almalé és kungfu Rólunk

Fake! Kamu! Apple! XI. rész

Kezdődik a nyári árfesztivál a Tescóban, jöhetnek az akciós iPod-hamisítványok. A mostani képet Machinak köszönhetjük, aki sas szemmel figyeli a másodlagos minőségű mp3-lejátszókat. A mostani modell társaihoz hasonlóan némi lemaradástól szenved, úgy látszik, hogy a másolatok mindig egyévnyi mínuszban vannak, a nano ugyanis már lassan egy éve hosszúkás megint, a Control line viszont még mindig a harmadik generációt koppintja.

Érdemes észrevenni, hogy a 4 gigabájtos modell igazi árzuhanáson esett át, míg a 2 gigabájtost csak félszívvel árazták le, nem is hoz annyira lázba, igaz, a másik sem..



Arcról felismerhet az iPhone-unk

Néhány napja érdekes szabadalmakat hozott nyilvánosságra az illetékes amerikai hivatal. Több olyan Apple-dokumentumot védtek le, amik az iPhone új trükkjeiről szólnak: arcfelismerés, tárgyfelismerés, üzenetszűrés és speciális hangrögzítés. Egyáltalán nem biztos, hogy találkozunk velük, de már elég régen volt poszt szabadalmakról, ez meg érdekesnek ígérkezik.

Mert milyen vicces dolog például, ha a lefényképezett tárgyat felismeri az iPhone, és azonnal hozzá kapcsolódó linkekkel szolgál. A szabadalomban leírják, ahogy a múzeumban lefotózunk egy szobrot vagy festményt, a készüléken pedig megjelenik az alkotó élete, a művészeti korszak jellemzői, kortárs művészek élete meg ilyenek. Elképzelem az embereket, ahogy az utcán lefotózzák a kutyákat, a zöldségesnél a banánt, a busz kerekét, és elbűvölten kiáltanak, "ezt is tudja".

A második recept első sora úgy hangzik, végy egy előlapi kamerát, ami ugyan egy iMac vagy MacBook esetében nem teljesíthetetlen kérés, de az iPhone egyelőre nem tudna arcfelismerés alapján kikapcsolni, vagy hozzáférést megadni a felhasználóknak. A szabadalom szerint a készülék nemcsak érzékelné, hogy ott vagyunk-e, de fel is ismerné a gazdáját. Akár a kijelző mögött is lehet a kamera, hiszen csak bizonyos időközönként kellene csekkolni, a tulajdonos ott van-e még, esetleg valaki más próbálkozik a telefon buherálásával. Ez esetben - ezt csak én teszem hozzá - akár le is fényképezheti az illetőt, és e-mailben elküldheti azt egy megadott címre.

Egy harmadik szabadalom szerint az üzeneteket tartalom alapján szűrhetné az aggódó anyuka, ha Lacika Pistikének el akar juttatni egy levelet, tanuljon meg distingválni, ahogy egy volt tanárom mondaná. Egy másik szabadalom az olvasatlan üzenetekre figyelmeztetne a levél elküldése előtt, ha a feladó és a címzett megegyezik, egy másik pedig azzal foglalkozik, hogy hangfájlokhoz saját hangunkat is hozzáadhatunk, így egyfajta hangjegyzetet készíthetünk. Vagy a kedvenc számunkra ráénekelhetünk, így aztán sosem lehet megunni a régi slágereket sem.



Túl sok fogy a fehér iPhone 3GS-ből?

A blogra érkezett korábban egy komment, amiben a fehér iPhone 3GS-ről állította valaki, hogy nem veszik - talán az elszíneződéses buli miatt. Utánanéztem, a Gizmodo szerint viszont a napokban nagyon megcsappant a 16 gigabájtos iPhone-készlet az Egyesült Államokban. Azóta valamelyest javult a helyzet, ennek egyébként magunk is utánanézhetünk, Jofkov hívta fel a figyelmemet az új készletnyilvántartó rendszerre.

Vagy az Apple készített kevesebb fehéret, vagy az emberek veszik jobban. A sok fekete iPhone-tulajdonos esetleg szeretne úgy upgrade-elni, hogy változtatnak a telefon külső megjelenésén, ami valahol egy érthető igény. Nemrég láttam Handrás fehér iPhone-ját egy elegáns fehér-arany Vaja tokban, és először éreztem elegánsnak az Apple telefonját.

Bármit lehet választani, feltéve, ha az fekete, gondolhatjuk Henry Ford példás marketingbeszéde után. Az első Ford modellek óta legalább addig eljutottunk, hogy feketén kívül fehéret is lehet kapni. Még az is lehet, hogy pontosan emiatt vásárolnak többen fehéret: az eleve színváltós.



Utazó iPhone: Tunéziai homokszerelem

Hát igen, július közepe van, a munka már túl sok, a szabadság egyre közelebb. Én legalábbis az a fajta vagyok, aki a nyár utolsó heteire halogatja a nyaralást, mert azt hiszi, a sok szarral a háta mögött majd édesebb lesz a pihenés, és mire hazaér, az ősz kellemes hűvöse várja.

Persze mindig csalódok. Az ember már félig állatként dolgozik a gatyarohasztó melegben, a nagy nap hajnalán már üveges szemmel veszi át a repülőjegyét, és nem köszöni meg a szobaszervizt.

Utazó iPhone-unk is elindult nyaralni, nem mintha nem bulizta volna az elmúlt fél évet (hogy rohadna meg), Chrys zsebében most eljutott a festői Tunéziába. Mivel az ország felét homok borítja, kicsit aggódott az áramkörei épsége miatt, még egy tokot is magára húzott, de aztán szerencsére találkozott egy helyi csajjal, aki megnyugtatta, hogy akár bele is hempereghetnek. Így is tettek, nem mondom el, mi történt a továbbiakban (a mocskos fantáziátokra bízom).

Köszönjük Chrysnek és Sebinek a fotót.



Az Apple visszahív pár iPod nanót, mielőtt elégetnék a tulajdonosaikat

Úgy látszik, ez egy ilyen nap: előbb a MacBook Pro merevlemezéről derült ki, hogy hajlamos a meghibásodásra, most meg az első generációs iPod nanókat rendelte vissza Dél-Koreában az Apple az akkumulátorproblémák miatt. A helyi kormány gyakorolt nyomást a vállalatra, mert gyakran megesett, hogy a lejátszók telepe túlmelegedett, sőt, a lítium-ion-telepek időnként lángra is kaptak, bár szerencsére egyetlen elevenen elégett iPod-tulajdonosról sem számoltak be a lapok. Akárhogy is, jobb az ilyet megelőzni, mert egy elszenesedett ember markában egy fehér lejátszóval akkor sem jó reklám, ha feketére sülve pont úgy nézne ki, mint egy iPod-hirdetés:

Az Apple tehát visszarendelt, aki retteg a lejátszójától, annak segítenek.

Feltéve, hogy dél-koreai az illető.

Mi megsülhetünk.




süti beállítások módosítása