Na nem ezzel a poszttal, de a héten az Appleblog bejegyzéseinek száma elérte az ötszázat. Az első postot idén januárban írtam, ha komoly pr-gépezet üzemelne mögöttem, azt dobná ki, hogy a célom egy színvonalas hírekkel, olvasmányos anyagokkal megtűzdelt, értelmes vitára lehetőséget nyújtó oldal létrehozása volt, valójában viszont szerintem csak sok volt a szabadidőm, meg érdekelt a téma.
A kezdeti időkben gőzöm sem volt, hova jutunk együtt, mikor lesz meg az ötszáz bejegyzés, mikor az ezer (ezt még most sem tudom). Mindenesetre jó volt látni, ahogy kialakult a közösség, ahogy egy-egy témánál megindult a kommunikáció közöttetek, ahogy állandó pro- és kontravitázóim lettek, akik blogos mértékkel mérve szerintem meglepően intelligensen anyázzák egymást. Nem tudtam, mekkora sikere lesz az oldalnak, de az olvasottság szerencsére azt mutatja, hogy volt rá igény.
A blogon általában az új termék (sokszor az országban először megjelenő) tesztjeit, valamint az élő közvetítéseket követtétek legtöbben figyelemmel, indexes címlap mellett előfordult olyan is, hogy egy időben négyszázan olvastátok a frissülő bejegyzést. Sokáig a T-mobile-os parti élménybeszámolója vezetett 15 ezer körüli oldalletöltéssel, a legutóbbi esemény, a MacBook Event élő közvetítése alatt azonban 17 ezerszer töltötte le az oldalt 6300 egyéni látogató.
A blogot egyre többen olvassák, a legutóbbi hónap áltagos pi-értéke 5000 körül volt, tehát van már egy erős appleblogos tábor. A lelkes vitázóknak hála akadtak óriási flame-warok több száz kommenttel, összesen 8000 hozzászólás érkezett, amiből 595-öt én írtam, posztonként átlagosan egyet. Látszik, hogy hagyok mindenkit érvényesülni.
Drámai változás ment végbe a kezdeti időkhöz képest az operációs rendszerek és böngészők statisztikájában: a Windows és az Internet Exlorer sokat esett a márciusi jelentésemhez óta, előbbi részesedése 74-ről 63, utóbbié 25-ről 14 százalékra szorult vissza. Jelenleg minden harmadik látogató Mac OS-t használ, 60 százalékotok Firefoxot, és 16 százalékotok Safarit. Három százalékot látok a Chrome, az Opera és a Linux neve mellett is.
A keresőkifejezésekkel ötezren találtatok a blogra a Google-ről, és hát ezek meglehetősen vegyes képet mutatnak. Legtöbben persze az appleblog beírásával próbálkoztak, de márciusban is volt ugye valaki, aki csak szimplán csak szopni szeretett volna. Azóta is voltak érdekes mondatok, ketten a exkluzív+change+font+árfolyam kifejezésre kerestek, de volt, aki a kamionról+leesett+iphone, mennyibe+kerül+egy+ipod-ra, vagy a nem+kinai+mp4-re keresett rá. Akadtak persze olyanok is, akik nem sajnálták a biteket és a kevés sikerrel kecsegtető keresőkifejezések ellenére sem féltek belevágni a kutatásba. Ilyen volt például a következő: Az+itunes+telepített+valamit+az+iphone-re+és+elromlott, vagy még inkább a kiveri+a+faszát+a+csajnak+video+ingyen. Érdekes, hogy a a végén valahogy mindenki az appleblogon találta magát, pedig emlékezetem szerint például kiverős videót egyik postba se raktam bele.
Ahogy a blog egyre ismertebbé vált, néhányan megpróbáltak rájönni a blogíró kilétére, eddig sikertelenül. Volt egy poszt, amiben egy nem is annyira rejtett utalást helyeztem el, ami végül senkinek sem esett le, vagy legalábbis nem kaptam visszajelzést.
Sebaj. Mert nem is fontos, ki vagyok. Az a lényeg, hogy megvan az ötszáz poszt, már csak párat kell aludni, és egy éves lesz a blog, meg hogy egy kimondottan jó kis közösség jött itt össze.
Virtuális koccintás azzal, akinek van hozzá kedve.
Chenquieh!
Ötszázasok klubjában az Appleblog
Snow Leopard vs Windows 7
Nem egyszerre, de jönnek az új operációs rendszerek. A Mac OS X Snow Leopard valamikor jövő nyáron esik be, a Windows 7-es meg pár hónappal később. Legalábbis most épp ezt ígéri a Microsoft, de ez alkalommal nincs okunk kételkedni a redmondiakban, hiszen az első tesztek szerint majdnem kész a rendszer, akár piacra is dobhatnák, hogy véget vessenek a Vista agóniájának.
Az világosan kiderült, hogy egyik OS sem hoz forradalmi változást, nem lesz 417 ezer újítás, a meglévő hibákat javítják, csiszolnak a motorháztető alatt ahol kell, a júzer leginkább annyit lát a munkából, hogy olajozottabban mennek a dolgok. El sem tudom mondani, mennyire örülök ennek az iránynak, jó lenne, ha az iPhone OS-ével is valami hasonló történne a a következő .8-.9 verzióban.
Na de vissza az asztali rendszerekhez, amiket külföldön már sikerült is vicces formában összehasonlítani. Következzen a táblázat, amiből kiderül, hogy az új Mac OS X azért jobb, mert van benne előre telepített hópárduc-fotó, a Windows 7 meg azért, mert érintésérzékeny verzió is lesz belőle, igaz, a funkció nem nagyon működik (egy videó szerint akár még egy informatikára kevéssé érzékeny szibériai mókus előtt is leégethetjük majd magunkat vele).
A rendszerek persze sokkal többet tudnak majd a most felsoroltaknál, főleg a Wikipedia meg a HWSW segítségével pontokba szedtem a legjellemzőbb újításokat. Kezdjük a Snow Leoparddal:
- Komolyabb támogatás a Microsoft Exchange 2007-hez
- Gyorsabb telepítés, kisebb merevlemezigény
- Akár 16 terabájt memória kezelése
- Grand Central: a többmagos processzorok és a grafikus gyorsítók hatékonyabb hasznata
- Okosabb QuickTime
- OpenCL: a grafikus gyorsító erejének használata nem grafikus műveletekhez
- 64 bites kernel: teljes átállás a 64 bitre, de megmarad a kompatibilitás a 32 bites, Intel-alapú Macekkel is
Most jöjjön a Windows 7:
- Új taskbar, amin minden alkalmazás saját menüt kap
- Átdolgozott beépített alkalmazások (WordPad, Paint)
- Hordozható meghajtók tartalmának védelme BitLockerrel
- Érintésérzékeny használat (haha)
- Kevesebbet pofázó védelmi rendszer
- Keresés a hálózatra kötött gépek meghajtóin is
- Fejlettebb energiagazdálkodás
Elsőre a Snow Leopard tűnik az izgalmasabb fejlesztésnek, legalábbis engem az olyan funkciók, mint a Grand Central, vagy az OpenCL tökéletesen lázba hoznak, tíz évvel ezelőtt volt egy szakasza az életemnek, amikor bizonyára el is élveztem volna a bűvös szavak hallatán. A Windows a 7-essel inkább csak olyan lesz, mint a Tiger, a lassan két generációval ezelőtti Mac OS X, de ne becsüljük le ezt, és most komolyan beszélek.
Egyik ismerősöm leszedte torrenttel a rendszert, amiben alig láttam újdonságot a régi Apple-OS-hez képest, de most először ültem Windows előtt úgy, hogy azt szívesen használtam volna. A gép, amin próbáltuk, egy koszhadt, öreg Fujitsu-Siemens-laptop volt, és egész jól elfutott rajta a 7-es, a tulajdonos megesküdött rá, hogy az XP-vel sem volt gyorsabb, ráadásul az akkuidő is megnőtt, ahogy azt több teszt is állította. A használat valahogy gördülékenynek, természetesnek tűnt még sok alkalmazás futtatása mellett is, ez hiányzott eddig nagyon a Microsoft rendszeréből és ez volt az egyik fő érv az OS X mellett. Ráadásul ne felejtsük el, hogy a redmondiak még a prebétánál tartanak, úgyhogy csak így tovább fiúk!
Nem mondom, hogy áttérek a Windowsra, mert dehogy is térek. De ha a 7-es a premierig hátralévő egy évben azon az úton távolodik tovább a Vistától, amin a prebéta elindult, akkor legalábbis nem érzek majd furcsa émelygést, ha BootCamppel valami miatt fel kell raknom egy Windowst a gépemre.
Most akkor halott a Mac mini, vagy nem?
Az Apple korábbi bejelentése, hogy idén nem mutatnak be több új Macet, leginkább a Mac mini rajongóit üthette szíven, hiszen lenne mit feljavítani a legolcsóbb Apple-gépben. Akkor még azt gondoltuk, hogy karácsony után biztosan láthatunk egy felújított fehér téglát.
Még korábban a Gizmodo jelentette, hogy szerintük itt a vég, két fontos európai beszállító is arról tájékoztatta a lapot, hogy az Apple nem küld több Mac minit idén, és ne is számítsanak rá később sem. Egy pillanatig tényleg kezdtük temetni a kis rohadékot.
Megint mások szerint azonban a terméket hamarosan frissítik, a Macrumors is erről tájékoztat. Egyesek szerint a mini a legrosszabb eladási adatokat felmutató Mac, mások azzal érvelnek, hogy az Amazonon mégis a harmadik legkeresettebb számítógép-konfiguráció, és a lentihez hasonló képekkel bizonygatják, hogy a mini életrevaló a szerverszobákban is. Egymásnak ellentmondó hírek érkeznek.
Most az az új infó, hogy egy vásárló érdeklődött az ügyről az Apple-nél, ahol a következőképpen reagáltak: tudjuk, hogy a Mac mini népszerű termék, legyen türelemmel. Szóval ne temessük még a kicsikét, lehet hogy átszabva, lehet hogy más néven, de valószínűleg visszatér a mini. Talán épp januárban, mikor fel kell pörgetni a vásárlókedvet, a Macworld 2009-en láthatjuk az új asztali gépek között. Amilyen válaszolgatós kedvükben vannak az Apple-vezérek, lehet hogy rákérdezek a jobskukacapple-címen, hogy mi újság.
Magyar nyelvű könyv a Macre váltóknak
Megjelent Ferenczy Gábor régóta várt könyve, ami a Leopard operációs rendszert mutatja be, ezzel együtt egy másik könyv is készül, ami leginkább a switchereknek íródik rendhagyó formában: A Windowsban megszokott feladatokat veszi sorra, és az ezekre alkalmazható megoldásokat vonultatja fel a szerző, egyes esetekben külső, lehetőleg ingyenes programokat is ajánlva. A Mac OS X Leopard című könyv már kapható a könyvesboltokban, és a legtöbb Apple-kerekedésben, ára 3990 Ft. Nagyon kellett már egy ilyen, gratulálunk a szerzőnek. Az ajánlókat itt olvashatjátok.
Több hiba az új MacBookon
Az Apple lényegében elismerte a hibák létét, amikor bejelentette, hogy kivizsgálja azokat. Egészen pontosan két neuralgikus pontról van szó, az új touchpadről meg a laptopfedélről. Előbbi önmagában is egy veszélyes jószág, egy furcsa mutáns, ami alapvetően tele van jó ötletekkel, de a gombok helyén is érintésérzékeny felület szerintem például nem tartozik az Apple legjobb dobásai közé. Most meg kiderült, hogy az üvegfelület néha még annyira sem működik jól, ahogy azt Cupertinóban megálmodták, előfordul ugyanis, hogy a fizikai gombok semmilyen parancsra nem reagálnak (úgy látszik, hogy ez Apple-népbetegség, tegnap például az iPhone-om produkált hasonló tüneteket).
A másik probléma a kijelzővel és a panelt védő fedéllel van, egyes beszámolók szerint ugyanis ez hajlamos lecsapódni, ha nem megfelelő szöget zár be az alapgéppel.
Egyelőre nincs megoldás a problémákra, de már az is csodás jelenség, hogy akik panaszt tettek, választ kaptak a cégtől. Úgy látszik, az Apple kezdi nem leszarni az ügyfeleit, amit én legalábbis aggasztó jelnek tekintek.
