Mivel 25 éves, meg mégiscsak az első, ma már érinthetetlennek tűnik, pedig annak idején a Mac is csak egy szimpla számítógép volt. Ennek megfelelően le is tesztelték az újságírók, voltak érvek pro és kontra, amik 2008-ból visszanézve olyannak tűnnek, mintha a Biblia tájleírásait kritizálná valaki, ennek ellenére ritka érdekes csemegék. Főleg a San Francisco Examiner cikke, amiben a szerző nem érti, hogy mégis ki a fenének kellene az egérnek nevezett alkatrész.

 

 

A Macintoshnak hála egy lépéssel közelebb kerülünk ahhoz, hogy a számítógép ideális készülék legyen

 

 

Jelenlegi formájában a Macintosh beváltja az ígéretét: a szoftvert könnyű használni, miközben a gép nem lassul le tőle. Éppen ezért ideje, hogy számba vegyük a negatívumokat is:

 

 

 

Akárki, aki képes lesz a Mac 128 kilobájtos memóriájára jó alkalmazást írni, megérdemel egy medált.

 

 

Úgy gondoljuk, hogy az Apple egy dologban biztosan nem téved: csak a Macintoshnak van esélye arra, hogy az IBM PC-vel szemben uralja a piacot.

 

 

Az Apple néha rossz döntéseket hoz. A legnagyobb félelmünk az volt, hogy a Mac túl gyenge lesz, de az igazi ostobaság az volt, hogy két operációs rendszert fejlesztettek egyszerre: egyet a Macnek és egyet a Lisának.

 

 

Az Apple-höz hasonló vállalatok viselkedése teljesen érthetetlen. Annyira arrogánsak, hogy azt hiszik, jobban tudják, hogy mire van szükséged, mint te magad, és nem engednek teret a miérteknek. Mondjuk, hogy miért is kellene nekem ilyesmi? A Macintosh például egy kísérleti beviteli eszközt használ, amit egérnek hívnak. Semmi bizonyíték nincs arra, hogy bárki is szeretne ilyesmivel dolgozni.