A New York Times készített egy hosszabb interjút Ken Segallal, aki annak idején az Apple Think Different kampányáért volt felelős. Érdemes elolvasni az egész írást, én csak néhány fontosabb részletet emelnék ki belőle.
Például azt, hogy miként kapta meg az "i"-betűt az Apple-brand. A történet az iMackel indult, az első fontosabb projekttel azután, hogy a kilencvenes évek második felében Steve Jobs visszatért az Apple-höz. Az alapító erőteljes, de szerethető nevet akart a divatos számítógépének, így kiadta Segall csapatának a feladatot. Egyetlen kikötés volt: a Macnek szerepelnie kell a gép nevében.
Segallék némi gondolkozás után számos verzióval álltak elő. Volt köztük MacRocket, Macster és a MacMan is. Jobsnak ez utóbbi tetszett a leginkább, ráadásul emlékeztette a Walkmanre is, márpedig Jobs kimondottan nagyra tartotta akkoriban a Sony-t. Segall ezzel együtt megpróbálta lebeszélni a MacManről. Azzal érvelt, hogy ha már amúgy is úgy néz ki a gép, mint egy játékszer, legalább a neve legyen komoly, márpedig a MacMan inkább a PacMant juttatja a többség eszébe. Ennek ellenére Jobs kitartott elhatározása mellett.
Segall tudta, hogy csak egy kiút van: ha tovább gondolkozik és kitalál egy még jobb nevet. És akkor egyszer csak beugrott neki az iMac, amiben az i az internetre, a képzeletre (imagination) és az egyéniségre (individual) utal. Ráadásul úgy gondolta, hogy az "i" remekül használható lesz más termékekhez is.
Jobs azonban utálta, ahogy az összes többi ajánlatot is. "Utálom, utálom, utálom" - kiabálta.
Segall kitartott az iMac mellett, és néhány nappal később már Jobs is békülékenyebb volt. "Ezen a héten nem utálom, de még mindig nem szeretem, szóval kaptok két napot egy jobb névre".
Másnap aztán Jobs elkészítette az első szitanyomatot az új gépéhez, és ezen már az iMac név szerepelt: ezt mutatta meg az Apple legbelsőbb körének. Segallt közel húsz éves távlatból is szórakoztatja, hogy Jobs sosem hívta fel azzal, hogy elfogadta a nevet, küzdött ellene, aztán szó nélkül gyártásba küldte az iMacet.
Segall elmesélte azt is, miként kapta meg a NeXT nevet Steve Jobs cége, miután a nyolcvanas években kirúgták az Apple-től. Közös barátjukat, Tom Suitert hívta fel Jobs azzal, hogy van egy névötlete, ami nem rossz, de biztos ki lehet jobbat is találni. Az ötlete ez volt: Two.
Tom elkezdett gondolkozni, aztán egyszer csak belefutott egy Bill Gates-beszédbe, amiben gyakran hangzott el a "next"-szót, amikor a vezér a Microsoft új technológiáit ismertette. Tom rájött, hogy a next a jövőre vonatkozik, szóval menő dolog. Másnap felhívta Jobsot és elmondta ötletét, aki azt el is fogadta, ezért lett úgy NeXT az új cégének a neve, hogy sem ő, sem Gates nem tudta, honnan származott az ötlet.
Magyarósi Csaba
2012.07.06. 14:47
Címkék: smarteast
A legújabb adásban Ancsa szétveri egy párnával a környezetét.
weboldalunk | videóink | írj nekünk!
A videót Polcz Péter készítette
Magyarósi Csaba
2012.07.06. 12:18
Címkék: apple szemüveg iglass
Azért az szép pillanat volt, amikor Sergey Brin bemutatta a Project Glass névre hallgató szuperszemüveget, hogy az egyenesen az agyába vetítse az információt. Amiről nem tudtuk, és amiről most a Gizmodo hozott le egy anyagot, az az Apple szabadalma, ami szintén egy számítógépes szemüvegről szól.
Az Apple még csak terveken létező készüléke ugyanis nem a felhasználó szemébe vetíti a kis projektor segítségéve az információt, hanem a szemüveg lencséjére, így a háttér és a vetített kép jobban egybemosódik, HUD-szerűbbé válhat az élmény. Ráadásul az iGlass mindkét szem elé vetítené a képet, ami nemcsak a látványt tenné megfoghatóbbá, de komfortosabb használatot is jelentene (kevésbé hullámozna a kép mozgás közben).
Persze a Google terméke már egy megfogható készülék, az Apple szemüvege meg még csak tervrajzok szintjén létezik, de a Gizmodo egyikben sem bízik különösebben, mert azok szerinte a bluetooth-os headsetek sorsára jutnak: a felhasználók akkor sem szeretnek felesleges kiegészítőket magukra aggatni, ha azok praktikusak, mert idejük sokkal nagyobb részében nem használják őket, mint amennyiben használják.
