A burkolt áremelés korábban a sufnicégek, a lúzerek sajátja volt. A komoly cégek inkább vágták volna le a kezüket, minthogy úgy kérjenek pénzt, mintha nem kérnének. Vagy mintha adnának valamit érte, pedig nem.

Hogy mást ne mondjak, éveken át kínoztak az egyre sokasodó, videó előtti, videó utáni és videó alatti reklámokkal, míg aztán elért ide a Youtube Premium, és úgy előfizettem, mint a sicc! Ez elképzelhetetlen lett volna, teszem azt, a kínzás előtt.

A Maceknél, iPhone-oknál megszoktuk, hogy többe kerülnek, mint hasonló specifikációkkal bíró társaik, de ez a felár nem volt akkora, hogy kiszámolva ne bólintottunk volna rá. Aztán meglendült a szekér, Tim Cook kitalálta a gumicukor-trükköt, amivel úgy emelte minden páros évben ugyanannak a kategóriának az árát, hogy közben úgy tett, mintha végig innoválna.

A szoftverek tekintetében - mármint általában a piacon - a havidíj olyan lett, mint a levegővétel. Persze, kapsz plusz támogatást, felhő alapú szolgáltatást - tele van vele a padlás -, mindenki rájött, hogy ha csak néhány ezer forintnyi összeget kér, akkor simán belemegyünk a deal-be. Csak azátn a néhány ezer forintokból mára már 5-10, pár év múlva 20-30 lehet. Elviszi a fél fizut.

És akkor vajon mennyire rettegjünk, hogy az Apple, aki mindig tizenöt hektoliter tejet présel ki egy 1 köbméteres tehénből, ráfekszik a szolgáltatásokra ettől az évtől?

A jéghegy csúcsa azonban mégsem ez. A jéghegy csúcsa nekem a BMW volt nemrég, amikor olvastam, hogy elérhetetlen lett a CarPlay szolgáltatása. Nem azért lett elérhetetlen, mert az Apple nem tudott szolgáltatni, hanem mert a cég besuvasztotta a CarPlay-t a saját Connected Drive rendszere alá, és ez a rendszer lett elérhetetlen.

bmw-apple-carplay-promo.jpg

Így azok a felhasználók, akik egy az autógyártó felé ingyen adott licencért kifizettek 300 dollárt (US és UK volt érintett), pont ezért a plusz díjért nemhogy kaptak volna hozzáadott értéket, még elvett értéket is kaptak. Elvették tőlük az ingyen nyuszit, amit előtte keményen felszámoltak nekik.

Értitek, mintha az Apple csak a saját szerveréről engedné futtatni az Adobe Readert a Mac-en, aztán lelőné az Adobe Readert kiszolgáló szervereket. És mindezért kérne pénzt is.

A dologban az a legszebb, hogy épp 2019-ben gondolta úgy a BMW, hogy jó az a 300 dollár, de még jobb lenne, ha 80 dollárt kérnének évente ugyanezért. Mint mondták, így kevesebbet kell fizetni annak, aki az autó vásárlása után 1-2-3 évvel úgy dönt, hogy Andoidra vált inkább. Valójában sejthetjük, hogy egy ilyen lépés kevesebb vagy több bevételt hoz-e a cégnek?

Olyan, mintha viccelnének.

És ez a vicc állandósult, egy nagy zaj lett, és mintha mindenki viccelne. És mára főleg a nagyvállalatok, a tőkeerős cégek kezdtek el poénkodni, teljesen átlátszó hülyeségekért kérni pénzt. A UK-ben a BMW a Connected Package Professional-ért 159 fontot kér egy évre. Az Excellence-ért 289-et. Mi a különbség a kettő között? CarPlay és Concierge Service.

Mi a Concierge Service? Felhívsz egy számot, és megmondja, hol a legközelebbi benzinkút, vagy egy bizonyos étterem.

A CarPlay mellé.

Addig tolják a humort, amíg ezeket a havi összegeket ki tudják rángatni belőlünk. Mert az ember ilyen, a hitelnél az érdekli, hogy havonta mennyit kell fizetnie. Ha az Apple annyira felelős szeretne lenni e téren, mint ahogy a privacy terén az, akkor kellene ingyenes appot nyújtania, amiben a pénzügyi helyzetünket elemzi, és segít, hogy addig nyújtózkodjunk, ameddig valóban szeretnénk.

Csak akkor pontosan fogják látni, mennyit kérhetnek tőlünk új szolgáltatásokért, és ki is használják. Hahaha! Megint egy mekkora poén!