéke.

A tavalyi A13 hatalmas ugrást tett a GPU teljesítményben. Várható, hogy az Apple, ha megcélozta a piac élbolyát ebben a tekintetben, idén sem adja alább, a Macworld szerzője szerint 9500-10.000 pont várható, ha meg akarják tartani előnyüket. De hogy a játékokon kívül ez mit tud majd meghajtani, az átlagvásárló nem tudja elképzelni. Van Neural Engine, machine learning contorller, Siri, AR, de egyik sem szolgál ki minket annyi előnnyel, olyan jól működő lehetőségekkel, hogy józan ésszel megérné egy ilyen erős procit és GPU-t alkalmazni egy telefonban.

Egy iPad Pro - az más. Ott végre divat lehetne a fullos, desktop appok átportolása, a még több lehetőséget adó multitasking, és persze nyers erő, amivel a videós és fotós appok, mérnököket segítő lehetőségek lennének acélosabbak.

Mindezek mellé várhatóan támogatják majd az ősszel megjelenő iPhone-ok a mmWave-es 5G frekvenciákat, a nagy sávszélességgel pedig nagyon számítási kapacitásra is szükség lesz, különösen, ha a nyers letöltés helyett az adatokkal még dolgozni is kell a vasnak. Kérdés, hogy Európában mikor kezdik el egyáltalán árulni a 6 Gigahertz feletti tartományt a szolgáltatóknak, mert addig nehéz lesz örülni ennek.




süti beállítások módosítása