Maga Tim Cook is megosztotta nemrég a sztorit, hogy egy amerikai tinilány, Deanna Recktenwald azt állította: az Apple Watch megmentette az életét.

A sportos, röplabdát és gimnasztikát is űző 18 éves hölgynek egyszercsak jelzett az órája: nagyon magas lett hirtelen a pulzusa. Pedig épp templomban ült, nem volt észszerű magyarázat arra, hogy felmenjen a nyugalmi szívverése percenként 190-re. Aztán vissza 60-ra. Aztán megint fel. Az óra azt javasolta, azonnal kérjenek orvosi segítséget.

A kórházban kiderült, hogy Deanna krónikus veseelégtelenségben szenved, és átültetésre lesz szüksége.

Az Apple Watch ugyan csak a pulzust figyeli, de azt az újabb készülékeken állandóan és megbízhatóan, és értesít, amennyiben megemelkedett pulzusszámot észlel. Már ha be van kapcsolva a noti: ezt az Apple Watch Series 1 és ennél újabb modelleken tudod megtenni, az alábbi módon.

Nyisd meg az Apple Watch alkalmazást az iPhone-on.

Koppints a Saját óra ikonra, majd a Pulzusszám menüpontra.

Koppints a Magas pulzusszám elemre, majd válassza ki a BPM lehetőséget.

Ezen pulzusszám nyugalmi állapotodban történő elérésekor értesítést kapsz, ahogy Deanna is tette. (Edzés során persze folyamatosan méri az óra a pulzusod, legyen szó bármilyen típusról.)

Egyébként pedig

az Apple Watch méri a pulzust a nap során, amikor Ön nyugalmi állapotban van, és időszakosan, amikor sétál (Apple Watch Series 1 és újabb esetén). Mivel az Apple Watch ezeket a háttérben történő méréseket az Ön által végzett tevékenységek szerint végzi, a mérések rendszertelen időközökben mennek végbe. Az Apple Watch kiszámolja a napi pihenési és gyaloglási pulzusátlagot is: összeveti a háttérben mért adatokat és a gyorsulásmérő által biztosított adatokat, amikor megfelelő mennyiségű háttérben mért adat áll rendelkezésre.

Az óra fotopletizmográfián alapuló pulzusmérője a fentiek miatt hihetetlen mennyiségű szívverés-adatot gyűjt be nap mint nap. Az egyesült államokbeli Apple Watch-használók egyébként már több olyan tudományos kísérletben vehetnek részt az órával, aminek során megosztják a tudósokkal a méréseiket, ezért cserébe ők az adatokból pontosabban tudnak következtetni a betegségekre - a szívverés gyakorisága alapján.

A MyHeart Counts például a Stanford Egyetem appja, ami többek között egy három perces gyaloglási tesztet hajtat végre a használóval, hogy felmérje a kardiovaszkuláris állapotát. Sokkal több ilyen háromperces teszteredményt gyűjtöttek így össze, mint korábban bármikor. Az Apple Heart Study pedig a pitvari fibrillációt hivatott megelőzni azzal, hogy minél több embert vizsgálnak állandóan. Az ötlet ugyanis az, hogy ha emberek tömegeinek figyelhetik egyfolytában a pulzusát, azzal észrevehetik a fibrilláció kialakulása előtti eltéréseket, így előrejelezve a betegség felbukkanását a későbbiekben.

Addig is, amíg általánosak lesznek az ilyen orvosi kísérletek, nyugodtan kapcsoljátok be az értesítést az órátokon. Mert kifinomult módszerek mindig kellenek, de ha ülve 190 fölé meg a pulzus, akkor tudhatjuk, hogy leginkább egy mentőben kellene már feküdnünk épp.