almalé és kungfu Rólunk

SmartEast Híradó 6.

Az eheti adásból kiderül, hogy hogyan változik a RIM alkalmazás-piacterének politikája, szóba kerülnek az új Windows Phone készülékek, valamint az új, várhatóan ősszel érkező iPhone is.



Közeledik az OS X 10.7.4

Az Apple elérhetővé tette az OS X Lion 10.7.4-es operációs rendszernek a 11E46-as buildjét. A frissítés nemsokára mindenkinek elérhetővé válik, és abban főleg olyan problémákra koncentrálnak, amik az App Store-t, a Mailt, a QuickTime-ot, a Screen Sharinget és a Time Machine-t érintik.

Az igazi nagy durranás azonban most már nem valamelyik frissítés, hanem a nyáron érkező teljesen új operációs rendszer, a Mountain Lion lesz, számtalan újítással.

Addig viszont az update-ekkel kell életben tartanunk magunkat.

Én már csak azt a frissítést várom, ami felpörgeti az iPhotót, mert a Lion és a Photo Stream óta percekig csak strandlabdákat látok indulás után, és ami rendbe teszi az iTunes-iOS-szinkronizációt, ami nálam olyan gyötredelmes folyamat, hogy legszívesebben élve elásnám a programot a föld alá.

Nálatok mi a helyzet?



Hó végén jön az új Intel processzor

Már nagyon sokan várják az Ivy Bridge-csipeket. Ezeken múlik, hogy lesz-e valódi változás a Mac-univerzumban. Amíg nincsenek itt az új processzorok, addig nincs nagyon mit fejleszteni a gépparkon, a debütálás után viszont rengeteg újítást lehet bevezetni.

Például Retina Display-t az iMacnek vagy a MacBookoknak, hiszen az Ivy Bridge beépített grafikus gyorsítója támogatja már a 4K-felbontást is. És maga az új hardver ténye elég ahhoz, hogy frissíteni lehessen a hosszú ideje változatlan Mac Prókat.

Éppen ezért fontos, hogy már van félhivatalos céldátum: a Cnet megbízhatónak tűnő forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az Intel április 29 helyett már április 23-án piacra dobja az új termékcsaládot, szóval bőven tarthatónak tűnik a korábban jósolt április végi Mac-frissítés.

Sajnos ez nem vonatkozik az összes kategóriára: a MacBook Airekbe való, nagyon alacsony fogyasztású Ivy Bridge-ek és a kétmagos mobilverziók csak nyáron futnak be, szóval akinek a szupervékony laptop kell, vagy a legkisebb Pro, méghozzá sürgősen, napokon belül, az még dönthet a vásárlás mellett.

A többiek viszont inkább bekkeljék már ki ezt a két hetet.



Az Apple TV sötét titka

Amikor bemutatták a legújabb készüléket, nem sokat beszéltünk a processzoráról, mert mindenki az iPaddel meg a Retina Display-jel volt elfoglalva. Az Apple megmondta, hogy egymagos A5-ös, és ha ő megmondja, akkor az meg van mondva.

A Chipworks viszont inkább fogta a csipet és jól átvilágította azt, hogy kiderítse, mi van a felszín alatt.

Hát az biztos, hogy nem egy mag: rövid tanulmányozás után egyértelművé vált, hogy az A5-ös csip valójában kétmagos, amiből az egyiket letiltották, így a processzor egymagosként üzemel. Maga a hardver viszont ennél jóval többre képes.

Ez már csak annál is inkább érdekes, mert a látszólag egymagos A5-ös most debütált: az eddig használt kétmagos csip, ami az iPhone 4S-ben és iPad 2-ben üzemelt, 45 nanométeres gyártástechnológiával készült, ez viszont már 32-essel, aminek hála a processzor területe jelentősen csökkent a gyártási költséggel és a fogyasztással együtt, míg az elérhető teljesítmény nőtt.

Na de: minek hoz létre egy új processzort az Apple, ha aztán kinyírja annak az egyik felét? Miért nem eleve csak a felét gyártatta le? Két megoldás is van: elképzelhető, hogy nem akart bíbelődni az újratervezéssel, a költségek csökkentése érdekében átálltak a 32 nanométerre, kinyírták a felesleges magot, aztán indult a gyártás.

De az is lehetséges, hogy vannak más tervek is ezzel az A5-össel, például mindkét magot aktiválva belekerülhetne az egy olcsóbb iPhone 4S-be, vagy egy teljesen új, akár kisebb mobilba.



Ezúttal a könyvek miatt vették elő az Apple-t

Úgy tűnik, egyre többen ugranak rá az Apple-re, először az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma fenyegette, fenyegeti antitröszt perrel a cupertinóiakat az és nagy kiadókat az ebookok kereskedelmével kapcsolatban. Egy nappal később pedig az ausztrál fogyasztóvédelem is figyelmeztette a kereskedőket az árak meghatározásával összefüggésben.

Gyorsan vegyük végig, miről szól a történet. Kezdetben az Amazon uralta a könyvpiacot. Az Amazon árképzése hasonló, mint az Apple-é az iTunes zeneboltjában: olcsón, fix áron adni egy-egy tételt. Ez a gyakorlatban 9,99 dollárt jelentett, sok esetben önköltség alatt, és ez a kiadókat bosszantotta. Így ugyanis nem lehetett eladni a keménykötéses könyveket 28 dollárért.

Aztán jött az Apple, aki azt mondta: nálunk a kiadók határozhatják meg az árakat, mi ebből levesszük a 30 százalékot, és kész. Ez a zenebolthoz képest ellentétes álláspont volt, Jobs ezt elismerte, viszont azt is tudta, hogy ez a lépés felforgatja a piacot. Hiába kerültek ugyanis így többe, sokszor kétszer annyiba a könyvek az iBookstore-ban az Amazonhoz képest, a kiadók elkezdték visszatartani a könyveiket az Amazontól, amíg ők is meg nem adták ugyanazokat a feltételeket, mint az Apple.

Nem ismerem a bírósági beadványt, de a történet nyilván erről szól. Arról, hogy ez a fajta ármeghatározás, amivel végül a fogyasztók járnak rosszul, olyan tevékenység-e, ami a trösztellenes törvényekbe ütközik. Az Apple pedig nyilván azzal védekezik, hogy a kiadók számára a korábbi állapot nem volt fenntartható, az Amazon volt az, aki monopol helyzetet kezdett kialakítani. Korábban már elhangzott, hogy a kiadók már az Apple színre lépése előtt elkezdtek visszatartani könyveket az Amazontól, kezdett kiborulni a bili. Az Apple pedig ezt a hullámot lovagolta meg.

A hírek szerint azóta az amerikai hatóság három nagy kiadóval már peren kívül megegyezett, de az Apple, a MacMillan és a Penguin tartja magát. A MacMillan vezetője elmondta a véleményét, szerinte egy ilyen megegyezés csak az Amazon korábbi monopol helyzetét állítaná vissza. "Nehéz megegyezni peren kívül, ha tudod, nem tettél semmi rosszat" - tette hozzá.




süti beállítások módosítása