Jó hét lesz ez a mostani, bár még fogalmam sincs, hogy miért. De valami biztosan készülődik.

Mondom az előzményt: most harminc éve mutatták be az első Macintosh-t. Hogy pontosak legyünk, 1984. január 22-én vetítették le a Super Bowl egyik szünetében az azóta már legendássá vált reklámot (mennyire elkoptatott fordulat ez a legendássá vált, pedig tényleg):

A kapaszkodók: most szombaton egy szuper rendezvényen emlékeznek meg az évfordulóról a cupertinói Flint Centerben. Ott lesz majdnem mindenki az eredeti Mac csapatból, például Bill Atkinson, Randy Wigginton, Andy Hertzfeld, Bruce Horn, George Crow. és Caroline Rose. Csupa olyan név, akikről rengeteget olvashattunk a Steve Jobs-könyvben, és akiknek hatalmas szerepük volt abban, hogy a Mac olyan lett, amilyen. Egy másik blokkban meg Larry Tesler, Marc LeBrun és Bill Fernandez lép fel, ők is jelentős befolyással voltak az Apple életére, ahogy az a Daniel Kottke is, aki a vállalat egyik első alkalmazottja volt, és akivel Jobs olyan csúnyán kiszúrt, amikor a részvényeket osztották (konkrétan egyet sem adott neki, Steve Wozniak a sajátjából adott át neki néhányat emberségből). Ja, és lesz egy meglepetésvendég is.

Ha a közelben lennék, biztosan nem sajnálnám azt a 110-140 dollárt a jegyekért, még akkor sem, ha ilyen ronda a rendezvény plakátja:

Na de ne álljunk meg itt. A napokban twitelte ugyanis ki Lee Clow a következőt:

Hogy ki a fene az a Clow? A világ egyik legismertebb reklámszakembere, akit évtizedes kapcsolat fűzött Steve Jobshoz, nagyjából ő volt az egyetlen ebből az iparágból, akiben megbízott az Apple vezetője, és akitől elfogadott tanácsokat is. Clow állt az 1984-es hirdetés és a Think Different-szlogen mögött is, és ha ő azt állítja, hogy valami izgalmasra számíthatunk az idei Super Bowl szünetében, akkor biztosan lehetünk abban, hogy ütős reklámmal készül az Apple.

Még egy érdekesség, bár ennek valószínűleg nem lesz jelentősége a következő napokban: egyszer már adtak ki egy évfordulós gépet, ez volt a Twentieth Anniversary Macintosh, amit 1997-ben dobtak piacra, akkor ünnepelte a vállalat a huszadik szülinapját.

A limitált szériás all-in-one PowerMac 7500 dollárba került, ami inflációval felszorozva most kábé 11 ezret jelent. Ezt az árat ma nagyon nehéz elérni az Apple Store-jában kattintgatva, de ha megfeszülünk, azért sikerül: a csodálatos új Mac Pro 12 magos processzorral, 64 gigabájt memóriával, 1 terabájtos ssd-vel és két AMD FirePro D700-zal már 9500-ba kerül, ha ehhez hozzáadjuk a 27-es Apple Cinema Display-t, 10500-nál járunk. Mondjuk ennél többet érdemel a gép, és a Sharp 32-es 4K-s kijelzőjével már el is érkezünk a 13 ezres tartományig, szóval a feladat: teljesítve.

Az eredeti évfordulós Mac egyébként zseniális gépnek számított a maga korában, ez volt az egyik első modell a piacon, amit LCD kijelzővel szereltek (12,1 colos, 800x600-as panelről beszélünk), Ati 3D Rage II grafikus gyorsító volt benne, járt hozzá mélynyomó, és bár a hardvere nem volt egyedülálló a maga korában, az egész cucc olyan borítást kapott, hogy sokan szerettek volna belőle a premier után.

Összesen 12 ezer darabot gyártottak, ebből 399-et megtartott magának az Apple, a többit meg az Egyesült Államokban, Japánban, Franciaországban, Németországban és a briteknél értékesítették. Jobs és Wozniak is kapott egyet-egyet.

A gép bármennyire is kívánatos volt, elég nagyot bukott. Eredetileg 9 ezer dollárért akarták árulni, de még a premier előtt leárazták 7500 dollárra, mert látszott, hogy ennyiért a kutyának sem kell majd. Aztán nem sokkal később 3500 dollárra vitték le az árát, majd végül csak megalázóan alacsony összegért, 1995 dollárért tudták eladni az utolsó gépeket. A piac egyébként azért érezte túlárazottnak a Macet, mert tényleg az volt: a hasonló hardverelemekből összeállított Power Macintosh 6500 akkoriban 3 ezer dollárba került.

A fejlesztések viszont nem tűntek el nyomtalanul, bizonyos elemeket felhasználtak a G4 Cube és a Mac mini kialakításánál is, ahogy a nagy hangszórógyártókkal (Bose, majd Harman Kardon) közösen kialakított technológiát is gyakran alkalmazták a későbbiekben.

Szóval kábé ez lesz a héten.

Ja, és ma 6 éves az Appleblog.