Legalábbis Brad Brooks nyilatkozatából úgy tűnik, hogy nem érti. Vagy nem akarja érteni. A Cnet készített interjút a Microsoft egyik vezérével, aki a beszüntetett Microsoft-reklámkapány után úgy támadja az Apple-t, mintha ezért fizetnék. Az interjú után a blogok egyöntetű véleménye szerint a Microsoft a FUD (Fear, Uncertainty, Doubt) stratégiához fordult, vagyis bizonytalan vagy valótlan adatokra hivatkozva próbálja meg rossz színben feltüntetni az ellenséget. Előkerül az összes féligazság, rossz érv a Mackel szemben, jó alkalom tehát, hogy eloszlassunk néhány félreértést.

Brooks a következőképp fogalmaz: "Ha másmilyen gépet akarsz venni, mint fekete, fehér, vagy ezüstszínű, és ha ezt különböző konfigurációkban vagy árfekvésben szeretnéd, az Apple-nél külön díjat kell fizetned." - mondta el az elnök. Szerinte a Maceseknek mindenhol csak fizetniük kell: a Microsoft-szoftverekért, a Blu-Ray-lejátszóért, vagy a HDMI-átalakítóért. "Ahogy tudom, az egyetlen gép, ami fejleszthető, a 2800 dolláros Mac Pro, ami drágább bármelyik pc-nél, gyártótól függetlenül" - mondta el a Microsoft-vezér.

De itt még nincs vége, mert folytatta: "Szerintem ezek az emberek nem is tudják, hogy mibe ugranak bele. Nem tudják, hogy a Parallels 80, a Windows meg 200 dollárba fog kerülni nekik".

Na most teljesen nyilvánvaló, hogy Brooks súlyos elmebeteg, vagy szándékosan beszél baromságokat, mindenesetre a legtöbb állítása a FUD iskolapéldája.

Vegyük például a konfigurációs felárat: bármelyik gyártóhoz megyünk, bizony plusz pénzbe fog kerülni, ha erősebb alkatrészt akarunk, ez nem Mac-specifikus probléma. De mondok valamit: még a hentesnél is elő kell vennünk a pénztárcánkat, ha visszavisszük a parizert és Jamón ibérico de bellotát kérünk helyette.

Arról nem is beszélve, hogy bizonyos keretek közt a Mac is alakítható: az iMac négyféle processzorral és háromféle videokártyával, a MacBook Pro háromféle processzorral, többfajta háttértárral hozható el és a MacBookba is belenyúlhatunk a magunk szerény módján, ha nagyon akarunk. Ez persze nem a Dell modellje, amiben darabonként legózhatjuk össze a rendszert, de senki nem állította, hogy az lenne, és az Apple nem árul zsákbamacskát, mert már a vásárlás pillanata előtt, a válogatásnál kiderül, hogy mekkora a választék.

Ha meg az a szakember baja, hogy utólag nem lehet alakítani az alkatrészeken, akkor megint téved: mivel főbb összetevőit tekintve a Mac is pc, ugyanúgy lehet benne cserélgetni az elemeket, mint bármelyik számítógépben, merevlemez ki, merevlemez be, memória ki, memória be. Az alaplapba integrált grafikus gyorsítót meg a laptopprocikat persze nem lehet cserélni, de ez a világ összes márkájánál így van, a hordozható gép nem a buherátor barátja. Igaz ugyan, hogy asztali géphez képest az iMac például szerény utólagos módosítási lehetőséget kínál pont azért, mert integrált eszközök vannak benne (ami meg a zajtalan működés és a kompakt forma feltétele), de ez az üzleti modell sem előzmény nélküli: gyakorlatilag az egész világ így működik.



Az autókban nem cserélünk motort utólag. A tévénkhez nem veszünk nagyobb kijelzőt. A dvd-lejátszóba nem préselünk Blu-Ray-diódát és a pornóújságba sem ragasztunk a főszereplő arcára rinocérosz-fejet. A világ nem így működik, a pc-s iparágban a múltból maradt itt a Lego, ami sokaknak fontos, másoknak meg tök érdektelen.

Amíg pc-m volt, félévente cserélgettem az alkatrészeket, másfél-két év alatt az egész konfiguráció megújult, egy rakás pénz elköltöttem a processzorra, grafikus kártyára, és folyamatos, éppen ezért nyomasztó fejlesztési kényszer közepette éltem. Pár éve Macet, két éve MacBookot használok, sosem volt ilyen hosszan változatlan formában gépem, de még mindig nem érzem, hogy hozzá kéne nyúlnom: másfél-két évig biztosan elég lesz a teljesítménye, talán csak memóriát kell majd benne bővítenem, máskülönben viszont a mai napig hiánytalanul kielégíti minden igényemet.

Ha meg 3,5-4 év után új Macet kell vennem (és a régit még viszonylag normális áron el tudom adni, ahogy az a maces világban egyébként jellemző), ki fogom bírni, és teljes élettartamra levetítve szerintem jóval kevesebbet fizetek a gépért, mintha pc-t vettem volna. Arról nem is beszélve, hogy nyugodtabbak voltak az éveim a fejlesztési kényszer hiánya miatt. Szóval részemről ennyit tennék hozzá Brooks Lego-mániájához.

De az is érdekes, hogy a szakember miért állítja az egyetlen "fejleszthető" Macről, a Próról, hogy az drága, holott tudja, hogy nem sima asztali gépről van szó, csak az 5400-as Xeon processzor belekerül vagy 600-700 dollárba (és ebből sokszor kettő van a Próban), a hasonló konfigurációt a HP-től vagy a Delltől sem lehet megkapni lényegesen olcsóbban.

Brooks a másik nagy támadási felületet a szoftverben látta, ugye hogy külön meg kell vennie a júzernek a Machez a Windowst. Ez viszont nem jelent problémát. Ugyanis nem veszi meg. Ugyanis pont azért vesz Macintosht, mert szabadulni akar a néha valóban kétségbeejtő Windowstól, és hiába próbálja meg Brooks úgy beállítani a dolgot, hogy a Vista hiánya az valamiféle negatívum lenne, sokak szemében pont az egyik legfontosabb érv a Mac mellett. Szóval nem az a kérdés, hogy mennyibe kerül egy almalogós gépre Windowst rakni, hanem hogy mennyien hajlandók fizetni azért, hogy ne legyen rajta. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyre többen. És a legfontosabb: ha valakinek munkája miatt mégis kellene egy Windows, felrakhatja a Macre, míg legális körülmények közt ezt nem lehet megtenni az OS X-szel egy mezei pc-n.

Az meg csak a hab a tortán, hogy Brook egy olyan vállalatnak a vezetője, amelyiknek a slágertermékét, a Vistát a júzerek két év után sem képesek  elfogadni, folyton downgrade-elnek az XP-re, az operációs rendszer piaci részesedése még a 20 százalékot sem éri el. Mindez persze kevés a tudományos alaposságú megállapításokhoz, de kisebb mellénnyel magyaráznék, ha a százmilliós reklámkampánnyal megtámogatott informatikai termékem helyett rendre egy hétéves (!) szoftvert választana a piac. A vállalati szegmensben például 2008. második negyedévében csak minden hatodik gépre raktak Vistát, négyszer ennyire ős öreg XP-t.

Gondoljunk csak bele, 2001-ben még Pentium 3-as processzorok meg a Geforce 3-asok voltak a topon, és akkor mutatkozott be a Mac OS X első verziója is. Persze azóta számtalanszor frissítették az XP-t, de az új operációs rendszer sikertelensége akkor is beszédes. Sőt, ahogy az a MacBookok  keddi bemutatásakor is elhangzott, pont a Vista gyengélkedése segítette az Apple-eladásokat, szóval elég nagy kapufa azt hozni fel fő ellenérvként a Mackel szemben, hogy nincs rajtuk alapból Windowst, mert a színhiányos géppark mellett pont ezért vesszük őket ember!

Én mondjuk abban bízom, hogy a Windows 7-es jobban sikerül majd, mint a Vista, ami az Apple fejlesztőit is keményebb munkára sarkallja majd, és akkor talán Brooksnak sem kell olyan interjúkat adnia, amiben hamis érvekkel próbálja megállítani a Microsoft gyengülését és a Mac térnyerését.