Zárjuk az évet a két hete kedden kezdődő sztori befejezésével: akkor írtunk először az Apple árazási fiaskójáról. Azóta már kiderült, hogy tényleg véletlenül adták el 7 ezer forintért a 33 ezres nyomtatót, és az is, hogy legalább egy hónapja már hibás áron volt fent a HP a webshopban, sőt, még az is, hogy volt, aki figyelmeztette erre az Apple-t, de csak akkor változtattak az áron, amikor az Appleblogról megindult a vásárlók óriásserege.

Lényeg, hogy két hete hétfőn délután kettő körül megrendeltem a nyomtatót, és bár azt ígérték, hogy csak valamikor január közepén szállítják ki, két nappal később már meg is érkezett.

Egyébként a mai napig őszinte csodálattal tölt el az olyan cégek működése, mint amilyen a UPS. Szinte percről-percre követni a csomagom mozgását még mindig rocket science-nek tűnik:

Screen Shot 2013-12-18 at 13.20.05.png

Szóval megérkezett a gép, és olyan, amilyennek képzeltem. Könnyen kezelhető, tisztességesen dolgozó, nagy egymásra találások nélküli tisztességes gépezet.

A legjobb a konfigurálás volt. A nyomtatóé pofonegyszerű: bepattintottam a patronokat, bedugtam a gépet a konnektorba, bekapcsoltam, az lcd-kijelzőn bepötyögtem a wifikódot, és már működött is a rendszer.

Macen ezek után annyi volt a dolgom, hogy bármilyen alkalmazáson belül a Print gombra nyomva kiválasszam a legördülő listából a már ott is szereplő nyomtatót.

Screen Shot 2013-12-19 at 09.33.21.png

ENNYI.

iPhone-on pont ilyen egyszerű volt, dokumentum kiválasztása, nyomtatás gomb, Bum!

És akkor nézzük a háztartásban található egyetlen Windows-eszközt, amit természetesen ahol lehet, fúrok, és amin a legfejlettebb Microsoft operációs rendszer, a 8-as fut. Dokumentum kiválasztása, nyomtatás: semmi.

Rendszerszintű nyomtató telepítése, nyomtató automatikus keresése, folyamatosan töltődő zöld csíkok perceken át figyelése: semmi.

Eszközkezelőben turkálás, újabb zöld csíkok figyelése, majd: semmi.

Ezután jött a középkor, a mocsok, a térdig szarban gázolás: elővettem a telepítőcédét, kérdésekre válaszoltam, kattintgattam, végignéztem, ahogy hatszor lefut a szemem előtt a zöld csík, mert a telepítés hat elemből állt, majd a telepítés vége után még állítgattam ezt-azt a rendszeren belül, aztán kábé tíz perccel és negyven kattintással az első próbálkozás után volt egy nyomtatóm.

Uraim, ez nem operációs rendszer, ez egy szomorú kozmikus katasztrófa.

Lényeg, hogy azóta minden eszközről remekül működik a nyomtató, volt hozzá öt fotópapír és a fényképek printelését is ki tudtuk próbálni, nyilván nem laborminőség, de a Rossmann-szintet hozza, szóval elégedett vagyok vele.

Hétezerért meg nem is elégedett, hanem már-már önfeledten boldog!