almalé és kungfu Rólunk

Az Apple korai VR megoldása, a QuickTime VR

A Business Insider járt utána annak az Apple-fejlesztésnek, ami a céget akár a virtuális valóság nagyágyújává tehette volna. 

Ez a QuickTime VR.

Oké, nem friss csirke, 1995-ben mutatták be a szoftvert. Ráadásul nem volt köze ahhoz, amit most virtuális valóságnak hívunk.

A QuickTime VR azt tudta, hogy sok-sok fotót, amit egy adott pontból miden irányba készítettek, egyetlen gömbfotóvá állított össze, és az egér mozgatásával lehetett körbenézni ezen a képen. A 360 fokos kamerák elterjedése, na meg a telefonok panorámakészítő szoftverei óta ez már egyáltalán nem is számít említésre méltó ficsörnek, de 1995-ben, és főleg 1991-ben, amikor ezzel dolgozni kezdtek az Apple Human Interface laborjában, nagy szám volt. 

57485d3d9105842a008c57e6-567.gif

Eleinte a fotókat úgy állították össze, hogy a képek megjelenítésre között animáltak, így úsztatva egymásba az egyes állóképeket. Persze ez csalás volt - állítja Dan O'Sullivan, aki az egykori csapat tagja volt. Az első kísérletek, amiket egyetlen fényképezőgéppel hajtottak végre a srácok az egyik sarokban egy kolásdobozt fotózgatva, annyira sikeresek lettek a cégen belül, hogy több erőforrást kaptak, többek között hozzáférést egy Cray szuperszámítógéphez.

Az 1995-ös Macworldön bemutatták a szoftvert.

De a QuickTime VR akkor kapott először nemzetközi figyelmet, amikor az OJ Simpson ügyben az NBC ezzel a módszerrel mutatta be Nicole Simpson lakását. Az Apple még azelőtt a tévé rendelkezésére bocsátotta a szoftvert, mielőtt megjelent volna, ezáltal tudtak viszonylag korán előállni a technológia egy gyakorlati használati lehetőségével: körülnézhettünk egy gyilkosság helyszínén.

1991-ben a Sega már piacra dobott egy VR headsetet - ekkoriban kezdtek el dolgozni az Apple-nél a fotók összeillesztésén, hasonló névvel. "A QuickTime VR a szegény ember VR-ja volt" - teszi hozzá az egykori mérnök, aki azonban még mindig az akkor is tapasztalt két irányt látja a területen. Az egyik a fotografikus VR, amikor képeket vagy videót jelenítenek meg 360 fokban. És van a másik, ami inkább interaktív.

Hogy miként értek véget az Apple VR erőfeszítései? A válasz egyszerű: Jobs visszatért. A Next-es kitérő után Steve Jobs, hogy megmentse a céget a teljes pusztulástól, elkezdte kigyomlálni a vállalat tevékenységei közül a feleslegeseket, így került szemétdombra a QuickTime VR is. Na jó, nem egészen: 2006-ban az Apple ezzel a technológiával mutatta be a termékeit forgatható kivitelben.

Fókuszálni kell - ezt mondta Jobs, és ezzel a hozzáállással egy jól működő céget, és nagyszerű termékeket hozott létre. Most azonban, hogy a VR megint szexi lett, számíthatunk rá, hogy az Apple leporolja majd a régi papírokat, és nekiáll kísérletezni. Hogy a térképszolgáltatás, a banki tranzakciók, az elektromos autók, az órák, a set-top-boxok, a zenei és a videós szolgáltatások, a felhasználói szoftverek és ja igen, a számítógépek mellett ezzel is foglalkozzon. Nehogy nagyon lemaradjon bármelyik versenyben.



Egyre vastagabbak lesznek az iPhone-ok

Sokáig az volt az új készülékek első és legfontosabb bejelentenivaló képessége, hogy hány százalékkal lettek vékonyabbak és könnyebbek. Furcsa ezt így múlt időben leírni, annyira alapértelmezett irány volt tényleg az iparági fejlődés számára. Persze mindig voltak olyan maradiak - mi is -, akik 0,3 milliméter pluszért hajlandó lettek volna plusz két óra üzemidőt elviselni a mobileszközökben. 

A vékonyodás/súlyvesztés folyamata az iPhone 6-os sorozatnál érte el a csúcsát. Ekkor már nem csak az olyan perioikoszok kezdtek el lamentálni a folyamat észszerűtlenségén, mint mi: konkrétan volt kritika, ami túl könnyű és túl vékony házról beszélt. Nehezen lehetett kézben tartani a telefont.

Az iPhone 6s széria bemutatásakor már egyáltalán nem is említették, hogy mennyivel lett vékonyabb vagy könnyebb a telefon. Aztán kiderült: 0,2 milliméterrel vastagabbak lettek az új dögök, és nagyjából tíz százalékkal nehezebbek.

Idén pedig ennél is továbbmennek állítólag. A Phone Arena szivárogtatása szerint az iPhone 7 már 7,2, míg az iPhone 7 Plus 7,3 milliméter vastag lesz. Utóbbi marad méreténél, de a kisebbik modell ezek szerint még 0,1 millimétert hízik majd. Már csak 0,4 milliméter kell, és eléri a régi dizájn, az iPhone SE vastagságát. Ha igaz.

Egyre nagyobb kijelzőméret mellé tehát mostantól egyre vastagabb ház dukál. Ha ez így megy, lassan bemutathatjuk a jövő generáció iPhone-jainak slim tokját:

screen_shot_2016-05-31_at_07_58_02.png 

 



Megfúrnák a 2017-es roamingdíj-eltörlést a szolgáltatók

Várjuk 2017-et, mint a Messiást. A Vodafone a RED csomagjaival már meglépte, ami elvileg kötelező lesz mindenkinek jövő nyártól: az EU területén belül nem kellene roaming-díjat fizetni senkinek, egyazon országban érezhetnénk magunkat, ha a kontinens területén belül járkálunk, és elővesszük a mobilunkat.

Most azonban kiderült, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ebből lesz egyáltalán valami.

wait-what-meme-04.jpg

A SciamuS telkó tanácsadó cég vett észre a mostanában kötött szolgáltatói szerződésekben egy érdekes kitételt. Ez arra utalt, hogy a szolgáltatók kitalálták, hogyan vegyék elejét a nagy szabadságnak: csak az alábbi szolgáltatsokra vonatkozna majd a roamingdíj-eltörlés, az ezen felüli mennyiségekre minden ugyanaz marad, mint előtte:

  • 10 perc hívásindítás
  • 10 perc hívásfogadás
  • 5 db SMS
  • 5 db MMS
  • 10 megabájt adatforgalom

Erre pedig az EU-s szabályozás lehetőséget ad. Van ugyanis egy olyan kitétel, amit úgy hívnak: Fair usage policy - írja a SciamuS blogja. Ez lehetőséget ad bizonyos pluszköltségek beépítésére az árba, hogy a szolgáltatók ne járjanak rosszul a roaming-díj eltörlésével. 

Na most a Fair usage náluk ezt jelenti. A roaming-eltörlés eltörlését. 



Olyan intelligens Siri jöhet, hogy odáig leszünk a gyönyörtől

Most már biztos, hogy a WWDC 2016-on az Apple bemutatja az új virtuális asszisztensét, ami annyira új lesz, hogy más nevet is kap.

Előzmények: a Siri 2011-ben jelent meg az Apple rendszereiben, miután a cég felvásárolta a szoftvert fejlesztő céget. A csapat néhány tagja ezután elhagyta Cupertinót, mások maradtak, és folytatták a munkát. Köztük Tom Gruber, hívja fel a figyelmünket a kulcsemberre egy nemrég megjelent írás, akinek az elmúlt négy évben tett erőfeszítéseit csak most, 2016-ban és 2017-ben fogjuk látni.

screen_shot_2016-05-30_at_08_37_24.png

Az alapokig eljutó, lassú, alapos fejlesztés elméletét pedig nagyon is el tudom hinni, tekintve hogy 2011 óta a Sirivel kapcsolatban kizárólag olyan változások történtek, amiket egy motiválatlan, kizárólag a kávészünetekért bejáró csapat tenne le az asztalra ennyi idő alatt, hogy azért mégse rúgják ki őket.

A munka most érett be tehát. A Siri nagykorú lesz!

Egyrészt kinyitják az asszisztenst a külső fejlesztők előtt, így bárki integrálhatja a saját appjába a hangutasításokat. Ezt gyakorlatilag a nulladik naptól várják a vásárlók, de valamiért meg kellett várni, amíg a konkurencia használható terméket dob piacra ugyanezen elgondolás mentén. Volt ugyan valami integráció a HomeKittel, vagy a Philips okosizzóival, de ez azért sokban különbözik attól, mint amikor megnyitod a platformott több millió fejlesztő előtt, akik nekiállnak eszement módon dolgozni rajta.

Steve Jobs nagyon hitt a Voice First világban, a kütyükben, amit a hangunkkal irányítunk. Brian Roemmele egy Mediumra írt cikkében emlékeztet minket, hogy még a Mobile First elgondolásnál és a pécéforradalomnál is jobban hitt benne - ha tovább élt volna, biztosan ez lett volna a következő nagy fókusz a számára. Az Apple pedig ezen az úton megy tovább, csak eddig úgy tűnt, eléggé lassan.

A háttérben azonban folyt a munka. Az Apple például felvásárolta a VocalIQ nevű céget, ahol a világ első önmagát tanító párbeszéd API-ján dolgoztak, ami természetes párbeszédeket hozhat létre ember és gép között. Akit bővebben érdekel:

Ez pedig jól mutatja, mire számíthatunk a WWDC-n: az új Siri egyre kevesebbszer dobja az általunk kimondott, számára értelmezhetetlen mondatokat a keresőbe, egyre hatékonyabban próbálja majd kitalálni, mire gondoltunk. És erre lesz is lehetősége: a készülékeken hozzárendelt, felhasználónként átlag 20-30 vele kompatibilis appból lehet majd válogatni, és fel tud ajánlani talán olyan lehetőségeket is a kért munka elvégzésére, amiről nem is tudtunk, hogy lehetséges.

Szoftvert nem vártam még ennyire.



Miért vesztette el az Apple az iPhone védjegyperét Kínában?

A kínai bírósági döntések nagyjából teljesen átláthatatlanok innen nézve, így például csak a fejünket vakarjuk akkor is, amikor meghalljuk, hogy az Apple elbukta a védjegy pert a Xintong nevű céggel szemben, amit az iPhone-ért folytattak, annak ellenére, hogy már 2002-ben beadták a védjegybejelentést (évekkel az iPhone előtt, izgalmas!), meg hogy tök abszurd az egész. Szerencsére itt van nekünk Hennelné dr. Komor Ildikó, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda partnere, aki leírta jó alaposan, hogy mi ez az egész:

Az Apple kénytelen volt Kínában védjegy felszólalási eljárást kezdeményezni a Xintong Tiandi Technology nevű kínai céggel szemben, mivel az 2007-ben bőrből készült termékek áruosztályára igényelte saját nevében az IPHONE védjegy lajstromozását.

Az ügy még 2012-ben indult, és mivel a Kínai Védjegy Hivatal a kínai Xintong cég javára döntött, az Apple kénytelen volt pert is indítani bíróság előtt ezen döntés megváltoztatására. A per a kínai Legfelsőbb Bíróságon végződött nemrégiben, ahol az Apple jogerősen pert vesztett, így a kínai Xintong cég a jövőben is jogosult használni az iPhone védjegyet az általa igényelt bőráru termékek áruosztályában.

20160503151231-iphone-case.jpg

Döntését egyébként azzal indokolta a kínai Legfelsőbb Bíróság, hogy a perben nem tudta az Apple kellő nyomatékkal bizonyítani, hogy az Apple iPhone védjegye már 2007-ben is jó hírű védjegy volt Kínában, amikor a kínai Xintong cég a saját iPhone védjegyének lajstromozása iránti kérelmét beadta. A Kínai Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra is, hogy mivel az Apple nem tudta bizonyítani, hogy 2007-ben vagy azelőtt már jó hírű volt az Apple iPhone védjegye Kínában, ezért a kínai átlagfogyasztók vonatkozásában sem áll fenn annak veszélye, hogy tévesen asszociálnának a kínai Xintong cég iPhone védjegye láttán az Apple cég iPhone védjegyére, ebből következően persze nem sérülnek majd az Apple védjegyjogai sem.

Az Apple egyébként elektronikus berendezések áruosztályát megjelölve 2002-ben adott be iPhone védjegybejelentést Kínában, amelyet csak több mint tíz évvel később, 2013-ban lajstromoztak, iPhone termékeinek kínai forgalmazását pedig aktívan 2009-ben kezdte meg.

Nem vitás, a kínai védjegyjog intézményrendszere és döntési mechanizmusa sajátosnak tekinthető számos alapvető védjegyjogi kérdésben. A jó hírű védjegyek rosszhiszemű védjegybejelentéssel szembeni megítélése Kínában hangsúlyozottan protekcionista szemléletű: példát is említve, kizárólag azt a védjegyet fogadja el a kínai védjegyjogi joggyakorlat jó hírűnek, és széles körben a fogyasztók által közismertnek, amely kínai írásmóddal is bejelentésre került, és jogosultja ezzel a kínai írásmóddal széles körben, hosszú időn keresztül intenzíven használja is a védjegyét Kínában.

Az a kialakult vélemény ugyanis a védjegyjogi kérdésekben döntő kínai hatóságok, bíróságok körében, hogy kínai írásmódban megjelenő intenzív használat nélkül a kínai átlagfogyasztó nem ismerheti fel az adott, jó hírűnek állított, egyébként a világ minden más részén jól ismert védjegyet, mivel a kínai átlagfogyasztó nem ismerheti annak eredeti, latin betűkből álló írásmódját, nem tudja sem elolvasni, sem leírni.

Míg tehát európai védjegyjogi szemlélettel közelítve a fenti jogesetben nem lehet nem észrevenni az Apple jó hírű védjegy reputációjának tisztességtelen kihasználására irányuló, a kínai Xintong cég iPhone védjegyének bejelentése mögött húzódó nyilvánvaló rosszhiszemű szándékot, addig mindennek a védjegyjogi megítélése Kínában épp ellenkező az említett protekcionista szemlélet miatt.