Újra és újra előkerül, hogy a Mac drágább, mint a pc (ahogy az is, hogy a Mac nem pc, de az ezzel kapcsolatos hozzászólásokat mostantól keményen moderálni fogjuk, mert értelmetlen vitákat nem folytatunk), miközben tudjuk, hogy a hasonló alkatrészekből összerakott márkás gépek nem is kerülnek lényegesen kevesebbe. Az eltérés alig észrevehető.

Most jöttek ki az új iMacek, ennek örömére megnéztem, hogy mennyire éri meg az árát a konkurencia hasonló egybeépített rendszereihez képest.

Íme a leleplezés: az iMac egyáltalán nem drága, sőt, nagyjából a középkategóriában foglal helyet teljesítményét és árát figyelembe véve. Készítettem egy táblázatot, abból kiderül, mit tud a mezőny:

Ahogy azt láthatjátok, 1100 és 1400 dollár között mozognak az árak nagyjából a beépített hardverek képességeitől függően, és az iMac minden szempontból a középmezőnybe tartozik. Processzora a legerősebbek között van, a Dellé három százalékkal gyorsabb, a Gateway négymagosan meg alkalmazástól függően képes valamivel több vagy éppen kevesebb teljesítményt felmutatni. A kijelző mérete is a kategória átlagába tartozik, csak a legdrágább Gateway ad hét százalékkal többet.

A legnagyobb különbség a kijelző érintésérzékenységében van, nekem ez a funkció nem különösebben hiányzik, de aki mindenképpen össze akarja tapogatni az lcd-t, az bizony három konfigurációval is jobban jár, például a HP-vel.

Grafikus magban valamint memóriában ugyan kevéssel többet nyújt a Lenovo és a Gateway, előbbi ráadásul bluray-meghajtót, míg utóbbi több memóriát ad, ezek a konfigurációk azonban drágábban is valamivel, és a Lenovo például viccesen gyenge Core 2-essel vesz részt a versenyzésben.

Nyolc kategóriában versenyeztettem meg az iMacet, és jól látható, hogy nagyjából együtt van a mezőny. Vannak ugyan kisebb eltérések, de alapvetően néhány kirívó alkatrésztől (bluray-meghajtó, 23 colos kijelző) eltekintve mindegyik gépben ugyanazt kapjuk, körülbelül hasonló áron.

Az iMac tehát nem drága, pont annyiba kerül, mint a konkurencia hasonló tudású gépei.