Az iPhone OS 4.0 Eventen Steve Jobs bemutatta az iAd-t, vagyis az Apple saját hirdetési rendszerét, ami az operációs rendszerrel egyidőben fog a hirdetők és a fejlesztők rendelkezésére állni. Az elgondolás szerint az egyszerre interaktív és figyelemfelkeltő hirdetésekre kattintva nem lépünk ki az aktuális programból, gyakorlatilag arról van szó, hogy a nagy cégek eddig is letölthető ingyenes, reklámcélú appjait más, hasznos programokba integrálhatják.

A kérdés, hogy mennyit fizetnek ezért a hirdetők, és mennyit kapnak a fejlesztők. Az is kérdés, hogy az Apple CPM (meghatározott összeg ezer megjelenésenként) vagy CPC alapon (a reklámra történő klikkelés után) számláz a hirdetőknek.

Az AdvertisingAge szerint a válasz mindkettő, vagyis a hirdetők nem választhatnak, az ár 10 dollár minden ezer megjelenés és 2 dollár minden egyes kattintás után. Az igazi érvágás azonban a reklám elkészítése lehet, aki ugyanis egymillió dollárnál szerényebb kampányt rendel meg az Apple-től, 50 és 100 ezer dollár közötti árat fizethet az azért, hogy a cupertinóiak segítenek kialakítani a hirdetést. Az ugyanis nem megy egyedül.

Csak összehasonlításképp az AdMob például 10 és 15 dollár között számláz CPM alapon, ha a megrendelő CPC alapú elszámolást kér, az 15-30 centbe kerül kattintásonként.

Nekünk csak a desktop vonalon vannak tapasztalataink. Az AdSense a bloggernek állandó jövedelmet ígér, de az első hetek után általában elmarad a wow-hatás, nem sok jön össze belőle, jó ha egy dollár naponta.

Néhány hónapja kaptunk egy levelet a Google-től, amiben 13 ezer forintot ajánlottak fel, ha csatlakozunk az AdWordshöz, vagyis kipróbáljuk a hirdetési rendszert a másik oldalról, a hirdető szemszögéből, mégpedig a keresési eredmények mellé biggyesztett hirdetésekkel (az AdWords hozza a Google hirdetéssel összefüggő bevételének 97 százalékát). Gondoltuk, ha ingyen van, kipróbáljuk, kinyomunk egy Appleblog hirdetést, ha 200 új látogató jön emiatt, már akkor is megérte.

Minden szempontból túl optimisták voltunk. Egyrészt nem volt ingyen a buli, a regisztrációs díjat nem tartalmazta az akció, de átküldtem a 2000 forintot. Megadtam a keresőszavakat, ami alapján a hirdetésünk elhelyezését meghatározza a Google. Megadtam a kampány kezdetét, végét, és hogy naponta legfeljebb hány forintot szeretnék költeni. Meg lehetett volna adni, hogy egy kattintásért mennyit vagyok hajlandó legfeljebb fizetni, de ezt üresen hagytam.

A kampány hat napja alatt elfogyott a 13 ezer forint, összesen 25 kattintást hozott ez a pénz a blognak. Huszonötöt. Volt olyan nap, amikor két átkattintás volt, ezért 2000 forintot számoltak fel. Átkattintásonként ezret.

Szóval lehet, hogy Steve Jobs azt állítja, hogy az iAd-vel a fejlesztőknek akarnak segíteni, hogy pénzt keressenek, de valójában az Apple talált magának még egy fejőstehenet, olyat, amibe még a 27 milliárdos bankszámlájuk is belepirul. Ahogy az előző negyedévben az iPhone robbantott a nyereség/árbevétel arányon, úgy szerintem az iAd, és a napi egymilliárd megjelenített hirdetés dob majd akkorát rajta, hogy a Mac-eladások tiszta hobbinak fognak tűnni Cupertinóban.