Az idősödő emberekre jellemző, hogy többé már nem próbálják torzítani, magyarázni, misztifikálni a valóságot, hanem egyszerűen megmondják, mi hogyan volt.
Bill Gates pedig eléggé megöregedett már, ahogy a CNET képén láthatjuk:
Fotó: James Martin/CNET
Úgyhogy amikor a Xeroxról kérdezték egy Reddit Ask Me Anything eseményen, egyszerűen megmondtam, hogy
Az egész "másolós" ügy, amivel kapcsolatban engem és Steve Jobsot emlegetnek, arról szólt, hogy mindketten profitáltunk a Xerox PARC munkájából a grafikus interfész terén. Nem csak az ő munkájukból, de ők voltak a legjobbak. Nem sértettünk szellemi termékhez fűződő jogot, de az ő termékük mutatta az utat, ami a Machez és a Windowshoz vezetett.
Persze ez nem új, korábban Steve Jobs is elismerte: a Xerox ikonos grafikus felülete alapján készült a Macintosh operációs rendszere. De az a vallomás nem volt ennyire egyszerű, magától értetődő, nyílt. Ez meg most ilyen:
A történelemre vagy kíváncsi? Nem volt semmi különös.
Készülnek az átadásra a Campus 2 területén, a befejező földmunkák és a faültetések megkezdődtek. Készül a két mérföld hosszúságú sétaút is az Apple Parkban. Az általunk leggyakrabban látható látványosság a Steve Jobs Theater lesz, ahol az új termékeket mutatják majd be.
Több új maces nézett már rám csodálkozva, amikor meglátta, hogyan használom a gépemet. Főleg két trükk láttán marad tátva a szájuk: a szkrollos zoom és a háromujjas drag&drop lepi meg őket, annak ellenére, hogy ezek a macOS szerves részei már ki tudja mióta. És ez nem az ő hibájuk: ez a két fogás beállítása az Accessibility menüpont alatt található, vagyis a Kisegítő lehetőségek alatt. Kevesen érzik úgy, hogy nekik ott körül kellene nézni.
Pedig két alapvető fontosságú ficsörről van szó. Lássuk, miért.
A háromujjas drag&dropról már egy korábbi posztban írtam. Ha van olyan gesztus, ami ugyanolyan egyszerűvé teszi a drag&dropot egy trackpaden, mint egy egéren, na akkor
ez kétségtelenül, határozottan és ellentmondást nem tűrően az.
Ha egyszerre leteszed a három ujjadat a trackpadre, a kurzor alatti objektumot megfogod. Ameddig húzod a három ujjad, addig húzod a objektumot is, amikor elengeded, az szabaddá válik. Ilyen egyszerű.
(A háromujjas drag&drop bekapcsolása után az asztalok között négy ujjal válthatunk)
Miért van a Kisegítő lehetőségek között?
Mert nem mindenki tudja az ujjmozgásait úgy koordinálni, mint egy átlagember. Másoknak a megfelelő számú ujj is hiányzik (vagy nem a megfelelő elrendezésben van meg).
Miért kellene máshol is szerepeltetni?
Mert a kevés mozgással, egyszerűen kiadható parancsokra mindenkinek szüksége van.
A másik szuper ficsör a szkrollos zoom, amit szintén az Accessibility alatt találunk. A Zoom almenüben:
Én a Command gombot állítom be. Így ha nyomva tartom, és közben szkrollozok (vagy az egéren, vagy a trackpaden két ujjal), a kurzor felé beindul egy zoom. Akár az egyes pixelekig kinagyíthatjuk az adott képernyőterületet.
Ez nem azonos például a képszerkesztőkben, vagy a Safariban is található kétujjas zoommal, hiszen abban az esetben a látható képek, vektoros karakterek és egyebek felbontása megváltozik, az addig lekicsinyítve megjelenített nagy felbontású képeket egyre részletgazdagabban látjuk, a karakterek széle minden nagyításnál tűéles marad. A kétujjas zoomnál nem, hiszen az csak az eredetileg, az adott időpillanatban látható pixeleket hozza közelebb, nincs skálázás.
Mégis, ennél egyszerűbb nagyítás, ami azonnal, programoktól függetlenül elérhető, nincs.
Miért van a Kisegítő lehetőségek között?
A gyengénlátók így tudnak gyorsan ráközelíteni egy-egy részletre, betűre.
Miért kellene máshol is szerepeltetni?
A laptopok sokszor kicsi kijelzőjén látható apró bizbaszok gyors felnagyítására mindenkinek szüksége van, aki történetesen nem egy sas.
Egészen mostanáig az volt a helyzet, hogy ha bevitted egy hivatalos szervizbe az iPhone-od bármilyen problémával, mondjuk azzal, hogy elromlott az akksi, és javítás közben kiderült, hogy valaki, valami gyanús helyen cseréle a kijelzőt, akkor megtagadták a garanciális ügyintézést idegenkezűségre hivatkozva.
Nem számított, hogy a két esetnek talán nem is volt köze egymáshoz, hogy az akksi meg a kijelző nem is barátok, egy rossz döntés vitte az egész garanciát.
Na ezen a hozzáálláson változtatott most az Apple, legalábbis az Egyesült Államokban és Kanadában: azt most is nagyon megnézik a csere során, hogy a külső cég által berakott kijelzőnek nincs-e köze a problémához, vagy hogy nem annak a cseréje-e a megoldás (mert ha igen, akkor vastagon fizetsz), de ha nincs semmilyen ok-okozati összefüggés, akkor mostantól tovább él a garancia az eszközre egy belső útmutató szerint.
A sztori röviden, de úgysem olvassátok majd el, mert mindenki a videóra kattint: a lány iPhone-ja elkezdett rosszalkodni, be sem lehetett kapcsolni reggel, ezért elvitte a helyi Apple Store-ba, ahol átnézték és visszaadták azzal, hogy kutya baja.
És tényleg működött újra.
Másnap reggel viszont úgy kigyulladt, hogy csak úgy porzott.
Mondom:
So my IPhone 7 plus blew up this morning � was not even using it, literally no explanation for this pic.twitter.com/sQ8CJt4Y69
A telefon szépen lenullázta magát, a végeredmény kevéssé felel meg annak, ahogy Jony Ive az iPhone-t elképzeli:
Az Apple nekiállt kivizsgálni az ügyet. Korábban is gyulladtak már ki iPhone-ok, ezek azonban többnyire a hibás töltőkábel miatt (az utángyártott kábelek 99 százaléka NEM felel meg az előírásoknak), vagy mert felforrósodó autóban hagyták őket.
Illetve a lítiumion-akksik valamennyi hibaszázalékkal dolgoznak, sajnos benne van a technológiában, hogy időnként kigyulladnak: tízmillióból egy. Viszont ez milliárdos darabszám mellett már száz készüléket jelent.
A blogon található valamennyi írás, valamint a fényképek egy része a szerző saját tulajdonát képezik, amelyek másolása, terjesztése kizárólag előzetes engedéllyel lehetséges.