Nem lesz hosszú poszt. Elég röviden el lehet mondani.

Az új funkciók: feleslegesek. A többségüket, például a Launchpadet szerintem sosem fogjuk használni, a fordított scrollt eddig minden ismerősöm kikapcsolta, a Mission Control kevésbé átlátható, mint az Exposé és társai, a teljesképernyős nézet meg 2011-ben egy vicc.

Az ujjakkal előre-hátra-lapozás a böngészőben már szerethetőbb, az Airdrop szintén bejön, főleg, ha lesz elég lionos gép a közelemben, így ki tudom végre használni. Az Auto Save és a Resume hiszem, hogy jobbá teszi a világot, ahogy a Versions is, de nem ez a lényeg.

Ide figyeljetek: a lényeg a sebesség.

Van most nálam tesztre egy csúcsgép, egy 2,2 gigahertzes, négymagos Core i7-es processzorral szerelt MacBook Pro, ennek a teljesítménye háromszor nagyobb lehet, mint az én, 2,53 gigahertzes Core 2-essel szerelt Prómé. A Lion előtt érkezett, tehát még Snow Leo van rajta. Szűz rendszer, tele minden update-tel.

És egy elcseszett, nehézkes, lassú uszály az én Lionnal megturbózott kicsikémhez képest. Nincs egy dimenzióban a két gép, pedig a frissítés előtt még szerettem odaülni hozzá, de amióta a 10.7-es van a laptopomon, csak akkor használom a böszme Prót, ha valamilyen hardverigényes feladatba fogok.

Szóval nekem bejött az új operációs rendszer. Ugyanolyan használhatónak tűnik most, mint amilyen a Tiger volt annak idején, és amilyen a Leopard sosem tudott lenni. Szerintem a Snow Leo is rosszabbul indított, bár visszakeresve az akkori írásaimat, az első verziója annak is egész szerethető volt. Aztán pár update alatt elcsesződött.

De ez most nagyon bejövős, reméljük, az update-ek sem rontanak majd a helyzeten.

Nálatok mizu?