Zárjuk az évet a két hete kedden kezdődő sztori befejezésével: akkor írtunk először az Apple árazási fiaskójáról. Azóta már kiderült, hogy tényleg véletlenül adták el 7 ezer forintért a 33 ezres nyomtatót, és az is, hogy legalább egy hónapja már hibás áron volt fent a HP a webshopban, sőt, még az is, hogy volt, aki figyelmeztette erre az Apple-t, de csak akkor változtattak az áron, amikor az Appleblogról megindult a vásárlók óriásserege.
Lényeg, hogy két hete hétfőn délután kettő körül megrendeltem a nyomtatót, és bár azt ígérték, hogy csak valamikor január közepén szállítják ki, két nappal később már meg is érkezett.
Egyébként a mai napig őszinte csodálattal tölt el az olyan cégek működése, mint amilyen a UPS. Szinte percről-percre követni a csomagom mozgását még mindig rocket science-nek tűnik:
Szóval megérkezett a gép, és olyan, amilyennek képzeltem. Könnyen kezelhető, tisztességesen dolgozó, nagy egymásra találások nélküli tisztességes gépezet.
A legjobb a konfigurálás volt. A nyomtatóé pofonegyszerű: bepattintottam a patronokat, bedugtam a gépet a konnektorba, bekapcsoltam, az lcd-kijelzőn bepötyögtem a wifikódot, és már működött is a rendszer.
Macen ezek után annyi volt a dolgom, hogy bármilyen alkalmazáson belül a Print gombra nyomva kiválasszam a legördülő listából a már ott is szereplő nyomtatót.
ENNYI.
iPhone-on pont ilyen egyszerű volt, dokumentum kiválasztása, nyomtatás gomb, Bum!
És akkor nézzük a háztartásban található egyetlen Windows-eszközt, amit természetesen ahol lehet, fúrok, és amin a legfejlettebb Microsoft operációs rendszer, a 8-as fut. Dokumentum kiválasztása, nyomtatás: semmi.
Rendszerszintű nyomtató telepítése, nyomtató automatikus keresése, folyamatosan töltődő zöld csíkok perceken át figyelése: semmi.
Eszközkezelőben turkálás, újabb zöld csíkok figyelése, majd: semmi.
Ezután jött a középkor, a mocsok, a térdig szarban gázolás: elővettem a telepítőcédét, kérdésekre válaszoltam, kattintgattam, végignéztem, ahogy hatszor lefut a szemem előtt a zöld csík, mert a telepítés hat elemből állt, majd a telepítés vége után még állítgattam ezt-azt a rendszeren belül, aztán kábé tíz perccel és negyven kattintással az első próbálkozás után volt egy nyomtatóm.
Uraim, ez nem operációs rendszer, ez egy szomorú kozmikus katasztrófa.
Lényeg, hogy azóta minden eszközről remekül működik a nyomtató, volt hozzá öt fotópapír és a fényképek printelését is ki tudtuk próbálni, nyilván nem laborminőség, de a Rossmann-szintet hozza, szóval elégedett vagyok vele.
Hétezerért meg nem is elégedett, hanem már-már önfeledten boldog!
Közeledik az Apple részvényeseinek 2014-es találkozója, ennek örömére a cég kitett az oldalára egy Preliminary Proxy Statement nevű nyilatkozatot. Ez tartalmazza a vállalat éves jelentését és a megszavazásra kerülő témákat - az Apple ajánlásával, a megfontolt voksolás érdekében.
A sok unalmas részlet között a vezetői fizetések jelentik az egyetlen színes foltot, és a bejglitől elnehezült agyunk is mindössze ennek feldolgozására képes. Íme:
Tim Cook 4,3 millió dollár (930 millió forintot) keresett összesen ebben az évben, a többiek juttatása 2,6 millió dollár (560 millió forint) körül alakult. Cook korábbi 376 millió dolláros részvényopció-csomagja egyébként 2016-ban és 2021-ben lesz átváltható zöldhasúra.
2014. február 28-án tehát megszavazzák a következő évi juttatásokat, ha a vezérigazgató előző évi kompenzációjával számolunk, akkor 3 százalék lesz a fizetésemelés, az összes juttatással együtt pedig összesen 1-2 százalékra lehet számítani. Alig valamire: Cook jövőre így 77 ezer dollárral, 17 millió forinttal keresne többet csupán.
Na, idén utoljára még csak sikerült mások zsebében turkálni, üdvözült mosollyal zárhatjuk a napot.
Végh Júliában nemcsak az a fantasztikus, hogy tök fiatal festőként is remek képeket készít, hanem hogy a munkája sok esetben rímel a miénkre. A másik oldalunkon, az Egy nap a városban blogon már lehoztuk egy sorozatát a budapestes korszakából, erre most váratlanul kiderült, hogy volt egy Apple-korszaka is. Meglepően erőteljes képekkel.
Ha megnézted a herés fickót és a félmeztelen csajt felzabáló iMacet, meg a többi képet, elég könnyen kikövetkeztetheted az üzenetet, de Júlia tök jó fej, mert el is mondja, mire gondolt festés közben, ha szépen kéred rá:
Tavaly készítettem egy sorozatot, ami társadalmi problémákat feszegetett. Arról szólt, hogy az Apple hogyan kebelezi be az embert. De nem is a márka a lényeg, hanem az, ahogy az ember beleveszik egy virtuális világba. Zavart, hogy ha emberek folyton belemélyednek a telefonjaikba, amik burokként veszik körül őket, elszigetelve, elzárva őket a világtól. Így került az ember fejére a doboz, és ezért lett az ember meztelen, aki itt személytelenül, testként jelenik meg.
Persze ez igaz volt rám is: amikor a képet készítettem, sok időt töltöttem a számítógépem előtt, úgy éreztem, hogy beleveszek, elnyeli az időmet, és bekebelez.
Igen ez a jó szó: bekebelezett.
Szóval jöjjenek a szuper kebelezős képek, örüljünk közösen, hogy hasznosan töltöttük ezt a néhány percet és az ünnepek alatt próbáljátok minél kevesebbet nyomkodni a számítógépeteket, meg a mobilotokat.
Az Apple idén is készült ajándékokkal karácsonyra.
A 12 Days of Gifts nevű app ingyenesen letölthető, és a nevéhez hűen egy tucat ajándékot tartalmaz, minden nap egyet. December 26 és január 6 között osztogatnak cuccokat, hol zenét tölthetünk le az iTunes Store-ból, hol egy könyvet az iBookstore-ból, meg persze játékokat az App Store-ból.
Ingyenesen!
Tegnap akartam eredetileg kirakni ezt a posztot, de láttam, hogy az első ajándék egy Justin Timberlake örökzöld volt, így aztán úgy voltam vele, várok még egy napot.
Ma már izgalmasabb az ajándék, a Tiny Thief 2,69 euró helyett kerül semmibe. Ez egy ultracuki mini Assassins Creed játék, tortát kell enni meg minden. Ez utóbbi feladat így karácsony után erős ellenállásba ütközik a frontális lebenyben vagy hol, de azért nyomom még öt percig.
Pihenjetek, egyetek NAGYON SOKAT, aztán pihenjetek, és csak elvétve gépezzetek. A két ünnep közt őrületesen izgalmas konzervanyagokkal térünk vissza, szilveszter után meg belekezdünk az Appleblog eddigi legjobb évébe. A hatodikba.
A blogon található valamennyi írás, valamint a fényképek egy része a szerző saját tulajdonát képezik, amelyek másolása, terjesztése kizárólag előzetes engedéllyel lehetséges.
Ha megnézted a herés fickót és a félmeztelen csajt felzabáló iMacet, meg a többi képet, elég könnyen kikövetkeztetheted az üzenetet, de Júlia tök jó fej, mert el is mondja, mire gondolt festés közben, ha szépen kéred rá:
