A kínai bírósági döntések nagyjából teljesen átláthatatlanok innen nézve, így például csak a fejünket vakarjuk akkor is, amikor meghalljuk, hogy az Apple elbukta a védjegy pert a Xintong nevű céggel szemben, amit az iPhone-ért folytattak, annak ellenére, hogy már 2002-ben beadták a védjegybejelentést (évekkel az iPhone előtt, izgalmas!), meg hogy tök abszurd az egész. Szerencsére itt van nekünk Hennelné dr. Komor Ildikó, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda partnere, aki leírta jó alaposan, hogy mi ez az egész:

Az Apple kénytelen volt Kínában védjegy felszólalási eljárást kezdeményezni a Xintong Tiandi Technology nevű kínai céggel szemben, mivel az 2007-ben bőrből készült termékek áruosztályára igényelte saját nevében az IPHONE védjegy lajstromozását.

Az ügy még 2012-ben indult, és mivel a Kínai Védjegy Hivatal a kínai Xintong cég javára döntött, az Apple kénytelen volt pert is indítani bíróság előtt ezen döntés megváltoztatására. A per a kínai Legfelsőbb Bíróságon végződött nemrégiben, ahol az Apple jogerősen pert vesztett, így a kínai Xintong cég a jövőben is jogosult használni az iPhone védjegyet az általa igényelt bőráru termékek áruosztályában.

20160503151231-iphone-case.jpg

Döntését egyébként azzal indokolta a kínai Legfelsőbb Bíróság, hogy a perben nem tudta az Apple kellő nyomatékkal bizonyítani, hogy az Apple iPhone védjegye már 2007-ben is jó hírű védjegy volt Kínában, amikor a kínai Xintong cég a saját iPhone védjegyének lajstromozása iránti kérelmét beadta. A Kínai Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra is, hogy mivel az Apple nem tudta bizonyítani, hogy 2007-ben vagy azelőtt már jó hírű volt az Apple iPhone védjegye Kínában, ezért a kínai átlagfogyasztók vonatkozásában sem áll fenn annak veszélye, hogy tévesen asszociálnának a kínai Xintong cég iPhone védjegye láttán az Apple cég iPhone védjegyére, ebből következően persze nem sérülnek majd az Apple védjegyjogai sem.

Az Apple egyébként elektronikus berendezések áruosztályát megjelölve 2002-ben adott be iPhone védjegybejelentést Kínában, amelyet csak több mint tíz évvel később, 2013-ban lajstromoztak, iPhone termékeinek kínai forgalmazását pedig aktívan 2009-ben kezdte meg.

Nem vitás, a kínai védjegyjog intézményrendszere és döntési mechanizmusa sajátosnak tekinthető számos alapvető védjegyjogi kérdésben. A jó hírű védjegyek rosszhiszemű védjegybejelentéssel szembeni megítélése Kínában hangsúlyozottan protekcionista szemléletű: példát is említve, kizárólag azt a védjegyet fogadja el a kínai védjegyjogi joggyakorlat jó hírűnek, és széles körben a fogyasztók által közismertnek, amely kínai írásmóddal is bejelentésre került, és jogosultja ezzel a kínai írásmóddal széles körben, hosszú időn keresztül intenzíven használja is a védjegyét Kínában.

Az a kialakult vélemény ugyanis a védjegyjogi kérdésekben döntő kínai hatóságok, bíróságok körében, hogy kínai írásmódban megjelenő intenzív használat nélkül a kínai átlagfogyasztó nem ismerheti fel az adott, jó hírűnek állított, egyébként a világ minden más részén jól ismert védjegyet, mivel a kínai átlagfogyasztó nem ismerheti annak eredeti, latin betűkből álló írásmódját, nem tudja sem elolvasni, sem leírni.

Míg tehát európai védjegyjogi szemlélettel közelítve a fenti jogesetben nem lehet nem észrevenni az Apple jó hírű védjegy reputációjának tisztességtelen kihasználására irányuló, a kínai Xintong cég iPhone védjegyének bejelentése mögött húzódó nyilvánvaló rosszhiszemű szándékot, addig mindennek a védjegyjogi megítélése Kínában épp ellenkező az említett protekcionista szemlélet miatt.